HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45133

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-04-14

Maradj talpon!

Egészen ellustult mostanában. Ásítva nyújtózott az ágyon, rápillantott az órára, bekapcsolta a TV-t, éppen most kezdődik a híradó, mindjárt hét óra. A lustálkodás egészen nyolc óráig tartott, nem izgatta magát különösebben, ugyan minek keljen fel, nincs munkája, nem kell dolgozni menni.
Mire ezt végiggondolta, fájdalmasan felsóhajtott. Már hét hónapja csak alkalmi munkából tengeti az életét. Valahogy azzal sincs szerencséje. Utoljára egy nénihez ment fát vágni. Telefonon beszélték meg, három köbméter fát összevág, összehasogatja és berakja a fáskamrába. Az egész napot rászánta, ötezer forintban egyeztek meg. Tisztességesen elvégezte a munkát, délután öt körül végzett mindennel. Akkor hozta a néni neki az ötszázast. Eleinte azt hitte, csak viccel... de kiderült, hogy félreértette a dolgot, ő valóban ötszáz forintot szánt ezért a munkáért, merthogy neki sincs pénze. Még sírva is fakadt, amikor szólt neki, aztán látta, hogy a néni igen szerényen éldegél, s nem vette el tőle az ötszázast sem. Ugyan mire menne vele? Talán egy nappal tovább élne... kinek jó az? Majdcsak feldobja a talpát, hamarosan úgysem lesz mit ennie.
A piacon is átverték. Kiment hajnalban ládákat cipelni. Két hétig járt minden hajnalban 4-kor, hogy kipakolja a kamion árút fél hétre. Akkor már kért pénzt. Kiszúrták a szemét egy tíz ezressel, s azt mondták nem kell többé jönnie. Minek is éljen, úgyis csak kihasználják, átverik. Hamarosan úgyis feldobja a talpát. Fel sem kel ma. Minek? Munkát úgysem talál, már a lábát is lejárta annyit futkosott utána. Ezek az alkalmi munkaadók meg csak átverik az embert, a végén nem fizetnek. Ha nem kel fel, talán ennie sem kell. Jobban kibírja éhen... Tényleg... ki kéne próbálnia... ágyban marad. Vajon meddig bírja éhen? Jó, jó, nem kell folyton erre gondolnia, mert mindjárt megéhezik... Nyomkodta a távirányítót, valami nézhető műsort keresgélt. Dél felé már nagyon korgott a gyomra. Felkelt. Szelt kenyeret, megkente zsírral, jól megsózta s jóízűen megette. Na, ez volt mára a reggeli, ebéd,vacsora. Ez sem lesz sokáig... majd feldobja a talpát és kész!
Ha már felkelt, be is ágyazott. A TV is csak az áramot fogyasztja... eddig fizette, de most már nem lesz miből. Volt egy kis tartalék pénze, lassacskán az is elfogy. Még talán húszezer forintja van... Meddig elég az, hogy az ember ne haljon éhen? Vagy jobb, ha minél előbb túl esik rajta... mit kínlódjon... nem fog hiányozni senkinek... nincs őneki senkije... a kutya sem siratja meg, mert hogy az sincs... feldobja a talpát és kész...
Pedig milyen nagy reményekkel indult. Árva gyerek volt, mégis vitte valamire. Kitanulta a kőműves mesterséget... aztán munka mellett tovább tanult... leérettségizett, aztán építész mérnök lett. Nyelveket is beszél. Milyen jó volt Splitben. Ő vezette a munkacsoportot. Szállodát építettek. Ott dolgozott másfél évig... persze hogy megtanult horvátul. Csak úgy ragadt rá a nyelv, amikor odament csak pár szót tudott... igaz az angol nyelvtudása elég jó volt már akkor is. A másfél év alatt mindkettőt tökéletesítette. Jól is keresett, akkor vette ezt a másfél szobás lakást is, ahol most is él, bebútorozta... hej, szép idők voltak! Aztán börtönbe kerültek a cégvezetők, sikkasztás, miegymás... a céget felszámolták... aztán jött a rendszerváltás, a nagy munkanélküliség.
Hol ide, hol oda csapódott... mindenféle Kft-be dolgozgatott, de egyre rosszabbul keresett, mindenütt csak mentek a nagy pénzlenyúlások... tisztességtelen emberek miatt jutott ide, ahová jutott. Bár lett volna bátorsága neki magának céget alapítani, akkor a lakás helyett. Megtehette volna, lehet, hogy ő vitte volna valamire... de most már úgy elszegényedett... mihez kezdjen... ide jutott 37 évesen... áh, majd csak feldobja a talpát...
Hát ideje az van bőven. Mégis bekapcsolja a TV-t, legalább ne legyen az a süket csend, mire kikapcsolnák az áramot, addigra úgyis feldobja a talpát!
Egész nap nézte a televíziót, sőt el is aludt rajta. Mikor másnap felébredt, akkor döbbent rá, hogy egész éjszaka ment a TV. Na, mindegy... megnézi a híradót, a hétórásit... Míg aludt legalább nem érezte, hogy éhes, de most már nagyon követelőzik a gyomra... Meddig tarthat ki azzal a húszezer forinttal?
Átkapcsolt a helyi adóra, mentek a hirdetések... itt nincs is más, ez megy egész nap... reklámok... hülyeségek... Micsoda? ...külkereskedelmi cég... angol és horvát nyelvtudással rendelkező... keres irodai munkára... Mi volt ez? Milyen cég? A kutyafáját, éppen azt nem figyelte... horvát, meg angol nyelvtudás... mintha csak rászabták volna... lehetséges ez? Áh, biztosan nem jól látta. Nyilván csak azt látja, amit szeretne... micsoda hülyeség... majd éppen őt keresik... álmodik a nyomor... na nézz csak oda, megint megy... angol és horvát nyelvtudással rendelkező... keres... Ennyire hülye nem lehet... most sem látta az elejét... na de most már kivárja hátha adják újra... de csak mennek a hülyeségek... lakás eladó... Mi lenne, ha eladná a lakást, abból még eléldegélhetne egy ideig, a kérdés csak az, hogy hol? Hol a csodába fog lakni? Lesz mit ennie, de hajléktalan lesz... munkát a büdös életben nem kap többé, akkor mire megy vele? Nyer néhány év szenvedést... kell az neki... hülyeség... jobb ha mielőbb feldobja a talpát... bevégeztetett...
A mindenit... és horvát nyelvtudással rendelkező... már megint elbaltázta. Hogy lehet ennyire hülye, hogy nem figyel. Na, most már le sem veszi a szemét a TV-ről...
Már délutánra fordult az idő, még mindig kiguvadt szemekkel bámulta a TV-t, de azóta nem látta azt a fránya hirdetést. Nem lehet ennyire szerencsétlen... most már fel kell kelnie, mert a gyomra a szomszédokat is fellármázza. Ki is kapcsolja ezt a hülye ládát... lehet, hogy csak a szeme káprázott az éhségtől, nem is volt itt semmiféle hirdetés. Megy és megeszi a mindennapi zsíros kenyerét...

