HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 12 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51324 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2011-11-25
A magyar mezőgazdaság 2000-2060Jánosi János Tamás professzor, a mezőgazdasági tudományok nagydoktora írt cikket 2061 január 10-én a Hitel Termelés és Gazdaság -ba, ennek a cikknek az összefoglalását adom itt közre. Bevezetés A magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés az 1900-s évek közepéig alacsony technikai színvonal mellett széttagolt volt, a termelésben és az értékesítésben a kisüzemi szektor túlsúlya dominált. A század közepétől gyökeres változások mentek végbe: megkezdődött a modern, gépesített nagyüzemi termelésre való átállás: kollektív tulajdonban lévő termelőszövetkezetek, és állami tulajdonban lévő állami gazdaságok jöttek létre, amelyek termelésükkel lefedték a hazai piac igényeit, jelentős export kivitelt eredményeztek, és eltartották a vidéki népességet. A nagyüzemek részaránya 1960-90 között 85-92 % között mozgott. 1990-től ellenkező irányú folyamatok voltak megfigyelhetők. A társadalmi, politikai átrendeződés következtében a kollektív nagyüzemi termelés a korábbi formában megszűnt, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feloszlottak, vagyonukat magántársaságok vették át, melyeknek nem volt érdekük sem az ország ellátása, sem a vidéki lakosság eltartása. A népgazdaság tervezési-, irányítási rendszere összeomlott. Ettől az időponttól kezdve a piaci érdekviszonyok töltötték be a szabályozó-szerepet, beleértve a multinacionális cégek egyre erőteljesebben jelentkező érdekeit, és nyomását, amelyek az európai szervezetekben is érvényesítették erőfölényüket. Mezőgazdasági nyersanyagok termelése 2010-ig A hagyományos mezőgazdasági termények és termékek részaránya az össztermelésből fokozatosan visszaszorult. A kenyérgabona vetésterület a felére csökkent, a húzóágazatnak számító cukorrépa termelés és feldolgozás szinte teljesen megszűnt. Az állati termékek termelésében is jelentős visszaesések mutatkoztak. A sertéságazat a korábbi termelésnek már csak 50-55 %-át adta, a tejtermelés 27 %-ra esett vissza, a baromfiágazat 38 %-ra Ezzel összefüggésben a takarmány-termelés is redukálódott. Néhány ipari növény termelési mutatói javultak, ( napraforgó, olajos magvak) A gyümölcs és zöldségtermelés, szőlészet-borászat szenvedte el a legnagyobb traumát, itt a korábbi termelésnek csak 22-25 %-a maradt meg a változások után. Feldolgozóipar A húsipari termelés a nagy állami húsipari vállalatok megszűnését követően a kistermelői szektorba került át, amelyek az alapellátást biztosították, de az export kereslet igényeit nem tudták maradéktalanul kielégíteni. A konzervgyárak, feldolgozóüzemek tönkrementek, amiben nagy szerepe volt a hazánkat hátrányos helyzetbe hozó nemzetközi egyezményeknek (alma-, és cukoripar leépítése, stb), a kedvező kamatozású hitelek hiányának, továbbá annak a körülménynek, hogy a várt állami támogatások elmaradtak. A komoly értéket előállító, sok embernek munkát adó magyar feldolgozóipar az ezredfordulóra lényegében megszűnt létezni! Következmények A vázolt folyamatok miatt társadalmi átstrukturálódás indult be, mely érintette munkaerő piacot, és a település szerkezetet. 90 után a korábbi-, mezőgazdaságból élő népesség (a vidéki népesség 75 %-a) munka és megélhetés nélkül marad. Elkezdődött a kistelepülésekről az elvándorlás. Nemzetgazdasági szempontból óriási terhet rakott az országra a munkanélküliek eltartása, segélyezése. A hagyományos exporttermékek termelésének visszaesése (gabona, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, bor, hús és húskészítmények, stb.) miatt kivitelünk gyengült, behozatalunk nőtt. A multinacionális cégek fokozott térnyerése miatt a magyar termékek visszaszorultak a belső piacon is. A mezőgazdasági-, és élelmiszeripari termékek forgalmazásából a kis boltok, szövetkezetek mindinkább kiszorultak, helyüket a nagy bevásárlóközpontok vették át. A nemzetgazdaságra egyre nagyobb terhet rótt a kedvezőtlen tendenciák miatt beállt helyzet kezelése, melyet még tetézett az egész Európára kiterjedő, elhúzódó válság is, valamint a nemzetközi pénzügyi csoportok spekulációi a valutapiacokon. A magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés 2015-re válságos helyzetbe került. Változások 2015 után Több éves előkészítő munka után 2015 január 12-én létrejött egy tisztán magyar