HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 54

Tagok összesen: 1866

Írás összesen: 48400

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2011-11-10

Ica kövek



Hallottál már az Ica kövekről?

Igen, egy újabb blöff, ezúttal Peruból. Illetve nem is annyira új, 1966 óta beszélnek róluk, amikor Dr. Javier Cabrera, egy limai orvos és biológus egy ilyen követ kapott a születésnapjára. Akkor már néhány éve forgalomban voltak, és a turisták megvették gyanútlanul. A turisták mindent megvesznek, aki nagyon olcsó vagy nagyon drága; úgy látszik, csak ez a két véglet érdekli őket.

Cabrera elég érdekesnek találta a köveket ahhoz, hogy felhagyjon az orvosi praxisával, inkább múzeumot nyitott Icában. És egyszerre híres lett a sivatagi kisváros, 300 km-re Limától.

Persze, azóta van idegenforgalom. Pedig a csalás olyan átlátszó. Elég, ha megnézed a kövekre vésett ábrákat: afrikai, elefántcsont-parti művészet, ahogy azt egy ügyes kezű perui mesterember utánozza.

Sommás ítélet, és tényleg van valami hasonlóság az afrikai művészettel. Cabrera azonban nem így gondolkodott. Egy halat ábrázoltak a kövön, amely először a kezébe került. Nézte, nézegette, és mivel értett valamennyire a biológiához, megállapította, hogy olyan halfajt ábrázol, amely már régen kihalt.

Nem ábrázol az semmit. Stilizált hal. Merő véletlen, hogy egy kihalt halfajtához hasonlít.

Lehetséges, de nagyon sok követ találtak, más kihalt állatokkal...

Hol találták? Bacilleo Achua, egy perui paraszt először azt állította, hogy egy barlangban. Soha, senkinek nem árulta el, hol van az a barlang. És amikor letartóztatták, tagadott, mint a parancsolat, azt mondta a rendőröknek, hogy ő rajzolta tele a köveket.

Nem rajzolta. Ezeken a nagyon kemény andezit köveken valami természetes réteg rakódott le az évezredek folyamán, amiről hol azt mondják, hogy oxidáció, hol azt, hogy olyan, mint a lakk. Csak ezt a sötétebb réteget kell lekaparni egy hegyes tárggyal, és előtűnik alatta a világosabb ásvány. Ez kétségkívül ugyanaz a technika, mint amit a Nazca vonalak készítői alkalmaztak - és Ica nincs is messze Nazcától. De csak a technika ugyanaz, és nem maguk az ábrák.

Mert azokat nyilván nem ismerte az a perui. Nagyon egyszerű ember volt, aki csak azért emlegetett egy barlangot, hogy mindenkivel elhitesse, a leletek nagyon régiek.

Lehet, hogy hazudott a rendőröknek - Peruban sok évi börtönt kaphat, aki elkótyavetyéli az ország tulajdonát képező műkincseket. És a perui börtön nem tréfadolog. Nem sokan bírják két évnél tovább.

Azt értem, hogy a turisták hittek Achuának, de még a rendőrök is?

Valószínűleg megmutatta nekik, hogyan csinálta. A kővésés egész iparág lett Icában. A legtöbben fogorvosi fúrót használnak, és egy időre tehéntrágyába temetik a köveket, hogy szép patinát kapjanak. De ezekkel az utánzatokkal csak a legjámborabb turistákat lehet megtéveszteni. Az eredeti kövek bent vannak a múzeumban.

Az eredeti kövek, amelyeket Achua a barlangban talált. Vagy régi sírokban, mert egy időben ezt a változatot terjesztette. "Találtak" már vésett köveket folyóparton, folyómederben, mélyen a homokba temetve, összesen 50,000 darabot, és még mindig van kb. 100,000 egy "alagútban," amely tele van Kréta-kori kövületekkel. De itt is az a probléma, hogy még senki sem látta ezt az alagutat, és a Kréta-kori kövületeket sem, pedig azokból annyi van, hogy egy halomnyit lehet gyűjteni akár a föld felszínén is. 11,000 db került elő a "régi sírokból," de azt sem tudja senki, hol vannak ezek a sírok. A holdon.

Ilyen nagy mennyiségű követ nem véshetett tele egyedül Achua. És vannak köztük egészen nagy darabok is, kétszer akkorák, mint egy kosárlabda.

