HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48282

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: TabuFeltöltés dátuma: 2012-03-22

A hely

Nem vagyok biztos abban, hogy mindaz, amivel megvádolnak, valójában én követtem el.

Szeretném elmesélni ezt a történetet. Szeretném tudatni az embereket, akik homályban élnek és csak az újságokból tájékozódnak. Így alkotva véleményt a világban zajló eseményekről. Veled is megtörténhet. Kitudja, hogy mi fog történni holnap vagy azután, esetleg egy év múlva.
Lehet, egy sikátorban ébredsz meztelenül, koszosan. Az alvadt vér bőrödre tapad, és te nem tudod, mi történt. Az utolsó emléked, hogy az asztalnál ülsz gyerekeid és feleséged/férjed társaságában. Jóízűen fogyasztod a családi ebédet, amikor megtörténik. A kép elsötétül, és te zuhansz. Egyre távolabb a szeretteidtől és az asztaltól, amin ott gőzölög sült csirke a pürével.

Velem is ez történt. Az utolsó emlékképem, az, hogy a fürdőszobában állok. Éppen befejeztem a borotválkozást. Egy borsószemnyi fogkrémet nyomok a fogkefémre. Megtántorodok. Elhomályosul minden. És már csak a sötétségre emlékszek. Meg a zuhanás érzetére. Dermesztően hideg levegő süvít. A köntösöm lebeg rajtam, mint valami zászló. Semmi szilárd nincs, amibe kapaszkodhatnék. Ezután teljes eszméletvesztés.

Teljes filmszakadás.

Csupán halvány emlékképeim vannak arról a helyről, ahová kerültem. Minden elmosódott és szürke volt. Sehol egy szabályos forma vagy alak. Halvány fények gyulladtak a távolban. Nem tudtam, hogy csak káprázik a szemem, vagy valóban látom a fényt. Mindenesetre elindultam felé. Lassan, tapogatózva haladtam. Lépteim könnyednek, testem súlytalannak tűnt, mintha nem is járnék, hanem lebegnék. Ez az érzés azóta is hiányzik.
Éjszakánként úgy próbálok elaludni a kemény priccsemen, hogy utolsó gondolatom, az álomvilág és az ébrenlét határán, hogy újra azon a helyen legyek.
A fény mintha erősödött volna. Már biztosan tudtam, hogy ott valami világít.
Sűrű köd borult rám. A talajt nem láttam már. Azonban félelem vagy valami baljós érzés helyett, nyugodtság már-már a boldogság érzése töltötte el szívem. Olyan boldogság, melyet előtte sem és azóta sem éreztem. A köd még sűrűbben telepedett rám. Láttam, hogy a fény forrása egy lobogó tábortűz. Körülötte három alak. Nem tudtam, hogy férfiak vagy nők, mindenesetre az egyikük meglátott engem. Felállt, és két lépést tett felém.
- Már vártunk - mondta.
Hangjában furcsa nyugodtságot fedeztem fel. Odaléptem hozzá, s Ő átölelt. Kellemes illatot érzett meg az orrom. Mint minden más ezen a helyen, ez is ismeretlen dologként hatott rám. Soha azelőtt (és azóta sem) éreztem ilyet, nem tapintottam ilyen bőrt, ha valóban bőr volt az, amit megérintettem, amikor kezet ráztam a másik alakkal. A harmadik leborult elém, és két kezében valamit nyújtott nekem. Egy kard volt az, gyönyörű markolattal.
- Ez a tiéd. Megtisztelsz minket, ha elfogadod. - hangzott el a tőlem balra álló vékony, magas alak szájából.
Azután levette a csuklyáját. A leggyönyörűbb arc tárult elém és a leggyönyörűbb szempár nézett rám lágyan. Éreztem, ahogy forróság önti el az egész testem. Nem bírtam levenni róla a tekintetem. És megszólalt a hang, ami, azóta is mély, vérző sebként ég bennem.
- Köszönjük, hogy itt vagy! Már nagyon régóta várunk Rád! - mondta lágyan, miközben észrevettem, hogy a szája nem mozog.
Szerettem volna megkérdezni, kik ők, és miért vártak engem, de nem tudtam megszólalni. Csak bámultam ezt a csodálatos lényt. Látszólag emberek voltak. Férfiak és nők, idősebbek és fiatalok. Mindhármuknak szőke, vállra boruló csodálatos haja volt. Az arcuk hibátlan. Sehol egy heg vagy pattanás. Nem voltak ráncok vagy kialvatlanságot mutató fekete táskák a szemek alatt.
"Talán testvérek" - gondoltam magamban, miközben a szememet nem bírtam levenni a lányról, akit, mint később kiderült, Aidrának hívnak. A leggyönyörűbb hang párosult a leggyönyörűbb tekintettel, arccal és névvel.
Megszűnt a külvilág, amely egész addigi életemet irányította. Nem létezett az idő, amely gyerekkorom óta fogva tartott. Talán boldog is voltam, nem tudom, már nem emlékszem arra az érzésre. De más volt, mint a többi, hétköznapi érzés, amelyek annyira rutinszerűek lettek unalmas, szürke napjaim során.
Csak bámultam Őt, miközben elmesélt nekem mindent erről a világról, és magukról.
Azonban később nem tudtam felidézni ezt a beszélgetést. Illetve, nem is beszélgetés volt ez, hanem csak beszéd, mivel (akármennyire is szerettem volna) én nem tudtam megszólalni. Nem emlékszem arra, hogy mit mondott magáról. Próbálom, azóta is mindennap próbálom felidézni, de nem megy. Csak néhány mondata él bennem.
"Meg kell tenned! Mi már nem vagyunk képesek megvédeni magunkat. Túl gyengék vagyunk. Szükségünk van egy erős vezérre. Ezért küldtek Téged ide, hogy segíts nekünk."
Mindig is arra vágytam, hogy vezér legyek. Hogy én legyek az "utolsó szó". Nem akartam nyomorult kis árnyék lenni, akit mindenki kinevet, kigúnyol. És mégis, akármennyire vágytam az áhított posztra, annál inkább átváltoztam egy féreggé, aki mindig csak követ valakit. De mióta elhangzott ez, "Szükségünk van egy erős vezérre! Ezért küldtek Téged ide..." mintha megnyíltak volna a Mennyország aranykapui, s arany harangok csendültek volna fel a felhők között, angyalok áriája közepette.
- Most indulj! - mondta a lány, majd újra zuhanni kezdtem. Egyenesen bele a semmibe.

Amikor kinyitottam szemem, az alakok, akik körülöttem mozogtak, kezdték visszanyerni eredeti formájukat. Egy idegen ház padlóján feküdtem. Kezemre az egyik alak bilincset kattintott. Nagyon szorosan. Fájt. Felszisszentem, de az ismeretlen nem törődött a fájdalmammal. Fölém hajolt és a fülembe súgta:
- Megérdemled te rohadék! Remélem, halálra ítélnek!
Utána felállt és elment. A fejemet jobbra fordítottam. Ott hevert a kard, amelyet Aidra adott át nekem. A penge csupa vér volt.
Ismét a tehetetlen érzés kerített hatalmába. Nem tudtam felidézni a dolgokat. Hogyan kerültem oda, azután ide? Mi történt? Miért tartóztattak le? Próbáltam kérdéseket feltenni, de a torkomat csak üres nyögdécselés hagyta el.
Ezután az események felpörögtek. Mintha minden nap csupán egy-két órából állt volna.


- A bíróság bűnösnek találta! - mondta egy hűvös, rideg hang.
Szinte kívülről látom az arcom.
- Őszintén sajnálom! Én mindent megpróbáltam! - hallok bal felől suttogni egy hangot a fülembe.
Arra fordítom a fejem. Egy szemüveges, kopaszodó, vékony fickó néz rám onnan ál-sajnálkozó pofával. Ilyennel annyiszor találkoztam már az életben. Felfordul a gyomrom az ilyen emberektől. Nem figyelek tovább erre az idiótára. Sűrű bocsánat kérései elhalnak a fejemben.
Fel akarom idézni az elmúlt napokat, de kevés sikerrel. Döbbenet lesz úrrá rajtam. Lelki szemeim előtt látom újra azt a három alakot. Köztük ott áll Aidra és mosolyog rám. A leggyönyörűbb lény, akit valaha is láttam.
Rideg és hűvös hang ránt vissza a valóságba.

- A vád! Kilenc rendbeli gyilkosság egyetlen éjszaka alatt! Minden bizonyíték Önre utal! Az ítélet: halálbüntetés! Isten irgalmazzon a lelkének!

Elhomályosul minden, mintha elájulnék. Reménykedni kezdek, hogy talán most visszatérek arra homályos, ködös helyre. Visszatérek Aidrához. Vagy talán most végre felébredek ebből az álomból.

(Matt Wild levele a sajtónak. A férfi kilenc embert ölt meg hidegvérrel. Az áldozatokat véletlenszerűen választotta ki.
A bíróság bűnösnek találta és halálra ítélte. Texasban végezték ki Huntsville-ben 1996-ban.)

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 4

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-16
Összes értékelés:
10
Időpont: 2012-03-28 04:11:39

Köszönöm.
A sorozatgyilkosok az én fantáziámat mindig is mozgatták. Érdekes, hogy a sorozatgyilkosok többsége teljesen átlagos emberke. Richard Ramirez, Albert Fish, Gacy stb. Olyan emberek voltak ők, akikről nem is gondolnánk, hogy miket tettek. Elég csak a nevüket bepötyögni a keresőbe.

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-20
Összes értékelés:
54
Időpont: 2012-03-27 11:49:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Tetszett az írásod. Hátborzongató belegondolni, hogy mik zajlódhatnak le egy ember fejében/elméjében, ami odavezethet, hogy sorozatgyilkos váljon belőle.
A stílusod megfelel az ízlésemnek, és az eleje kellőképp érdekfeszítő volt, hogy tovább akartam olvasni.

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Három lány 2. címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a háború végéről címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel Variációk egy témára címmel a várólistára

Etelvaria bejegyzést írt a(z) Félálomban című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Mindig rossz helyen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 1. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Egy szombati nap 02. címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Visszanéző című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Gyereknapon címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 1. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)