HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 32

Tagok összesen: 1898

Írás összesen: 49600

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2020-02-11 09:39:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: lowcallbusFeltöltés dátuma: 2006-11-29

Kötés

- Halló, tessék?
- Elnézést, téves.
- Semmi probléma.
A kagyló kattant a helyén. Ahogy elindult, kicsit megrántotta a parányi terítőt, ami még a felesége kezében készült valamikor. Ezt nem vette észre. Néhány lépés után ismét csörgött a telefon. Visszalépett, ismét áthajolt a kopott, de amúgy egész szép barna szék felett. A párja már tavaly tél óta kinn volt a verandán. Füléhez emelte a hangoskodó "családtagot."
- Na heló, bocs, az előbb szar számot hívtam, valami buldog hangú vette fel. Egyből levágtam, hogy nem te vagy. Beszóltam neki, oszt letettem.
- Sajnálom, ez itt ismét a buldog. Megtudhatnám, kit keres? Nem harapok.
- Ba....
Most odaát kattant a telefon. Buldog úr lassan nyugalmi állapotba helyezte a készülékét, megigazította a terítőt, megköszörülte a torkát, és elgondolkodott, hogy be van-e rekedve...
- Nem. A fene a bolond.
Kissé jobb közérzete lett, hogy végre kitelefonálhatta magát. Amióta megvan ez a darab műanyag, úgy közlekedik a lakásban, hogy közben mindig a konyha felé hallgatózik. Attól tart, talán elmulaszt egy fontos hívást. Az a fontos hívás igazából soha nem fog megérkezni, és ezt buldog hangú, öreg barátunk is jól tudja, de azért engedjük meg vénsége napjaiban, legalább azt a kis reményt még ott bujkálni kása ízű konyhája mélyén. Tehát az idős úr egész jó kedvű lett. Ismét nem létező dolgára indult, közben elgondolkodott azon, hogy milyen érdekes jószág ez a telefonos világ. A lánya, meg az a fura fazon, akinek mostanában csapja a szelet rábeszélték, hogy havonta megvegye a kéznél levő unalmat.
- Legalább ananászt hozna! - Horkant fel, de csak azon a végtelen nyugodt hangon, amelyen világ életében idegeskedett. És az idegeskedés bármilyen szörnyű is volt, soha senki nem nézte többnek egyszerű szomorúságnál. Talán ezért nem vette komolyan a sors. Talán másért. - Ki eszi meg a percdíjat? - Visszacsosszant a telefonhoz.
- Veled meg mi legyen? Piros. "Buldog..." - Bólogatott és elmosolyodott. Aztán felvette a búgó kagylót, de letette, mert rájött, hogy a számokat a barna füzetébe írta fel a lánya. Úgy öregesen, kicsit reszketve, nyitotta ki. Lapozott.
- Halló! B... Bul...b... bén vagyok.
- Tényleg? Már vártam, hogy hívj.
- Valóban?
- Mhü! Sajnos én nem értek a telefonokhoz, kérlek, ne haragudj, hogy eddig hanyagoltalak. Sokat gondolok rád. Nehéz itt nekem.
- Én sem értek ehhez. - Mondta az öreg. - Nem is akarok. Ildi akarta, hogy vegyek, mert így majd mindig tud velem foglalkozni. Azóta se jött. Van neki most valami fickó. Alig beszél az is. Őhozzá való.
- Megint férjhez megy? Nem is tudtam!
- Én se. Most se tudom. Ki kellene menni a temetőbe. Nem birok egyedül..
Amikor ezt mondta, lassan leeresztette a telefont, ami halkan zúgott a konyha siralmas csöndjébe. Tárcsázásra várt.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
lowcallbus
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
157
Időpont: 2006-12-02 16:25:29

Látod? Ez a kérdés....
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
700
Időpont: 2006-12-02 14:26:16

Jaj, de szomorú.Egészen megsajnáltam az öreg bácsit. Jól gondolom,hogy a végén a halott feleségével beszélt telefonon, vagy csak fantáziáltam?
Alkotó
lowcallbus
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
157
Időpont: 2006-12-01 00:11:14

Köszönöm. Bár, még kicsit kell csiszolnom rajta.
Alkotó
Netelka
Regisztrált:
2006-08-04
Összes értékelés:
1492
Időpont: 2006-11-30 22:18:07

Szívszorító. Ez jutott eszembe a történeted végén.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

inyezsevokidli alkotást töltött fel Elmondom egy álmomat címmel a várólistára

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Vallomás (Szolnok nekem) című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Éjvilág címmel

Klára bejegyzést írt a(z) Vallomás (Szolnok nekem) című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Téli depresszió című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Téli depresszió című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Farsangoló című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Elmélkedem című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Nincs segítség III. rész. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nincs segítség III. rész. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Elmélkedem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavaszi szösszenet című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Csak egy gondolat címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) Elhajóznék veled című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Gallovich István: Attól / Davon címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)