érdekeltségű mezőgazdasági bank (Első Általános Mezőbank) ami lehetővé tette azoknak az állami és civil kezdeményezésű projekteknek finanszírozását, amelyek az élelmiszergazdaság újbóli beindítását célozták. A bank, kedvező feltételekkel nyújtott hitelt kis-, és nagyvállalatok megalakulásához a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben. Sorra alakultak a mezőgazdasági termelő vállalatok és a feldolgozóüzemek. A változást jelzi a vetésterület alakulásának mutatója. Míg 1990-2010 között a vetésterület az összes művelhető területnek mindössze 42 %-át tette ki, ez a szám 2016-ban a felmérés szerint már 69 % volt. Az innovatív fejlesztések, beruházások lehetővé tették magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hagyományos "hungaricumok" újra termelését, egykor sikeres húzóágazatok feltámasztását. 2021 ben a zöldség-gyümölcs ágazat új alapokra került, kormányzati segítséggel létrejött az un. "egy kert, egy ágyás, egy fóliasátor" mozgalom, aminek eredményeképpen zöldség-, és gyümölcstermelésünk fellendült, s azóta évről évre jelentős exportfelesleget termel. 2012-ben a lé-alma feldolgozás indult újra, 2014-ben az ivólégyártás és a cukoripar, 2015-ben a fagyasztóipar és a húsfeldolgozás. Soron következő feladat volt a horizontális és vertikális integráció befejezése, kiteljesítése. Az integrációs törekvések fő iránya az volt, hogy a termeléstől az értékesítésig és a finanszírozásig egységes keretbe, érdekeltségi rendszerbe fogja össze a termelőket és a piaci szereplőket. A 2020-as, 30-as években a magyar élelmiszertermelés megerősödött és a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. Részaránya az össztermelésből 2030 decemberében már 76 % volt. A vidéki keresőképes népesség 83 százaléka az élelmiszergazdaságban dolgozott! Az állam adó-bevételei dinamikusan nőttek, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar valuta Európa legszilárdabb fizetőeszközévé váljon. Magyar érdekeltségű bankok jöttek létre, (2042-2051), illetve erősödtek meg (2059-2060). A kedvező irányú változások lehetővé tették, hogy a nehéz-, és könnyű-ipari termelés, gépgyártás, stb., újra beinduljon (2044-től), s Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg is függetlené váljon. Összefoglalás Magyarország legfontosabb természeti kincse a termőföld. Az ezredfordulót követő évtizedekben a gazdaságpolitikai erőfeszítések eredményeképpen egyre nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszergazdaság fejlesztése. A magyar nemzetgazdaság dinamikus fejlődése megmutatta, hogy egy ország, amelyik ki tudja aknázni természeti adottságait, gyengén fejlett országból viszonylag rövid idő alatt a legfejlettebb országok sorába emelkedhet. Utószó A cikk 2061 január 10-én jelent meg. Most 2011 november 25-t írjuk. Hogyan lehetséges ez? Hogy jutott vissza az időben 50 évet az írás? A kérdésre most még nem válaszolhatok, mert a válaszban olyan ismereteket kellene közölni, amelyek meghaladják a kor tudásszintjét. Ennél többet egyelőre nem árulhatok el! Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
mandolinos bejegyzést írt a(z) Fjodor Tyutcsev: A nap ragyog, víz tükre fénylik... című alko mandolinos alkotást töltött fel Stephan von Millenkovich: Kiábrándulás címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Külső pályázatok fórumtémához T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 5. címmel T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (15.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (14.) című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Stephan von Millenkovich:Enttäuschung : című alko T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (13.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (12.) című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja (11.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (11.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz T. Morin alkotást töltött fel Csókollak!- ott is címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Stephan von Millenkovich:Enttäuschung : című alkotásho ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Áprilisi eső című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A szívek kövein című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Reményik Sándor: Estére / Am Abend című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Művészvilág című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |