HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45585

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2012-03-31

A létra tetején

Egyszer a létra tetején állt Julika, miért ment fel oda nem tudom.
A létra az ablak előtt volt, legfelső fokán Julika volt, kicsit lejjebb meg még valaki volt, őrá nem emlékszem, hogy ő ki volt. Én, hogy elérjem, felhágtam az alsó fokra. Felhágtam és felnéztem rá, ő meg rám lenézett. Aki még ott volt, és Julikával szemben volt a létra másik oldalán, semmit nem csinált,csak állt a létra fokán nálam magasabban, Julikánál alacsonyabban.
Megérintettem a kezét, hagyta. Aztán megsimogattam az ujjait. Fogtam Julika kezét a létrán, ő meg fogta az én kezemet, a harmadik jelenlévő e közben semmit nem csinált, csak állt a létra közepén feljebb, mint én, s lejjebb, mint Julika.
-Lemennék, -szólalt meg Julika egy idő után.
-Segíthetek? -kérdeztem, s felnyúltam hozzá. Két kezemmel átfogtam karcsú derekát, s ő a két kezem között lecsusszant szépen mellém a földre. Lenge ruhája két arasszal feljebb húzódott, ahogy csúszott kezeim között lefelé.
Aki a létrán állt, meg se mozdult, nem szólt, nem csinált semmit, csak állt ott középen, mintha ott se lenne. Megcsókoltam Julikát jobbról, ő viszonozta balról. Megcsókoltam a száját, visszacsókolt. Első csókunk volt ez, friss virágillata volt a csókjának. Nyelvünk összeért egy pillanatra, összeölelkezve álltunk a létra mellett. Az ablak üvegtábláján keresztül a szemben lévő ház homlokzatát láttam. Julika nem látta a ház homlokzatát, az erkélyt és az ablaksort, mert ő háttal állt az utcának. A harmadik, aki ott volt, nem mozdult, nem szólt, csak állt középen a létrán. Jelenléte nem érdekelt és nem érintett minket. Engem egy nagyon kicsit zavart, de Julika nem törődött vele, észre se vette.
Így múlt el a pillanat. Ami egy pillanattal előbb jelen-idős valóság volt, az egy pillanattal később elmúlt pillanat lett. A Julikával való első csókom is elmúlt pillanat lett.
"Egyszer a létra tetején állt Julika, miért ment fel oda, nem tudom".

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-11-16 21:58:43

válasz Krómer Ágnes (2012-11-16 21:16:21) üzenetére
Szia Ági! Köszönettel! p én
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2012-11-16 21:16:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Julis nem esett le, mint az életszínvonal. (Ez poén akart lenni) Jó történet. Tetszett.

P: Ági
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-06 08:51:36

Kedves Judit
Nagyszerű, tavaszi, optimista megoldás! lehet, h minden így történt. Higgyük el! Higgyünk a tavaszban és a szeremben!
Üdvözlettel. én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4498
Időpont: 2012-04-05 23:51:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
A fiúk általában nagyon, nagyon szeretnek segíteni a lányoknak, ha azok lenge ruhában a létra teteján állnak. :) "Felnéznek" rájuk segítés közben. :D
Így tavasszal általában ablakot pucolnak a lányok a létra tetején /ezért áll a létra az ablak előtt :D/. Úgy látszik a figyelmét valami nagyon elterelte a fiúnak, ha nem emlékszik miért ment fel a létrára Julika. Így aztán nyilvánvaló, hogy ki volt a harmadik azon a létrán - a vágy!
Nagyon kis üde történet! Mosolyogva olvastam! Azt hiszem megyek ablakot pucolni, hátha jön egy fiú segíteni, és mi is hárman leszünk azon a létrán! :) :) :)
Judit
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-04 10:50:19

