GLAUBE, HOFFNUNG UND LIEBE

Der Glaube erhellet die schwarzen Stunden,
Er ist des Lebens wohltätigstes Licht;
Ich habe geglaubt, — so den Weg wohl gefunden,
In's Labyrinth, doch heraus fand ich nicht.

Die Hoffnung gießt Balsam in alle Wunden
Und heilet wo jede Hülfe gebricht;
Ich habe gehofft, — mich betrogen gefunden,
Mir war sie ein Dolch, der das Herz mir durchsticht.

Die Liebe hält segnend die Menschen umwunden
Mit einem Band, das aus Rosen sie sticht;
Ich habe geliebt, —doch nur Dornen gefunden,
Wo die Rosen blieben, das weiß ich nicht.
_______________________________________________


HIT, REMÉNY ÉS SZERETET

A gyász óráinál a Hit világít,
az életnek segítő fénye ő;
a jó utat bár meglelém idáig,
labirintusból - nincs kivezető.

A Remény minden sebre az a balzsam,
mely ott gyógyít, hol más szer nem segít;
reméltem hát, de kínosan csalódtam,
csak tőr volt az, mely elért szívemig.

Egy rózsákból font övvel köti össze
az áldott Szeretet a népeket;
én is szerettem, s jutott nekem - tüske.
Fogalmam sincs, a rózsa hol lehet...
_______________________________________