HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48422

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2012-11-13

A csatorna megint lecsapott



Miért ne hódolnánk mi is az ostoba divatnak, amely magával ragadta az egész "művelt" világot? A műveltségre főleg azért van szükség, hogy el tudjunk készíteni, vagy importáljunk egy kamerát, megtaláljuk rajta a ki-bekapcsolót. Most már csak néhány önkéntesre van szükség, aki szívesen tárja a világ elé a bájait - vagy inkább azok hiányát -nyilvánosan csetlik-botlik a legnehezebb terepen, az emberi kapcsolatok útvesztőjében.

Németországban találták ki a remek műsor egyik prototípusát. valahogy így: Paraszt parasztnét keres, és lehet, hogy ez így tökéletes ott, ahol ma is vallási kultusz övezi a Heimatfilmeket, különös tekintettel a bőrnadrágra, a zergetollas kalapokra, a havasi gyopárra és a magas hegyekre, akik, szegények, tényleg nem tehetnek semmiről. Nálunk azonban a paraszt szó már régen nem azt a derék legényt jelenti, aki felszántja, beveti, learatja, esetleg birkát terel. Az meg hogy néz ki, hogy Tahó tahónét keres? Arról nem is beszélve, hogy a tahó sohasem nőnemű, illetve ezek a hölgyek egészen más néven futnak, amelyek csak a nézőket vonzanák a képernyők elé. A néző azonban csak szükséges rossz, kivéve, ha az előfizetők, betelefonálók, és mindenekelőtt a hirdetők népes táborát gyarapítja. Legyen hát gazda - nem számít, ha senki sem tudja, hogy ez a -da képző mit jelent - és házasodjon, mert mi aztán erényesebbek vagyunk, mint a Heimatfilmek hősei, pedig előbb-utóbb azok is szerencsétlenül járnak, házasságot kötnek, és máris megjelenik a legjobban fizetett szereplő, a válóperes ügyvéd.

Hosszas bonyodalmak után maradt négy gazda, és mind a négyen esküdöznek, hogy esküdni akarnak. Megkapták hat-hat luvnya fényképét és címét, levelezhettek velük, ha akartak, aztán a hatból választottak hármat. A három szerencsés vagy szerencsétlen odautazhatott a gazdákhoz, akik, micsoda véletlen, mind jóképűek, nagy házuk és birtokuk van, plusz még egy erdő vagy száz tüzes paripa, no meg valami rejtett hiba, ami miatt, kiváló adottságaik ellenére, maguktól sosem tennének szert egy feleségre. A koncepcióhoz tartozik még, hogy a jelöltek mind városi lányok legyenek, akik a földművelés gyakorlati részéről csak ennyit tudnak: Persze, láttam már kapát! A humor fő forrása az lenne, hogy ezek a városi lányok tűsarkú cipőben botladoznak a frissen felszántott földeken - sajnos, ennél sokkal okosabbak, mindegyiknek van rétre való szandálja, gumicsizmája, kapáláshoz alkalmas bikinije.

De vágjunk bele a közepébe. András gazdának nagyon megtetszett Szilvi, aki aztán mindössze egy éjszakát töltött a kacsalábon forgó objektumban, vagy annyit se - meggondolta magát, és elmenekült. András gazda hősiesen próbálkozott, hogy túltegye magát a szörnyű veszteségen, de a másik két lány csak kiszedte belőle az igazságot. Igen, nagyon tetszett Szilvi! De rájött, hogy van még benne valami érzés (értsd ezalatt, hogy még mindig a régi barátját szereti). Haragszol rá? Nem én, dehogy haragszom. Nem lett volna jobb, ha előbb mondja meg, mi van, és mást küldenek helyette?

Nem, felelte önérzetesen András gazda, mert én nem olyan ember vagyok, nekem nem kell mindig más nő, csak egy legyen, de az kitartson a halottas ágyamig.

A két lány sokatmondóan hallgat, alig várják, hogy elvonulhassanak mosogatni a reggeli után.

Riválisként jöttek, szövetségesekké váltak, és most próbáljuk elképzelni, hogy ez az elcseszett történet hogyan folytatódik.

A konyhában gyászosan sötét van, az ablak bizonyára azért olyan kicsi, hogy be ne férjen a közveszélyes róka. Linka és Lenka, legyen ez a nevük, nehezen szedik össze magukat a nagy kitárulkozás után. Annyi biztos, hogy ez a vonat elment, mielőtt befutott volna az állomásra. Szilvi kövér és szőke volt, ők meg mindketten feketék, viharban ki se mehetnek a házból, nehogy a szél elfújja őket. Világos, hogy csak azért kerültek ide, mert Andrásnak hármat kellett választani. Kiválasztotta Szilvit, aztán még kettőt a mindegy-kategóriából. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen a kutya se akar házasodni - ilyen műsorokba azok jelentkeznek, akik jó bulit, ismertséget, ki tudja, mit akarnak. De legalább egy hétig játszottunk volna rendesen! Mintha elhittük volna, hogy a fikció igaz!