Ezt mondja Cabrera is. Szerinte a kövek nagy száma önmagában a garancia, hogy azokat valóban találták; legalább is az eredeti példányokat, és nem a szuvenir boltokban kapható, olcsó utánzatokat. És akkor még nem is beszéltünk a rajzok művészi értékéről. Mert ezek művészi alkotások, akár a föld alól kerültek elő, akár Achua műhelyéből.

Gondolom, nem fair, ha Achua műhelyéről beszélünk, hiszen már a 16. században vittek ilyen köveket Spanyolországba. Lehet, hogy valóban a prekolumbiai művészet emlékei, és az eredeti példányokat más, éles kövekkel karcolták tele. Lehetett valami fém szerszámuk is az icaiaknak, mint az inkáknak, majáknak és aztékoknak. Cabrera persze nem hihette el, hogy volt néhány eredeti példány, amit aztán többen utánoztak, mert nagy volt a kereslet. Megfogalmazott egy fantasztikus elméletet: a köveket földön kívüliek hagyták Peruban, akik a Fiastyúk csillagképről jöttek, hogy miért onnan, az nem egészen világos. Mindez 60 millió évvel ezelőtt történt.

Igen. A Fiastyúkra tippeltem én is. De miért éppen 60 millió év?

Az Ica kövek körül sok a rejtély, nemcsak az, hogy honnan kerültek elő. Maguk az ábrák is nagyon rejtélyesek. A stilizáltnak mondott halon kívül vannak más őslények is, például brontosaurusok, tricetatopok, stegosaurusok, pterodactylusok és különösen dinók, minden mennyiségben. Pterodactylusok hátán ülő emberek dinókra vadásznak, meglehetősen primitívnek látszó fegyverekkel. Más köveken az embereknek dinosaurusokhoz hasonló háziállataik vannak, vagy szörnyetegekkel birkóznak, amik - akik - szintén őslényeknek tűnnek. Ha a dinók és az emberek együtt éltek, ezt mondja Cabrera, a kövek legalább 60 millió évesek; vagy, ami a másik lehetőség, az őslények évmilliókkal élték túl a kihalásukat. Esetleg még ma is itt vannak köztünk, mint a loch nessi barátaink, vagy azok az állítólagos dinók, akik zavarba ejtő rendszerességgel bukkannak fel Afrikában. Cabrera azt gondolta, az emberek csak akkor ábrázolhatnak mindenféle szörnyet, ha ténylegesen együtt élnek velük.

Nem számolt az emberi fantáziával.

Gondolkodóba ejtette az is, hogy számos kövön nagyon furcsa jeleneteket ábrázoltak. Lepleket és csúcsos koronákat viselő emberek szív- és agyműtéteket végeznek. A paciens mellkasa fel van nyitva, és kiállnak belőle a csövek. Vagy császármetszést végeznek, és a vajúdó hölgy szájából kiáll néhány tárgy, amit kellő jóakarattal tűknek lehet látni; más szavakkal, akupunktúrával érzéstelenítettek. Egyes köveken az emberek nagyító üveget és teleszkópokat használnak, és a csillagos eget figyelik. Fel is térképezték a csillagos eget; a földi térképeken pedig olyan kontinenseket ábrázoltak, amelyek ma nem léteznek. Mindenfélét ábrázoltak, ami a modern korra jellemző, még pornográf jeleneteket is.

Erre nem lehetünk olyan büszkék, ehhez a kutyák és a majmok is értenek.

Cabrerát megzavarta a dinók, primitív fegyverek és a fejlett technológia egyidejűsége, azért gondolta úgy, hogy a rajzokat dinóvadászok vésték, akik ámulattal nézték a földön kívüliek számukra érthetetlen ténykedését; vagy földönkívüliek, akik éppen ilyen értetlenül szemlélték a primitív földi életet.