Másnap korán ébredt. Azonnal bekapcsolta a TV-t, s elhatározta, hogy nem mozdul, figyel!
Kilenc óra körül jelent meg újra a hirdetés: LINKER - külkereskedelmi cég, felsőfokú végzettséggel, angol és horvát nyelvtudással rendelkező személyt keres irodai munkára. Jelentkezni lehet személyesen is, minden nap 8 - 16 óráig, Ibolya utca 9 szám alatt. Sürgős!
Gyorsan lejegyezte a látottakat, majd újra olvasta: személyesen, minden nap... Ibolya utca... sürgős!
Te barom! Nem is az elején volt a lényeg, hanem a végén. Sürgősen keresnek... lehet, hogy most a hülyesége miatt lemarad. Ekkora barmot... ha figyel, már tegnap mehetett volna. Na most ugrás, gyorsan-gyorsan, szedd rendbe magad, és futás...! Még egyszer elolvasta, amit feljegyzett.
Micsoda? Linker? Lehet, hogy ez valami link cég... lehet, hogy átverés az egész... én hülye már majdnem... ne, ne visszakozz... készülj azonnal... indulj...!
Kikapcsolta a TV-t. Futott a fürdőszobába, hátha maradt még egy kis borotvahab... szépen rendbe szedi magát... egy próbát megér... valami azt súgja...
Nem, nem, most nem gondolkodni... túl sokat gondolkodott az utóbbi időben... semmit sem hisz el már csak úgy, agyonrágja... gondolkodik... de most nincs idő! Gyerünk, gyerünk gyorsan!

