HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45589

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2012-05-03

Salgótarjáni bemutatkozásom 4.

Költészet napja tiszteletére

Szülőfalumról több verset is írtam. Szeretném, ha meghallgatnák az egyiket:

Szülőfalum
Kisbárkány, 2009. október 8.

Ott születtem, s éltem kisgyermekként,
kedves emlékek most is bennem élnek.
Sok év telt el, mióta nem jártam ott,
azóta annyi minden megváltozott...

A patakon túl nyíló új utcában,
már épültek - emeletes házak,
a korábbiaknál sokkal szebbek,
de nekem nem kedvesebbek.

Fenn a dombtetőn, a temetőnél
egy kicsiny templomot emeltek;
ajtaját bezárva találtuk, ezért
a rács előtt mondtuk el imánkat.

Szülőházamat már nem találtam,
a helyén csak álltam meghatottan.
Ott volt régen az iskola, mellette
tanító-lakás, ahol világra jöttem.

Az ódon falait az enyészet rég'
elemésztette, ezért lebontották;
kívülem nem is hiányzik másnak,
csak én állok ott némán, meghatottan.

Eszembe jutott a gyermekorom,
amikor még olyan boldog voltam,
felvillannak bennem az emlékek,
melyek ma is kincsei életemnek.

Szemem előtt a régi falut látom,
ahogy kinéztem a ház ablakán,
csodálatos látvány tárult elém...
Ábrándozva néztem a kék eget,

az Égen futó bárányfelhőket,
borús égen sötétlő fellegeket,
messzi távolban hosszan elnyúló,
s egymás mögött elbúvó hegyeket.

Ahol a házzal szemben sorakozva
a Mátra nyúlványai tornyosulnak,
kék-zöld árnyalatokban pompáznak
gondolataim oda visszaszállnak,

oda, ahol megláttam a napvilágot,
'hol kiskoromban oly' boldog voltam,
abba' a házba', ahol megszülettem,
s ahová most is, mindig visszavágyom.

Visszatérve a lakás felújításához, első dolgom volt a naplókat gépírásba áttenni. A gyorsírással írt naplóval kezdtem. Utána időrendben vettem a többit; legalább 700 oldal lett sűrű sorokkal gépelve, mire végére értem.
A szöveg rendezését hagyományos módon kezdtem összeállítani; a gépelt oldalakat ollóval elvagdostam témák szerint, majd egymás mellé illesztettem az egybeillő részeket.
Fiam meglátogatott és látva, micsoda nagy munkába kezdtem, elhozta a számítógépét, s javasolta, próbálkozzam azzal megbarátkozni... Talán mondanom se kell, előbb tiltakoztam: már megszoktam az írógépet, hiszen tizennégy éves koromban tanultam meg azon úgynevezett "vakírással" dolgozni. Nekem nehéz lenne a bonyolult, számomra ismeretlen masinával boldogulnom. Ő kitartón bátorított, erősítette, hogy mennyire megkönnyítené a dolgomat, ha megpróbálnám.
Engem mindig érdekeltek az új találmányok, hiszen a háztartásban már akkor is sok gép segítette a háziasszonyok munkáját. Addig győzködött, amíg megpróbáltam.

Így történt, hogy nyugdíjas koromban kezdtem a számítógép rejtelmeinek megismeréséhez.
A takarítás, rendezgetés alatt saját emlékeim mellett előkerült Apukám legutóbb kiadott, hosszú évek alatt elrongyolódott verseskötete, amit Marosvásárhelyen adott ki. Sorban kezdtem leírni belőle apám gyönyörű hazafias verseit.
Kérem, hallgassák meg édesapám, Finta István versét, melyet 1921. évben írt Kisbárkányban, ahol 20 évig tanított 6-osztályt az általános iskolában.

Házam... Hazám...
1921. Kisbárkány

Hó-koronázta bércek alatt
Csörgedező ér partjainál
Fenyvesek alján, völgynek ölén
Roskadozó vén épület áll.

Csak pici kunyhó, nem palota;
Már moha lepte, rossz a tető,
Néhol a zöld fák ágai közt
Zöldzsalus ablak villan elő.

Égre törő fák háttereként
Ködbe enyészik távoli hegy,
Völgyet övezve zárja a tért;
Erre is látszik, arra is egy.

Zöldell a fű a tér közepén
Tarka virágja illatot ont.
Kis pad a szélén, karja is áll,
Melyet a repkény ága befont.