Szellemes, de hiába, az emberek nemcsak azt ábrázolják, amit maguk körül látnak, hanem bármit, amit elképzelnek. Nagy fantáziánk van. Gondolj csak bele, mennyi fantázia kell ahhoz, hogy kidolgozz egy ilyen elméletet: idejönnek a fejlett civilizáció tagjai a Fiastyúkról vagy akárhonnan; egy ideig tanulmányozzák a földi életet. Véletlenül egy csomó művész is van köztük, akik andezit köveken örökítik meg mindazt, amit láttak. Aztán a szuvenirt mégsem viszik magukkal, hanem itt hagyják, 100-200,000 darabot, semmi mást, csak ezt. Esetleg maga a perui civilizáció volt ilyen magasan fejlett, aztán egy idő után úgy döntöttek, hogy elhagyják ezt a bolygót, elmenekültek egy természeti katasztrófa elől, amit a fejlett technológia sem tudott elhárítani. Beültek az űrhajóikba, és mindent magukkal vittek az utolsó szögig, csak ezek a kövek maradtak utánuk. Sem romok, sem csontok, de még szemét se. A tudósok persze összebeszéltek, elhallgatják vagy eltitkolják az igazságot az emberek elől, nehogy arra az eretnek gondolatra jussunk, hogy az evolucionistáknak nincs igazuk, és a mi őseink tényleg földön kívüliek voltak.

Ezt jól összefoglaltad. Daniken is irigykedik. A földön kívüliek itt jártak, embereket rajzoltak a kövekre, akiket nem kellett megteremteni, mert már itt voltak. Vagy ha a perui ősök költöztek el egy másik bolygóra, akkor nem mi vagyunk a földön kívüliek utódai, hanem éppen megfordítva, a marslakók származnak tőlünk. És végezetül a tudósok összeesküvése...

Sarkítva fogalmaztam, de pontosan ezt találod sok mai nagyokos könyvében. Nem gondolkodnak, csak írnak. Mi pedig mindent megveszünk, mint a turisták az Ica köveket. És ami az ábrázolásokat illeti, külön véleményen vagyok. Olyan a legtöbb, mint a Rohrschach tesztben a tintapaca. Mindenki azt lát bennük, amit akar. Ott van például a szívműtét, vagy legyen szívátültetés. Tudod, mit láttam én ebben a híres képben? Egy grillcsirkét. Aztán megmagyarázták, hogy amit én csirkecomboknak képzeltem, azok az erek vagy csövek.

Nagyon éhes lehettél.

Ennyire? Inkább azt mondd meg, miért nem vizsgálják meg ezeket a köveket egy laboratóriumban. Mindjárt pontosan tudnánk, mikor készültek.

Lehet, hogy már megvizsgálták, de... a rejtély folytatódik. Egyesek azt mondják, és ez igaz is, hogy köveket nem lehet a radiokarbonos módszerrel vizsgálni, csak úgynevezett szerves anyagokat. Mondják, hogy "német laboratóriumok" a köveket rendkívül réginek találták, de senki sem tudja, milyen alapon, vagy hol vannak ezek a laboratóriumok. Mondják azt is, hogy a kövek közelében sok millió éves kövületeket és csontokat találtak; ez szintén nagyon tudományosan hangzik, különösen tekintettel arra, hogy azt sem tudjuk, a kövek honnan kerültek elő. A spanyol Vicente Paris modern festék- és csiszolópapír nyomokat fedezett fel egyes köveken, ami megint csak nem sokat segít, egyrészt mert a kövek előállításához nincs szükség festékre, másrészt az érintettek maguk is elismerik, hogy sok a hamisítvány.

Más szavakkal, az egész csak misztifikáció. Egy ősrégi civilizáció semmi mást nem hagyott ránk, mint néhány művészi rajzot.

Nem ilyen egyszerű, hiszen ott vannak a Nazca vonalak és sírok, a Festett Hegy és más rejtélyes ábrák a hegyoldalakon Bolíviától Chile-ig. Prekolumbiai eredetűek a nagy kőlabdák Costa Ricában, ezek a tökéletesen sima kőgolyók. 1930-ban találták az első példányokat a Diquis folyó deltavidékén, amikor irtani kezdték az őserdőt, hogy banánültetvényeket létesítsenek. Néhány kisebb darabot sírokban találtak, másokat a Térraba folyó medréből emeltek ki. Nem volt könnyű, mert akadtak 16 tonnás példányok is.

Mire használták ezeket a kőlabdákat?

Semmire. Nehéz elgondolni, mire jók azonkívül, hogy múzeumok és magánházak kertjeit díszítik, éppen úgy, mint nálunk a kerti törpék. Azt tudjuk, hogy a köveket a Talamanca hegyekből, jó 50 mérföldről hozták, mert ez a fajta gránit vagy granodiorit ott fordul elő. Persze az emberek nem hitték el, hogy ezek a kőlabdák, las bolas grandes minden gazdasági cél nélkül készültek, és a kincsvadászok többet is felrobbantottak. Ma már csak néhány darab áll az eredeti helyén.