Megborotválkozva, tiszta ingben, nadrágban, maga is alig ismert magára. Annyira elhanyagolta magát az utóbbi hónapokban, de mi a csodának is öltözött volna ki? Nem, most nem elmélkedni... szedd a lábad... a cím itt van az ing zsebben, mire lehet még szüksége? Összeszedte a papírjait, diplomát, az angol nyelvvizsga is megvan... hát horvátból nincs nyelvvizsgája, de attól még beszélni tud... No, megvan minden... indulás!

A cím valós, itt van, itt áll előtte. Bemegy az épületbe, bekopog a titkárságra.
Fiatal lány ül az íróasztalnál, kedvesen rámosolyog, s megkérdezi mi járatban?
- Az álláshirdetésre jöttem, ha jó helyen járok?
- Igen, jó helyen jár. Beszél horvátul?
- Igen, de arról nincs nyelvvizsgám, csak angolból. Másfél évig dolgoztam Horvátországban.
- Nagyszerű! - mondja a lány - Megmutathatja a horvát nyelvtudását. Ugyanis egy óra múlva itt lesznek a horvát partnerek, ők angolul beszélnek, mi meg itt németül, horvátul nálunk senki sem tud. Megkerestek bennünket, miért ne terjeszkednénk a délszláv országok felé? Ha vállalja a tolmácsolást, szólok a főnöknek.
- Hát persze, miért is ne? - mondta kicsit félszegen. A lány felugrott s a kezét nyújtotta felé.
- Csak, hogy be tudjam mutatni a főnöknek, én Szilvia vagyok.
- Bódis László! - mondta, s egészen zavarba jött.
A lány bekopogott az igazgatóhoz, majd amikor újra nyílott az ajtó, intett neki, hogy menjen be.
Amikor véget ért a tárgyalás a külföldi partnerekkel, az igazgató kezet nyújtott Lászlónak, azt mondta, bízik benne, hogy remek munkatárs lesz. Majd kikísérte Szilviához, kérte, hogy vegye fel a fiatalember adatait, mert kiállta a próbát, s mától kezdve náluk dolgozik.

Szédült a feje, amikor kijött onnan. Van munkahelye!!! Van munkahelye!!! Szerette volna világgá kürtölni, de még maga sem igen fogta fel. Holnap nyolctól, délután négyig! Újé! Újra dolgozó ember lesz...! Aztán azon kezdett gondolkodni, hogy elég lesz e a pénze élelemre az első fizetésig? Beosztja... elégnek kell lennie! Azután lesz újra pénze... a fizetése?... A minnndennnit... nem is tudja mikor látott annyi pénzt egy rakáson, amennyit kapni fog! És Szilvia! Amikor már indult volna, akkor gratulált neki, kezet fogott vele. Olyan könnyű, kis keze van... s olyan szépen mosolygott rá!... Tegnap nem hitte, hogy még valaha kisüt a nap... tegnap még arra várt, hogy mielőbb feldobja a talpát! Ma meg... ő a legboldogabb ember a világon!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-16 23:43:12


Minden bizonnyal igazad van István, de ha már az életben nem végződnek jól a dolgok, hát legalább az irodalomban...
Köszönöm az értékelést.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1599
Időpont: 2012-04-16 23:12:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Jól vázolod fel a jelenlegi helyzetet, sajnos kevés az ilyen jól végződő sztori. Szeretettel: István
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-16 15:07:29

Köszönöm, kedves Delory. Örülök, hogy tetszett.
Ida
Alkotó
Delory Nadin
Regisztrált:
2010-09-16
Összes értékelés:
1000
Időpont: 2012-04-16 14:48:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jól sikerült írás. Élveztem.
Delory
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-15 10:10:16

Kedves Millali!