válasz Noondarkly (2012-04-04 10:11:37) üzenetére
Ja, ez az idő paradoxona, amit Thomas Mann olyan nagyszerűen mutat meg a Varázshegyben. Ott egyetlen örökkévaló pillanat az a hét év, (bár vannak időbeliségének, időtlenségének szakaszai), -mégis elmúlt pillanat lesz belőle. Az elmúlásnak ez az attitűdje teszi fájdalmassá, és széppé, fájdalmasan széppé az élet un. "szép" pillanatait. Hej, haj! A cinizmus platformjáról jobban esne megközelítenem...
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-20
Összes értékelés:
54
Időpont: 2012-04-04 10:11:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2012-04-03 17:52:20) üzenetére
De ha folyton arra koncentrálunk hogy mindjárt elmúlik a szépség, akkor már el is múlt... akkor soha nem leszünk képesek megélni a pillanatot... és minden csak múlt lesz. Megszűnik a jelen. Nem szabad! :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-04 09:46:25

válasz Rozán Eszter (2012-04-04 09:33:02) üzenetére
Köszönöm Eszti a hozzászólást! Talán a Halál az, akiről Madách írja : ott vagyok minden csókodban, minden ölelésedben. Vagy a Kísértő. Én sem tudom. Én is csak azt láttam, amit az Olvasóval láttattam. Pedig, azt hiszem ezt mondanom sem kell, nem velem történt meg a dolog, de történhetett volna velem is! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7445
Időpont: 2012-04-04 09:33:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

De ki az a titokzatos idegen? Talán a lelkiismeret? Vagy egy őrködő szem? Nagyon jó, hogy titokban hagytad, mer így sejtelmessé teszi az egészet.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-03 17:52:20

válasz Noondarkly (2012-04-03 14:39:37) üzenetére
Szia Noondarkly! Ebben a pillanatban azonban -azt hiszem- benne van a pillanat elmúlásának fájdalmas (????) mozzanata. Nincsenek boldog pillanatok, hiszen alig, hogy megtörténnek, már el is múlnak. (Hűha! Csak nehogy most elkezdjek bölcselkedni! Szörnyű rosszul állna!) Köszönöm, h elolvastad és véleményezted! Üdvözlettel. én
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-20
Összes értékelés:
54
Időpont: 2012-04-03 14:39:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2012-04-01 21:06:52) üzenetére
Igazat mondasz, István... hát többek között ezért vagyok itt. Szeretem hogy egymás szemei vagyunk! (Én még senkié de remélem hamarosan teljes értékű tagnak érezhetem itt magam.)

Bödön!
Nagyon tetszett, végig azon törtem a fejem, ki a manó az a harmadik, csattan-e majd a végén, de néha a csattanó hiánya a legnagyobb csattanó...
Az ilyen szépséges pillanatokért élünk! Szép volt!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-02 08:34:41

válasz Istefan (2012-04-01 21:06:52) üzenetére
Szia, igen éreztem, h kell még egy "szereplő", nehogy túl banális legyen! Köszönöm: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-04-02 08:27:26

válasz Millali (2012-04-01 20:14:26) üzenetére
Szia Millali!
Egy harmadik "személy", valaki, vagy valami mindig ott van a legszebb pillanatunkban is. Ha más nem, maga a légüres tér! Köszönöm a hozzászólást.
Üdvözlettel: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-04-01 21:06:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ha ne állítottál volna oda valakit a létrára harmadiknak, az egész nem érne semmit. Üdv. István
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-04-01 20:14:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!
Van az úgy, hogy két szerelmes szív között áll valaki. Olyan is van, hogy a létra az a valaki. Olyan is van, hogy senki sem áll közöttük, és mégis óriási tér választja el őket.
Üdv:
Millali

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Bolond világ (Rögtönzések) című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Ímé az Úr elközelge című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Ez van karácsonykor címmel a várólistára

Cipike alkotást töltött fel Szerelemkút címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Félelem-TESZT (részlet) című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Bár tudnám merre jársz című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) A lakás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szakadt szövetkabátban címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Glaube címmel

F János bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Szereplők címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Az utolsó nap című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)