HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 531

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: JustinaFeltöltés dátuma: 2011-10-25

Fantom : Epikrizis Dánia Laura 2.

- Mi a legrégibb emléke ? - Kérdezte váratlanul Erik.Nem értettem,miért pont ez érdekli ,nem tudtam azonnal felelni.
- Emlékszik arra,milyennek látta a világot kisgyermekként ? - Ismételte meg kérdését halkan . Egy pillanatig igyekztem csupán agyam mélyéröl előkotorni az emlékeket ,de nem sokra jutottam.Tulajdonképpen semmire. Gyermekkorom nem hagyott bennem olyan nyomot , melyet mot , hirtelen feltudtam volna idézni. Halvány képek ,értelmezhetetlen emlékdarabkák, melyek így annyi eltelt év után, már nem sokat jelentettek. Összemosódott jelenetek , amelyekkel már nem sokat törödtem ,így érthető miért fakultak meg.
- Nem. Nagyon-nagon halványan latom csupán s többnyire anyám szavaiból tudom milyen voltam . - Feleltem egyszerűen .
- Nem tud felidézni , egyetlen történést sem , egyetlen érzést, benyomást ...
- Nem . - Válaszoltam ismét . -Véleményem szerint, a legtöbb ember nem képes felidézni kisgyermekkori emlékeit ,ha már élete derekán jár ... vagy csak nagyon keveset.
- Sem öröm , sem bánat .Semmi régi sérelem ,csak a tegnap , a közelmúlt emléke ...
Hangja szintelen volt és fáradt .
- Ami sérelem ért, azt igyekszem elfekejteni , minél hamarabb . Tudatosan vagy önkéntelenül , de nem tartom észben , annak emlékét , ami fájt . A legtöbben erre törekszenek . Nem akarnak arra emlékezni , ami rosszul esett , ami gyötrelmet okozott , amit elrontottak . Ezeket elfelejtik, mert el akarják felejteni . Úgy akarják hinni , meg sem történt . - Magyaráztam . - Ez a legkönnyebb .
Egy pillanatig mozdulatlanul állt és tekintete találkozott az enyémmel . Valami hihetetlen keserűség látszott szemében ,csüggedt reménytelenség . Látta rajtam, hogy ezúttal többet sokerült megsejtenem abból , mit érez , többet árult el nekem mint ami szándékában állt . Szemét elkapta hát arcomról , némi dühvel és talán szégyenkezéssel .
- Mennyire irigylem magát . - Vallotta meg mégis . - Magát és a többieket , akik képesek semmiperc alatt megszabadiulni a rossztól. Kitörölni elméjükből , minden rút , ocsmányságot , keserű fojtó , gyötrelmes képet . Megszabadulni mindattól , ami engem kínoz , oly egyszerűen , mintha egy könyv hibás lapjait tépnék ki , különösebb erőfeszítések nélkül .
Végtelen kétségbeesés csengett szavaiban .
- Bennem megmaradt minden . Elképesztő erővel kapaszkodik belém a múlt és lehetetlen leráznom magamról , megszabadulnom tőle . Minden világos , minden emlékkép elrettentően tiszta fejemben .
Rettenetesen erőt vett rajta a bánat ezt már nem titkolhatta . Szavai megdöbbentettek .Nehéz volt elhinni amit mond , mégis tudtam, hogy igaz . Hanghordozása meggyőzött .
- Idebenn ... - Kezdte s kezét halántékához emelte , elkeseredett dühvel . - Idebenn , hiánytalanul megvan minden . Számtalan rossz és kétségbeejtően kevés jó . Nem tudok felejteni ! Sokszor az hiszem sikerült ... de akkor ismét felbukkan , amit elűznék és minden reményem oda ...
Leroskadt ágya szélére , kiábrándultan , csüggedten . Mindkét keze szorosan ökölbe rándult és csak úgy sütött belőle az elképesztő indulat . Szorító érzés támadt melkasomban , ahogy néztem , mert látványa lehangoló volt.
- Tehetek bármit , a múlt számomra most is épp olyan valós , mint a jelen.Ami volt az nem volt , hanem van . Látom tetteim képét ... azokét is , amiket már akkor megbántam és a gyomrom felfordul saját magamtól . - Mondta undorodva .
- És látom mások ocsmány tetteit is ... emlékszem mindenre amit velem tettek ...és tisztán emlékszem arra is mit éreztem életem megkeserítői iránt ... gyűlöltem őket ... visszataszítónak és alávalónak találtam ezeket az embereket, de mindenekelött gyűlöltem , igazán gyűlöltem őket .
Szinte suttogva ejtette az utolsó néhány szót , s hangja furcsán ellágyult ahogy gyülöletéröl beszélt , nyugodtan mégis rémisztő elszántsággal .
- Múlt és jelen szinte már megkülömböztethetetlen , egybefolyik minden . Volt vagy van , nekem már mindegy .
Elgyötört tekintettel nézett rám , mint egy űzött vad .
- Régen halott emberek keresnek meg álmomban ... és mellém telepszenek , hogy büntessenek ... emberek , akiket gyűlöltem és akiket szerettem .Vádló tekintet melytől rettegek .. kedves arc , meleg mosoly , mely után vágyódom...
Úgy hallgatott el mintha kimerült volna,mintha halálos fáradtság kerítette volna hatalnába.
Próbáltam felfogni zavaros , nehezen követhető szavainak értelmét , de most csak az tűnt szemembe egyértelműen , hogy valami nincs rendben Erikkel . Nem volt normális , ahogy egyik percről a másikra változott hangulata . Teljes közöny után ,bánat , majd alig fékezhető harag követekezett , aztán ismét magába roskadt . Kiszámíthatatlan és követhetetlen volt a legtöbb reakciója . Ami pedig még ennél is jobban aggasztott , múlt és jelen összemosódásáról beszélt . Bele sem mertem gondolni abba , jelenleg micsoda káosz uralkodhat elméjében .

2011.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Karácsony címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A budafoki Dunaparton című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Felhők című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Régi álmok című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Hamis elv jogán című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)