Köszönöm a bizalmat.
Meg kell, hogy mondjam, jót kacagtam hozzászólásodon. No, nem Téged nevettelek ki, nehogy félreérts, hanem, amikor azt olvastam, hogy népszerűbb lennék mint a politikusok, eszembe juttattad a "Jóboszorkányok klubját".
No de, hogy ne kelljen magyarázkodnom, keresd meg T.Pandur Judit "Lassú boszorkány" című írását, s ott a hozzászólások végén alakulóban van az a bizonyos klub...:-)))
Köszönöm az olvasást és az értékelést.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-15 10:01:11

Kedves Kata!

Igazad van, valamikor az normális dolog volt, hogy minden embernek volt munkája. Ma meg kivételes szerencsének számít, ha dolgozhat az ember, még ha olykor megalázóan alacsony bérért is. Nehéz ezt felfogni, elfogadni még nehezebb...
Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm az értékelést.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-04-14 23:10:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Ezek után, ha rajtam múlna, én szívesen felkérnélek, hogy egy jó darabig Te írd az élet fogatókönyvét.
Legalább addig , míg minden embernek "írnál " egy állást, közepes megélhetési egzisztenciával. Népszerűbb lennél, mint a politikusok.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-14 21:34:04

Kedves Judit!

Magam részéről minden munkanélkülinek ilyen hepiendet kívánok. Talán ha az élet forgatókönyvét is én írhatnám több lenne az esély az örömre és boldogságra... Sajnos, még senki sem kért tőlem ilyen forgatókönyvet.
Köszönöm, hogy olvastál.

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-14 19:34:21

Kedves Marietta!

Valóban, ma már megbélyegzett ember az akinek nincs munkája, pedig nem is igen tehet róla. Magam is drukkolok mindenkinek, hogy sikerüljön, mert munka nélkül nem lehet élni.
Köszönöm, hogy olvastál és köszönöm az értékelést.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11601
Időpont: 2012-04-14 18:22:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Jó volt olvasni az írásod. Bár a szomorú mai helyzetről szól a javarésze, mégis az, hogy néha mégis találkozunk olyannal, aki már elkeseredésében saját élete kioltásával foglalkozott, s megtalálja szerencsjét, munkát talál! Micsod nagy szó ez a mai világban!
De sokan nem gondoltuk, hogy valaha egy állás ilyan óriási siker lesz, hiszen az normális időkben természetes rendje volt az életnek!
Jó olvasni ilyen írásokat.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4461
Időpont: 2012-04-14 17:51:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Manapság sokan várnak egy ilyen hepiendre!
Még szerencse, hogy az áramot nem kapcsolták ki nála, mert akkor nem láthatta volna a hirdetést. Sajnos többnyire először a közüzemi számlákat nem fizetik ki!

Én nagyon szeretem a jól végződő történeteket, ha már az életben nem végződnek jól a dolgok, legalább az irodalomban... :)

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8289
Időpont: 2012-04-14 15:43:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Ida!
Jó a jellemrajz is, amit felvázolsz írásod kapcsán, mert nagyon sok ember van, aki valamiképpen beletörődik abba, nincs munkalehetőség, idős, nem kell sehová. Igen ez jelenség. Aki nézelődik, remélhetőleg meg is lát valamit. Azt, hogy még esetleg a végzettségéhez is passzoljon, az már szerencse lehet, mint itt ebben az esetben. Sok diplomás embert látok takarítani, és egyáltalán nem zavarja már, mert keres vele. Tragikus, de olyan nagy választás nincsen. Igen , egy réteg talpra tud állni, és erről is jó említést tenni. Drukkoltam a szereplődnek, és teszem mindenkinek, aki ebben a helyzetben van, hogy sikerüljön.

Szeretettel:Marietta

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5084
Időpont: 2012-04-14 13:59:42


Örülök, hogy tetszett, kedves Tibor!
Köszönöm, hogy itt jártál.

Üdvözlettel
Ida

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 17. fejezet című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ma címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Jó tanács című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ők heten című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Bal- eset címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Hisz az árnyak nagyra nőnek... című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Drótszamár (Rögtönzések) című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Minden időben címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Holtomiglan holtodiglan című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őszi fanyarka című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Ők heten című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Őszi fanyarka című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) A bankett (Bálint estéje) című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/8. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/6. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)