Amúgy nem lenne rossz az András, van valami sármja, karizmája, aurája, vagy efféle - mármint, ha leszámítjuk azokat az apróságokat, hogy negyvennyolc éves, elvált, van három felnőtt gyereke, meg egy nevelt fia, és ha nem is él együtt a szüleivel, a szülők elég sokat szerepelnek az életében. Mindegy, gondolják a mindegy-lányok, végül is, csak arról van szó, hogy elrontotta a játékunkat. Amikor olyan szívesen eljátszottuk volna neki - a TV kameráinak - hogy harcolunk a kegyeiért.

És most vége, csinálhatunk akármit, sosem fogja megtudni a világ, hogy milyen nagy színésznők vagyunk.

Andrásra haragszanak, ez csak természetes, hiszen Szilvi elment, egy riválissal kevesebb. Kellett ez a nagy őszinteség? Az udvariasság sokkal hasznosabb erény.

Linka és Lenka csapkodnak egy keveset a konyhában, jól-rosszul elrámolják az edényeket. Itt az a szerencse, hogy mindig lehet tudni, mikor nem vesz a kamera - fél megyényi birtokot nem lehet úgy bekamerázni, hogy minden benne legyen, az utolsó kecskeólig. Kényelmesen, következmények nélkül meg lehet beszélni a történteket, ami nem sok, lényegében ennyi:

Hát, ha neki csak a Szilvi tetszik, akkor most jobb lesz, ha rögtön elmegyünk haza.

Linka egyetért Lenkával, vagy Lenka Linkával, ez is mindegy, mert a két luvnya úgy hasonlít egymásra, mint - mint - van még egy el nem koptatott hasonlat? Nincs, de nem is kell, megvan az egyetértés. Rekordsebességgel csomagolnak, és már éppen az autó felé tartanak - mert az egyikük a saját autójával érkezett, a másikat csak elhozta a barátnője - Szilvit meg lovas kocsival kellett kivinni az állomásra - szóval, araszolnak az autó felé, de nem szállhatnak be mégsem, mert utolérte őket a gazda.

Hová, hová?

Fogós kérdés, de Linka feltalálja magát: Haza!

De miért?

Azért.

Mi baj van?

Semmi.

Aztán, ha már így megindultatok, nem lehetne mégis, hogy itt maradtok?

Linka és Lenka hevesen ingatják a fejüket. Minek maradnánk? Megmondtad, hogy nincs semmi esélyünk. Megmondtad, hogy neked csak a Szilvi tetszett, ő meg elment, akkor a játéknak vége.

Mikor mondtam én ezt?

Hát ott, az asztalnál. A rántotta felett.

A rántotta igaz. Jó nagy serpenyőben készült, szalonnával, kolbásszal, hogy az egész napra elég legyen a kalória. Futottak még: egy halom vajas kenyér, paprika, paradicsom, tea. Bár lehet, hogy nem is tea volt az a gyanús színű kotyvalék, hanem kávé.

Én ilyet nem mondtam.

De.

Nem.

De.

András kétségbeesetten magyarázza, hogy ő azt nem úgy értette, és különben is, nektek hány fiú tetszett már, aztán mégse, nem lett belőle semmi. Váratlan fordulattal már az óvodában járunk, ahol Pistikének nagyon tetszett Jucika, meg is húzta a haját; aztán Jucika bokán rúgta Pistikét, pedig nem is tetszett neki. Értem én, hogy ez a kitérő azt van hivatva megindokolni, a tetszés nem minden, a tetszés tárgya változik, és hodie mihi, cras tibi, de a lányok továbbra is az autó felé pislognak. Vereséget szenvedett az egó, és ebből már nem lehet jól kijönni.

Most derül ki, hogy valahol, valaki mégiscsak figyelte őket, mert megszólal András zsebe: Boldogság, gyere haza! A csatorna jelentkezik, és megmondja kereken: Irgum-burgum, ezt nem lehet. Tessék szépen visszamenni, és végigcsinálni a játékot, amire szerződtetek. Mit gondoltok, mennyi szünetet adtunk már el a hirdetőknek?

Szilvi is hazament, védekezik Linka.

Az más, neki megvolt rá az oka.

Nekünk is megvan.

Nincs.

De van.

De nincs.

Ez az érdekes szópárbaj még sokszor el fog hangzani, jobb lesz, ha hozzászokunk. Most egy hosszabb hegyi beszéd következik, és Linka arcáról még az összeg is pontosan leolvasható. A kötbér szó el sem hangzik, mert milyen csúnya dolog az már, és Linka visszaadja Andrásnak a telefont. Maradunk! Öröm-boldogság, András nagyon jól csinálja. Agrársárm bevetve, luvnyák vissza a házba, a bőröndökkel. Persze nincsenek meggyőzve, miért is lennének? Van még valaki, aki azt állítja, hogy ezt nem szándékosan rendezték meg így? Mit ér az egész műsor dráma nélkül?

