HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47288

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2018-12-05 00:56:22

Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: EddieFeltöltés dátuma: 2012-08-01

Egy plátói szerelem kezdete - A távolság

Feljegyzés:

Harmadik napon vagyok, kegyetlenül érzem magam a bőrömben. Sok a munkám, de nem bírok koncentrálni, még mindig ő jár a fejemben egész nap. Olyan ez az érzés, akár egy rossz levegővétel. Ha rosszul veszem, végzetes is lehet...
A következő percben jön egy sms tőle, hogy mikor küldöm a szerződés példányt emailben. Válaszolok neki készségesen, majd folytatom a többi dolgot, amit elkezdtem. Eltelik pár óra szüntelenül rágondolva. Eszembe jut, a rózsaszín ködtől megszabadulva, hogy nem küldtem neki emailt. Pár perc eltelik, és már írok is neki, hogy mi a pálya. Majd lefekvéshez készülődöm, megágyazok, leheveredek a kis ágyikómba, de egyedül...

Reggel mikor felkelek, azon gondolkozom, hogy van erre orvosság egyáltalán vagy maradok képzelt beteg? Elkészülök, és indulok a munkahelyemre, leülök a gépem elé, és olvasom az emailjét, ismét válaszolok rá, majd pár óra elteltével belépek a levelező programba, és megpillantom a válaszát. Egésznap jönnek-mennek a levelek kettőnk közt. A kérdés, még mindig az vajon lesz e valami több, kettőnk közt, vagy maradok egyszerű szócső, a tulaj és közte? Hamarosan, közlöm vele, hogy a tulaj ragaszkodik a kéthavi kaucióhoz, és az egy havi bérleti díjhoz, beköltözést illetően. A gond az, hogy neki nincs elég pénze, de beszélek a tulajjal, hogy egy hónappal később költözhessen, hogy ne kelljen neki félhavi bérleti díjat kifizetnie, mire a tulaj belemegy. Írom neki az mailt rögtön, mire ő válaszol, hogy rendben van. A levélben nem csak az áll, hogy vette az adást, hanem az is, hogy elutazik tíz napra külföldre, mert a főnöke kereste. Azon gondolkozom, vajon mit dolgozhat, mi lehet a munkája, sok mindenre tippelek. Na, mindegy, majd csak kiszedem belőle.

Másnap felhívom, egy újabb találkozó miatt, a maradék pénz letétje alkalmából. Meg is beszélünk egy időpontot, várom megint a percet, mikor eljön, a pillanat, egyre jobban dobog a szívem, meg mindenem remegni kezd. A kaputelefon cseng, közelebb lépek, beleszólok, és meghallom a hangját, nyomom a beengedő gombot. Eközben ő jön felfele a lépcsőn, félúton találkozunk, köszönünk egymásnak, majd beinvitálom az irodába, leültetem. Elkezdünk beszélgetni.

Kérdezem tőle kissé félve, hogy szerinte milyen külföldön az élet, mire a válasza a következő:
- Szerintem sokkal jobb, mint itthon, az emberek kedvesek, nem löknek fel az utcán, nem taposnak agyon. Én speciel szeretek kint lenni, és ha lehetőségem lesz rá, ki is költözöm.
- Igen-igen, ott jobb az élet, de ahogy a magyar határhoz közeledsz, érzed a szegénység illatát. Én éltem kint négy évet Svájcban. Megmondom az őszintét, hiába beszélek németül, nagyon nem szeretem azt a nyelvet. Ha választani lehet, akkor inkább angolul beszélek, vagy szólalok meg - mondom neki mosolyogva.
- Nos, én az angollal vagyok úgy, hogy nem szeretem. Értem, amit mondanak, csak válaszolni ne kelljen. Eleinte szerettem az angolt, amikor jó tanárom volt, de amikor kifogtam egy olyat, aki idióta volt, már nem is érdekelt a tanulás. Visszatérve külföldre a testvéreim is készülnek ki külföldre dolgozni, mert rájöttek arra, hogy kint több pénz van, mint itthon.
- Nagyon helyes gondolat - mondom neki széles mosollyal. Egész végig csak őt bámulom, a száját, ahogyan beszél, a macskaszemeit...
Alig birok magammal a közelében, egyre jobban érzem azt, hogy tetszik, nagyon is! Áh, nem bírom, inkább felállok, és előveszem a noteszt, amiben írhatom a jegyzeteimet, hogy mikor jön haza a nagy Ő.
- Elnézést, mindjárt jövök, nem megyek messzire, csak a noteszomért, amiben majd rögzítem, hogy miket kell tennem, mikor jössz haza, meg mindent, amit lényegesnek tartok.
A lány csak ül tovább, mosolyog rám, én meg zavaromban leülök, de nem tudom, hogy tegyem a lábam, hogy kényelmesen üljek a széken. Végül eldöntöm, hogy keresztbe teszem a lábam az egyiken, és kérdezem tőle:
- Akkor tehát, Erika hazajön május 29.-én. Egyébként az nap utazom el Bulgáriába. Tehát, amint hazaérsz, egyből hívj, vagy írj mailt! Délután fél háromig ráérek, de azután már rohannom kell a repülőtérre. Borzalmas, hogy egy kis csomagért többet kell majdnem fizetnem, mint egy fapados járat jegyéért. Na, mindegy...
- Igen, ezért nem utazom repülővel, hanem busszal. Néha többe kerül a csomag, mint a jegy ára - válaszol nekem nevetve.
Én még mindig a jegyzeteimet bújom, kész vagyok nagyon, szét vagyok csúszva, nem sokáig bírom, hogy ne kérdezzem meg tőle, hogy lenne-e kedve megismerkedni velem... Egyre jobban a füzetemet bámulom, próbálok a munkámra összpontosítani, de nem megy... Ott ül előttem, azt hiszem a nagy Ő. Nem éppen egy poénos szituáció, amikor nyomogatod a klaviatúrán a shift-et, meg az ő-t. Igen, ez ő, a nagyon nagy Ő. Nem hittem volna, hogy egy szép napon, pont az egyik ügyfelem lesz, a z, aki elcsavarja fejem, összekuszálja a gondolataimat, és még ráadásul majdnem velem egykorú. Nem hiszem el, ez nem lehet véletlen, vagy igen?

