HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44631

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2011-11-25

A magyar mezőgazdaság 2000-2060

Jánosi János Tamás professzor, a mezőgazdasági tudományok nagydoktora írt cikket 2061 január 10-én a Hitel Termelés és Gazdaság -ba, ennek a cikknek az összefoglalását adom itt közre.

Bevezetés

A magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés az 1900-s évek közepéig alacsony technikai színvonal mellett széttagolt volt, a termelésben és az értékesítésben a kisüzemi szektor túlsúlya dominált. A század közepétől gyökeres változások mentek végbe: megkezdődött a modern, gépesített nagyüzemi termelésre való átállás: kollektív tulajdonban lévő termelőszövetkezetek, és állami tulajdonban lévő állami gazdaságok jöttek létre, amelyek termelésükkel lefedték a hazai piac igényeit, jelentős export kivitelt eredményeztek, és eltartották a vidéki népességet. A nagyüzemek részaránya 1960-90 között 85-92 % között mozgott. 1990-től ellenkező irányú folyamatok voltak megfigyelhetők. A társadalmi, politikai átrendeződés következtében a kollektív nagyüzemi termelés a korábbi formában megszűnt, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feloszlottak, vagyonukat magántársaságok vették át, melyeknek nem volt érdekük sem az ország ellátása, sem a vidéki lakosság eltartása. A népgazdaság tervezési-, irányítási rendszere összeomlott. Ettől az időponttól kezdve a piaci érdekviszonyok töltötték be a szabályozó-szerepet, beleértve a multinacionális cégek egyre erőteljesebben jelentkező érdekeit, és nyomását, amelyek az európai szervezetekben is érvényesítették erőfölényüket.

Mezőgazdasági nyersanyagok termelése 2010-ig

A hagyományos mezőgazdasági termények és termékek részaránya az össztermelésből fokozatosan visszaszorult. A kenyérgabona vetésterület a felére csökkent, a húzóágazatnak számító cukorrépa termelés és feldolgozás szinte teljesen megszűnt. Az állati termékek termelésében is jelentős visszaesések mutatkoztak. A sertéságazat a korábbi termelésnek már csak 50-55 %-át adta, a tejtermelés 27 %-ra esett vissza, a baromfiágazat 38 %-ra Ezzel összefüggésben a takarmány-termelés is redukálódott. Néhány ipari növény termelési mutatói javultak, ( napraforgó, olajos magvak) A gyümölcs és zöldségtermelés, szőlészet-borászat szenvedte el a legnagyobb traumát, itt a korábbi termelésnek csak 22-25 %-a maradt meg a változások után.

Feldolgozóipar

A húsipari termelés a nagy állami húsipari vállalatok megszűnését követően a kistermelői szektorba került át, amelyek az alapellátást biztosították, de az export kereslet igényeit nem tudták maradéktalanul kielégíteni. A konzervgyárak, feldolgozóüzemek tönkrementek, amiben nagy szerepe volt a hazánkat hátrányos helyzetbe hozó nemzetközi egyezményeknek (alma-, és cukoripar leépítése, stb), a kedvező kamatozású hitelek hiányának, továbbá annak a körülménynek, hogy a várt állami támogatások elmaradtak. A komoly értéket előállító, sok embernek munkát adó magyar feldolgozóipar az ezredfordulóra lényegében megszűnt létezni!

Következmények

A vázolt folyamatok miatt társadalmi átstrukturálódás indult be, mely érintette munkaerő piacot, és a település szerkezetet. 90 után a korábbi-, mezőgazdaságból élő népesség (a vidéki népesség 75 %-a) munka és megélhetés nélkül marad. Elkezdődött a kistelepülésekről az elvándorlás. Nemzetgazdasági szempontból óriási terhet rakott az országra a munkanélküliek eltartása, segélyezése. A hagyományos exporttermékek termelésének visszaesése (gabona, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, bor, hús és húskészítmények, stb.) miatt kivitelünk gyengült, behozatalunk nőtt. A multinacionális cégek fokozott térnyerése miatt a magyar termékek visszaszorultak a belső piacon is. A mezőgazdasági-, és élelmiszeripari termékek forgalmazásából a kis boltok, szövetkezetek mindinkább kiszorultak, helyüket a nagy bevásárlóközpontok vették át. A nemzetgazdaságra egyre nagyobb terhet rótt a kedvezőtlen tendenciák miatt beállt helyzet kezelése, melyet még tetézett az egész Európára kiterjedő, elhúzódó válság is, valamint a nemzetközi pénzügyi csoportok spekulációi a valutapiacokon. A magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés 2015-re válságos helyzetbe került.

