HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 32

Tagok összesen: 1872

Írás összesen: 48733

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2012-10-21

Ha elérjük a végét ...

Ha elérjük a végét, azon nincs jogunk változtatni. Ezt a mondatot hallottam az egyik tv-adásban és ez megragadt bennem. Valóban nincs jogunk, de lehetőségünk sincs szerencsére.

Csak arra van lehetősége az emberiségnek, hogy a végső dátumot minél későbbre tolja ki az átlagéletkor növekedésével a kor fejlettségének megfelelően. Addig viszont mindenkinek a saját felelőssége, hogy hogyan és miként éli le a földi életét, azaz hogyan gazdálkodik azzal. Alkot-e valamilyen az egyén, egy közösség (család és társadalom stb.) számára hasznosat, mert ebből a haszonból, amely épp úgy lehet gazdasági, mint erkölcsi előbb-utóbb közvetve, avagy közvetlenül az egyén is részesedik, hiszen a társadalom nem egyéb, mint akár a legkisebb sejtjei, a családok alapján az egyének összessége.

Ha elérjük az életutunk végét, akkor viszont mindenkinek saját magával kell ,,odaát" elszámolni az eddigi életével és az ,,értékelést" ott végzik majd el és akik ezt elvégzik, azok sohasem tévednek és sohasem hibáznak! Tehát vigyázat! Hogy hogyan gazdálkodunk, vagy sáfárkodunk az életünkkel, hogyan leszünk a családunk, a környezetünk és a társadalom hasznára, minden esetben csakis rajtunk múlik és senki máson sem! Természetesen nagyon sokan hivatkoznak a körülményekre, de a körülményeket sok esetben kik alkotják? Mi magunk, emberek! Tehát ez is egyéni és társadalmi kérdés végső soron.

Sokszor elég csak egy mondat, amelynek további mélyreható értelmezései is vannak, vagy lehetnek arra, hogy az abban közölt gondolatot, avagy gondolatokat tovább gondoljuk. Ilyen volt az írásom elején megidézett mondat is. Bár egy könnyedebb, szórakoztató film zárómondata volt, mégis magvas, mondhatni filozofikus értelmet hordozott.

Rózsavölgy, 2012. október 18.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Meda W. Dark alkotást töltött fel Pitypangmagok címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) játszótér című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) játszótér című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mona Lisa mosolya című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Rög című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mona Lisa mosolya című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Csitri című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Találkozás című alkotáshoz

Mákvirág alkotást töltött fel A szarka címmel a várólistára

Klára bejegyzést írt a(z) Szép utazás című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Csitri című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)