Jerusalem: England!
awake! awake! awake!

England! awake! awake! awake!
Jerusalem thy Sister calls!
Why wilt thou sleep the sleep of death
And close her from thy ancient walls?

Thy hills and valleys felt her feet
Gently upon their bosoms move:
Thy gates beheld sweet Zion's ways:
Then was a time of joy and love.

And now the time returns again:
Our souls exult, and London's towers
Receive the Lamb of God to dwell
In England's green and pleasant bowers.
_______________________________________

Jeruzsálem: Anglia!
Ocsúdj! Eszmélj! Riadj!

Ocsúdj, eszmélj föl, Anglia,
ne várd halálos álmodat!
Nővéred ő, Jeruzsálem,
elzárnád tőle ős falad?

Hegy-völgy érezte lábait
gyöngéden lépni kebleden;
az volt a boldogság kora,
az édes Sion-út, igen...

E kor most újra visszatér,
a lélek víg, s a tornyos London
a szent Bárányt fogadja itt,
zöld kertjeinkben, hogy lakozzon.