Itt szabadabban száll a madár,
Zeng a víg ének, csattog a dal;
Áldja az Istent a csalogány,
Melyet bokrok árnya takar.

Fönt a magasban kört kör után
Ír le a légnek szárnyas ura.
Sziklafokán rak fészket a sas;
Ellene föl nem juthat oda.

Ott a pataknál őzike jön,
Várja a pázsit, jó legelő;
Retten a zajtól, tisztul a tér,
Hogyha a mackó cammog elő.

Néma a környék, emberi hang,
Lárma a csendet nem töri meg;
Pásztor, ha néha erre halad,
Döbben a lelke, szíve remeg.

Szent ez a kis völgy, templom a tér;
Szent az a hajlék, ősi tanyám;
Csak pici kunyhó, nem palota:
Szent, aki lakja, édesanyám. -

Messzire elvert onnan a sors;
Látom-e még őt, vagy sohasem?
Vándorok ajka jajra szokott,
Fenyvesek alján könnyes a szem.

Távoli bércek, hegyek alatt
Szenved az ősföld, jajszava száll;
Sóhaj imája, hangja panasz,
Égre kiáltnak kínjai már.

Múlnak az évek, illan a perc,
Csüggedezésre nincsen idő:
Újra derült lesz s kék lesz egünk;
Nagy vala múltunk, szebb a jövő.

Fenyvesek alján, völgynek ölén
Vár pici házam, vár az anyám:
Életem érted áldozom én,
Csak te szabad légy drága hazám!

** **
A verseket tapsivar követte, édesapám költeménye különösen tetszett a hálás közönségnek. Olyankor kicsit kifújhattam magam.

Mondhatom, nem volt könnyű dolgom minden előtanulmány nélkül megszokni az okos számítógépet. Viszont megcsodáltam, mennyi mindent lehet rajta csinálni, ami valóban megkönnyíti az írásbeli munkát.
De hogy eleinte miket műveltem én szegény géppel... az is megér néhány mondatot. Fiam egyszer csendesen megjegyezte: - Anyukám! Különös érzékkel tudod rongálni a számítógépet!
Az biztos, hogy nekem se volt könnyű átállni írógép után, és mégis, ha már belefogtam, kitartóan gyakoroltam rajta, könyveket tanulmányoztam és érdeklődtem, ha akadályba ütköztem. Végül beláttam, hogy valóban jobb vele dolgozni, mint a hagyományos írógépen, de nagyon kellett vigyáznom, nehogy valamelyik billentyű mellé üssek, mivel az, szörnyű bonyodalmat okozhat... És okozott is!
Nem telt el hosszú idő, mikor az írógépeimet elajándékoztam. Ugyanis amikor nyugdíjba mentem, két írógépet is vásároltam gondolván: furcsa lenne az életem nélkülük...

Folytatása következik!

2012. április 16.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-27 23:58:38

válasz Kankalin (2012-05-27 14:02:10) üzenetére
Szia! Kankalin!
Azt szoktam mondani a "gyűjtemény" szavakra, hogy bőségesen jutott időm arra, hogy összegyűjtsem. Egyébként a szorgalommal nálam sosem volt gond, az is hozzásegytett sok mindenhez.
S humor nélkül nagyon nehéz lett volna sok gondot és bonyodalmat, ami kijutott, átvészelni.
Köszönöm a szép szavakat.
Szeretettel: Kata
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5933
Időpont: 2012-05-27 14:02:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kata! :)
Tele vagy érzésekkel, fantáziával és folytonos megújulással: ez az örök fiatalság titka. És micsoda kincsek vannak a birokodban! Köszönettel tartozom, hogy megosztottad velünk, mert nem mindenkinek adatott meg ilyen bőséges gyűjtemény.
Amúgy a humorod is lenyűgöző, élveztem a záró bekezdést (is). :)))
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-08 21:44:10

válasz Zagyvapart (2012-05-08 17:14:29) üzenetére

Kedves Feri! Közönöm az érdeklődésedet és a véleményedet.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2012-05-08 17:14:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Nagy igazság, hogy visszavágyunk születésünk helyére, és oda, ahol az ifjuságunkat töltöttük. Nagyon szépek az idézett versek, és jól sikerült ez a beszámolód is.