Változások 2015 után

Több éves előkészítő munka után 2015 január 12-én létrejött egy tisztán magyar érdekeltségű mezőgazdasági bank (Első Általános Mezőbank) ami lehetővé tette azoknak az állami és civil kezdeményezésű projekteknek finanszírozását, amelyek az élelmiszergazdaság újbóli beindítását célozták. A bank, kedvező feltételekkel nyújtott hitelt kis-, és nagyvállalatok megalakulásához a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben. Sorra alakultak a mezőgazdasági termelő vállalatok és a feldolgozóüzemek. A változást jelzi a vetésterület alakulásának mutatója. Míg 1990-2010 között a vetésterület az összes művelhető területnek mindössze 42 %-át tette ki, ez a szám 2016-ban a felmérés szerint már 69 % volt. Az innovatív fejlesztések, beruházások lehetővé tették magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hagyományos "hungaricumok" újra termelését, egykor sikeres húzóágazatok feltámasztását. 2021 ben a zöldség-gyümölcs ágazat új alapokra került, kormányzati segítséggel létrejött az un. "egy kert, egy ágyás, egy fóliasátor" mozgalom, aminek eredményeképpen zöldség-, és gyümölcstermelésünk fellendült, s azóta évről évre jelentős exportfelesleget termel. 2012-ben a lé-alma feldolgozás indult újra, 2014-ben az ivólégyártás és a cukoripar, 2015-ben a fagyasztóipar és a húsfeldolgozás. Soron következő feladat volt a horizontális és vertikális integráció befejezése, kiteljesítése. Az integrációs törekvések fő iránya az volt, hogy a termeléstől az értékesítésig és a finanszírozásig egységes keretbe, érdekeltségi rendszerbe fogja össze a termelőket és a piaci szereplőket.
A 2020-as, 30-as években a magyar élelmiszertermelés megerősödött és a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. Részaránya az össztermelésből 2030 decemberében már 76 % volt. A vidéki keresőképes népesség 83 százaléka az élelmiszergazdaságban dolgozott! Az állam adó-bevételei dinamikusan nőttek, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar valuta Európa legszilárdabb fizetőeszközévé váljon. Magyar érdekeltségű bankok jöttek létre, (2042-2051), illetve erősödtek meg (2059-2060). A kedvező irányú változások lehetővé tették, hogy a nehéz-, és könnyű-ipari termelés, gépgyártás, stb., újra beinduljon (2044-től), s Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg is függetlené váljon.

Összefoglalás

Magyarország legfontosabb természeti kincse a termőföld. Az ezredfordulót követő évtizedekben a gazdaságpolitikai erőfeszítések eredményeképpen egyre nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszergazdaság fejlesztése. A magyar nemzetgazdaság dinamikus fejlődése megmutatta, hogy egy ország, amelyik ki tudja aknázni természeti adottságait, gyengén fejlett országból viszonylag rövid idő alatt a legfejlettebb országok sorába emelkedhet.

Utószó

A cikk 2061 január 10-én jelent meg. Most 2011 november 25-t írjuk. Hogyan lehetséges ez?
Hogy jutott vissza az időben 50 évet az írás?
A kérdésre most még nem válaszolhatok, mert a válaszban olyan ismereteket kellene közölni, amelyek meghaladják a kor tudásszintjét. Ennél többet egyelőre nem árulhatok el!



Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2013-04-29 07:50:26

válasz Krómer Ágnes (2013-04-28 19:11:49) üzenetére
Igen, ez most lehet, h csak egy jó vicc, bár....nem lehetetlen elképzelni. Birodalmak, országok jönnek, mennek. Felbukkannak, prosperálnak, eltűnnek, vafy fordítva. Ki tudja, mit hoz az idők szele? :) p én
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-04-28 19:11:49

Szia Laci!

Az összefoglalás az nem gyenge. Mese felnőtteknek. Még azt kellett volna bele Magyar nyelv világ nyelv lesz. Indiában és Kínában.Rízs és kávé ültetvényeink lesznek stb. Akkor a röhögéstől beestem volna az asztal alá.

P: Ági
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1027
Időpont: 2012-01-05 10:06:49

Kedves Bödön!

Bárcsak olyan is olvasná ezt az írást, aki segíteni tudna szegény mezőgazdaságunk feltámasztásában. Hosszú távon előregondolkodva nem kell szakértőnek lenni, ahhoz, hogy beláthassuk, nekünk ezen a vonalon kellene kicsit többet tenni. Az értékes magyar földek parlagon hevernek, ahol pedig finom és tápláló termények növekedhetnének. A kevésbé értékes területeken pedig felépülhetnének a korszerű feldolgozók, hogy ne az import génkezelt élelmiszerekkel mérgezhetnénk magunkat.

Azt mondják a bölcsek, mindenre meg kell érni. Hiszem, hogy a magyar fejek is az érési időszakot élik.

Tetszett az írásod és bizony nagyon aktuális témát feszeget. Gratulálok!

Szeretettel:

Hamupipő

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2011-11-28 08:59:49

válasz T. Pandur Judit (2011-11-27 23:44:45) üzenetére
Kedves Judit! Jelen ismereteink szerint tényleg rengeteg akadálya van annak, h ez így megtörténjen! De nem láthatunk bele a jövőbe! Mindenre van esély. Még arra is, h sorsunk jóra fordul...Köszönöm, h írtál! Üdvözlettel: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4365
Időpont: 2011-11-27 23:44:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Álom, álom, édes álom! De nagy kár, hogy véget ér a cikk, és fel kell belőle ébredni!
Mivel a műfaja fantasy, így nem írom le, hogy mennyi és milyen akadálya van annak, hogy valósággá váljon az, amit olyan szépen kigondolt "Jánosi János Tamás professzor"...
Mindenesetre érdekes volt elolvasni!

Judit

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Veszteg című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Csillagpor című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/1. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata alkotást töltött fel Korabeli történetek - l/12 címmel

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rögtönzések (Szent Ivánkor) című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - I/10 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Többet ésszel, mint erővel! -mese- címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Nevelni egyszerűen is lehet. ( részlet ) címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)