Az ember nem hoz el 16 tonnás köveket 50 mérföldről, minden ok nélkül. Sőt, sokkal nehezebbeket, hiszen egy részüket le kellett vésni vagy csiszolni, hogy tökéletes gömböt kapjanak.

Ötletek vannak, például az, hogy a Talamanca hegyek egykor aktív vulkánok voltak, és készen dobálták ki a kráterekből a kőlabdákat. Vagy gleccserek csiszolták a köveket simára, esetleg földön kívüliek útjelző táblái, istenek lakásai.

Szamárság.

Nem egészen, a Talamanca hegyek között tényleg volt néhány vulkán.

Kicsit sok a földön kívüli Dél-Amerikában.

Másutt is. Dél-Afrikában olyan kőgolyókat találtak, amelyekbe három párhuzamos menetet vagy hornyot véstek. Kétféle van, az egyik kékes, kemény kőből, amelyben fehér foltok vannak; a másik szürke kő, amelyet egy helyen kivájtak, és valamilyen szivacs-szerű, fehér anyaggal töltöttek ki. Itt legalább tudjuk, hogy honnan kerültek elő, egy hegyen találták, amelynek az anyaga pre-kambriumi, 2,8 milliárd éves.

De nem a kőgolyók, hanem a hegy.

Csak a hegy, sajnos.

Csodálkoznék, ha Tibetben nem találtak volna valami hasonlót.

Természetesen találtak, 1938-ban, az akkori tibeti-kínai határon. Dr. Csi Pu Tai vezetett egy expedíciót a Baian-Kara-Ula hegyekbe, és egy barlang porában eltemetve sok száz kerek kőlapot találtak. Mindegyiknek lyukat vágtak a közepébe, barázdát vájtak rájuk spirál vonalban, és éppen olyanok voltak, mint a kőkorszaki gramofonlemez. A köveket 10-12,000 évesre becsülték. Milyen alapon? Nos, ez nem közönséges barlang volt, hanem egy mesterségesen kivájt barlangrendszer, sok földalatti járattal és kamrákkal, köztük temetkezési helyekkel, és egy különleges emberszabású lény maradványaival, aki alacsony termetű volt, viszonylag nagy koponyával, és élénken emlékeztetett a hegyi gorillára.

Vagyis a jetik sírjait találták meg.

Nem, mert a barlang falai tele voltak rajzolva, napok, holdak, csillagok képeivel. Összesen 716 kőlemezt találtak, amelyekkel először nem tudtak mit kezdeni. Aztán egy Dr. Csum Um Nui nevű kínai úriember felfedezte, hogy a vékony barázdákban apró betűk sorakoznak, ismeretlen írással, ismeretlen nyelven. Kínában az ilyesmi nem okoz gondot, Csum egy kis gondolkodás után elolvasta, és le is tudta fordítani. Ezek az emberek, akik dropáknak nevezték maguknak, űrhajóban érkeztek egy távoli bolygóról, kényszerleszállást hajtottak végre a hegyekben. Az űrhajót nem tudták megjavítani, itt rekedtek. A helyi lakosság megtámadta, és végül elpusztította őket. Halottaikat a mesterséges barlangrendszerben temették el.

Dropa tibeti szó, és azt jelenti, meleg, hőség.

Ezt nem tudtam, de jellegzetesen tibeti szónak hangzik. Csakhogy hol voltak még a tibetiek 10-12,000 évvel ezelőtt? Csum úr 1962-ben fejtette meg az ismeretlen írást, ő tudja, hogyan, de "a pekingi akadémia megtiltotta a fordítás kiadását." Megint eljutottunk ahhoz az elmélethez, hogy a tudósok összeesküsznek, nem akarják, hogy az emberiség megtudja az igazságot. Csum úr azonban néhány év múlva mégis közzétette a fordítást, és ezzel örök hálára kötelezte az emberiséget. Napnál is világosabb, hogy 60 millió vagy 10-12,000 évvel ezelőtt földön kívüliek tettek nálunk tiszteletlátogatást.

Hiszi a piszi.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Szeressél szeretni életet! címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Három lány 12. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Cseppjein a múltnak című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Feleki Sándor: Május / Mai címmel

alberth bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Keresem... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A fuldokló című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)