Gratulálok: Zagyvapart.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-07 12:11:29

válasz deva (2012-05-05 16:49:29) üzenetére

Évikém, igazán aranyos vagy, hogy időt szánsz elolvassad azt, amit Te meghallgattál eredetben is. Köszönöm, hogy itt is meglátogattál.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-07 12:07:26

válasz T. Pandur Judit (2012-05-05 00:18:16) üzenetére
Kedves Judit!
Valóban keverednek anyagomban a prózák a versekkel. Ennek az az oka, hogy a versek írását csak e század elején kezdtem el. Tudom, nem vagy nagy híve a verseknek, azonban - mivel költészet napi ünneplésre gyűltek össze a meghívottak, arról is kellett szólnom, és a prózák közti témákhoz illő, később készült verseket is beillesztettem a mondandómba.
Köszönöm, hogy figyelmesen olvasod a részleteket. Köszönet érte.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-07 12:01:58

válasz Millali (2012-05-04 22:33:53) üzenetére
Kedves Millali!
Kedves, hogy érdeklődve olvasod az anyagomat. Édesapám valóban gyönyörű verseket írt - és klasszikus formában, főleg hazafias verseket! - Ezért az eddig (elektronikusan) kiadott könyveim között az ő verseskötetét is megörökítettem (olvshatók az Interneten is), amely elrongyolódva ugyan, de magmaradt a háborús viszonyok között. Tettem ezt azért, hogy megmaradjon az utókor számára.
Az írógépeket én azért nem tettem el "emlékül", mivel az egyik nagy, duplaméretű monstrum volt, s a kis lakásunkban csak a helyet foglalhatta volna.
Köszönöm az érdeklődésedet.
Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-07 11:50:30

válasz Selanne (2012-05-04 17:57:26) üzenetére
Kedves Marietta!
Igazad van, mert a könyvem is életemről szól, s ez a történet is, mivel arra kértek föl, hogy beszéljek az életemről és írói-költői munkásságomról. Köszönöm az érdeklődésedet.
Szeretettel: Kata
Olvasó
Regisztrált:
2012-04-08
Összes értékelés:
30
Időpont: 2012-05-05 16:49:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Kata! Már nagyszerűen kezeled a gépet, nincs szégyenkezni valód. Bizton állíthatom. A beszámolódhoz gratulálok. BEBESE elnöke. Éva
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4498
Időpont: 2012-05-05 00:18:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Örömmel olvastam a beszámolód következő részét! Nagyon gondosan állítottad össze az anyagot a salgótarjáni szereplésedhez. A régebbi történetek és a modernebbek keverednek egymással benne, a vers és a próza jó egyensúlyban van, mindenki megtalálhatja benne az őt különösen érdeklő részt.

Judit
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-05-04 22:33:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Továbbra is érdeklődéssel olvasom a beszámolódat. A versek igazán szépek, édesapádén egészen meghatódtam. Tiszteletet érdemelsz a számítógép-használat elsajátításáért is.
Én azért megtartottam az írógépeimet is, (az egyik egy muzeális darab,13 évesen vettem, saját keresetből.)
Várom a folytatást.
Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2012-05-04 17:57:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szeretettel olvasom Kata, s bár a könyvedben leírtak visszaköszönnek nekem, mégis élmény minden sora. :-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-04 11:52:29

válasz Kőműves Ida (2012-05-03 21:36:19) üzenetére
Kedves Id!
Valóbn, eltaláltad, mivel apukám gyönyörű verseket írt, a legtöbb hazafias, s visszavágyó, mivel 20 évig meglátogatni sem tudta édesanyját, aki Erdélyben élt, mivel a román hatóságok nem adtak neki beutazási engedélyt. Bűne csupán az volt, hogy az I. világháborúban - mint magyar tartalékos katonatiszt - érdemeket szerzett.
Köszönöm a látogatásodat.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-05-03 21:36:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Nagy élvezettel olvastam ezt a visszaemlékező írásod, bizonyára Te is nagy élvezettel írtad.
A szülőfaludról szóló vers nagyon szép... s milyen igaz, hogy visszavágyunk mindig oda, ahonnan jöttünk, s talán a gondtalan gyermekkorba.
Édesapád verse a könnyekig meghatott, már maga a tény, hogy 1921-ben írta, közel egyszázaddal ezelőtt. Gyönyörű vers, és minden szava sír a haza után, és ő maga is oda vágyik a kicsi házba, ahol édesanyja él...
Nagyon-nagyon élveztem!
Szeretettel
Ida

Legutóbb történt

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) mittudomén című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Küszöb című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szereplők című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Az első ember eltöpreng címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Útban, Sirok felé címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Bunyó címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Bolond világ (Rögtönzések) című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Ímé az Úr elközelge című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Ez van karácsonykor címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)