A következő percben felnézek a jegyzetemből, ránézek, mélyen a szemébe, és elkezdek egy mondatot, próbálom rávezetni, hogy odáig vagyok érte, meg vissza. Egyszerűen hárít, vagy csak nem akarja észrevenni, hogy beleestem? Ne! A gesztusai árulkodnak valamiről mégiscsak, azt hiszem, kedvel, de nem úgy tekint rám, mint egy férfira... Mit csináljak? Gondolkozz Gábor, gondolkozz!

Hirtelen eszembe jut valami frappáns történet, ami tegnap történt velem, elkezdem neki mondani, ő meg csak nevet hangosan.
- Képzeld, tegnap voltam egy lakást megmutatni, egy roma családnak, és az egyik szereplő belém kötött, de ilyenbe például, ha most volt festve, akkor mit keres a pókháló a falon? Nem mondhatom a póknak, hogy ne költözzön oda!
- Miért nem mondtad neki, hogy ő az ideiglenes albérlője a kéglinek?
- Aztán megkértem, hogy csak az maradjon a lakásban, aki bérelni szeretné... Az emberke ki is ment élből. Tudod, már ismerem ezt a fajta mentalitást, így akart alkudni az árból, de én nem engedtem neki, hanem felhívtam a figyelmét arra, hogy ezt nem kéne talán.
- Hát... Vannak ilyen emberek is, nem kell velük foglalkozni. Sajnos mindenhol vannak már romák, ezt el kell fogadni, ez már egy ilyen ország marad, sajnos...
- Hát... igen... Na jó, nem akarlak feltartani, menj csak nyugodtan, ha dolgod van. Köszönöm, hogy megint itt voltál, és megbeszéltük a dolgokat. Kikísérlek az ajtón, hogy el ne tévedj, bár ez az iroda nem olyan nagy.
- Rendben van. Kösz mindent. Majd találkozunk még szerintem. Szia, jó melót!
- Jó pihenést, vagy munkát!

Azzal közelebb lépett a lépcsőhöz, lefelé vette az irányt, már nem nézett vissza rám. Szomorúan tudomásul vettem, hogy egy darabig csak a gondolataimban lesz, nem láthatom csodás mosolyát. Hogy fogom kibírni? Na, jó menjünk, intézzük a dolgunkat, azzal becsuktam az ajtót, és leültem a gépem elé, és bekapcsoltam, elgondolkodva azon, hogy lesz-e folytatás? Naná, hogy igen! Tudom, érzem.










:)))))

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2012-11-26 20:43:12

Szia,

Nos, nem sok idom van folytatni mostansag, de egyszer mindenkepp befejezem. :) Tudom, Bodon az egyik kedvencem Napvilagon sokakkal ellentetben, akiknek nem tetszik Bodon stilusa. Nekem igen!

udv: Eddie
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2012-08-04 13:54:36

válasz Krómer Ágnes (2012-08-04 13:46:10) üzenetére
szia Ági,

Igen lesz folytatasa, kicsit bonyolult lesz, de a vegen minden a helyere kerul :)

Eddie
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2701
Időpont: 2012-08-04 13:46:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eddie!

üdítő és könnyed írás. Fordulatos. Tetszett. Remélem lesz folytatása :)

Ági
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2012-08-03 21:54:10

Igen, egy kedves ismerosom is megjegyezte, hogy inkabb no latja igy a dolgokat, nem pasi. :) Lehet igaza van. :) Most probalok ugy irni, ahogyan egy pasi nez egy csajt... :D tovabb irom :D koszi, udv : Eddie

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lila fények című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hódolat című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Verskényszer című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Verskényszer című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A lovag címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A végtelen ott rejlik... című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Talált vers című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Vigyázz Apára! Rádbízom. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)