Linka és Lenka nagyobb színésznők, mint Eleonora Duse, Sarah Bernhardt, Ellen Terry és Greta Garbo együttvéve. Vagy nem. Összeölelkeznek, és megfogadják, hogy a csalfa Andrásról örökre lemondanak. A hájas Szilvi tetszett neki, akinek két kicsi gyereke van odahaza? Ráhagyja őket a nagyanyjukra, a szégyentelen. Ez kellett volna az Andrásnak. Piha,

Ez vért kíván.

Maradunk, amíg a csatorna is úgy akarja, de András nem fogja megköszönni.

Ne főzzünk neki!

Nagyon helyes, ne főzzünk.

Vagyis főzzünk, de csak egy olcsó egytálételt.

És mi ne együnk abból se. Nekem elég lesz egy vajas kenyér.

Nekem egy zsíros kenyér.

És ne vacsorázzunk!

Ne is!

András még nem tudja, hogy milyen merénylet készül ellene, nézhet is nagyot, amikor a lányok csak egy tál üres babfőzeléket tesznek elé, és ők maguk nem esznek semmit. Az üzemanyag felvételére, a konyha jótékony homályában, már sor került.

Ti nem esztek?

Nem.

Miért nem?

Csak.

Andrásnak meg kell emésztenie az újabb információt. Nehezebb ez, mint a babfőzelék, amihez dukált volna a kolbász. Miért nem tettetek bele?

Linka és Lenka összenéznek. Miért, miért, mert mi takarékos háziasszonyok vagyunk, aztán most csakcsupán hétköznap van, és ha most elhasználjuk a kamrában felhalmozott több mázsa kolbászt, akkor vasárnapra nem jut, és mi nem akartuk, hogy vasárnapra ne jusson kolbász, mert mi takarékos háziasszonyok vagyunk. Ja, és ha még nem mondtuk volna, tudjuk, hogy takarékoskodni kell, különben lőttek a gazdaságnak.

Különben is hétköznap van, tette hozzá Lenka.

András feltápászkodik a padról, mert odakinn esznek, a filagóriában, vagy minek nevezzem, hoz magának egy szál kolbászt a kamrából, és amúgy hidegen vagy nyersen bevágja a babfőzelékbe. Ez már igen, így kell ezt csinálni, gazda, mutasd meg ezeknek a luvnyáknak, hogy mik a házi szokások! A luvnyák kifürkészhetetlen arccal várják, hogy vége szakadjon az ebédelésnek. Nyilván nagyon elégedettek magukkal, amiért ilyen jól kifundálták, mi legyen a gazda büntetése.

A délután elmegy valahogy, aztán este megint krízis, vagy nőkről lévén szó, inkább Krízia. András megkapja a maradék babfőzeléket. Bezzeg reggel, amikor megkérdeztem, hogyan szereted a rántottát, lágyan vagy keményebben, azt mondtad, nem vagy válogatós, mindent megeszel, amit eléd tesznek. Edd meg a szárazbabot, mert lehet, hogy holnap az se lesz! Főzzön rád a Szilvi! András nemcsak kolbászt hoz a kamrából, de egy üveg vörösbort is. Mulassunk, lányok! Látom én, hogy szomorkodtok. De majd jobb kedvetek lesz ettől a piros borocskától.

Nem szeretem, finnyog Linka.

Lenka megkóstolja, de majdnem kiköpi.

Savanyú!

Ez savanyú, ez a finom Bocsárlapujtői alávizelt? Ez a világ legjobb bora. Édes, mint a szerelmes lányok.

Nem is.

De is.

A többit lásd fent.

Linka és Lenka örülnek, mert sikerült elrontani András estéjét. Az estélyét is. Legközelebb ötször is meggondolta, mielőtt egy ilyen pusztai reality-be jelentkezik. Kellett ez neki?

Nem.

De igen. (Lásd fent.)

Sajnos a semmittevés unalmas, a gazda után járni meg nem érdemes, ezért a lányok úgy döntenek, teljesítik a csatorna elvárásait. Mi az a nagyon kevés, nagyon egyszerű, nem fárasztó, amit mi is meg tudunk csinálni egy ekkora birtokon? András gazda, le a kalappal, nagyszerűen viselkedik. Ahelyett, hogy azt mondaná, napozzatok nyugodtan a susnyásban, vagy húzzatok el a vérbe, megadóan sorolja a lehetőségeket. Fúj, a malacokat nem, az büdös. Jaj, a csirkéket nem, mert a kakas veszélyes. Kukorékol, meg számos egyéb szörnyűségre képes. András bólogat. Bizony, ilyenek ezek a kakasok, megvédik a csirkéiket! Végül megállapodnak abban, hogy a kukoricát fogják kapálni. Jó, de mutasd meg, hogy melyik a kukorica!

Ez biztosan a műsor egyik csúcspontja lesz, nagyon remélem, hogy nem marad ki belőle.

András elvezeti őket a kukoricáshoz. Ami ilyen magas, az a kukorica, a többi a gyom. Azt kell kikapálni.

Nem elég kihúzni a földből?

Elég lenne, csakhogy akkor sose végeznétek, meg aztán itt van ez a két jó kapa.

A luvnyák próbálkoznak, odahaza a nézők megszakadnak a nevetéstől, már ha van olyan, aki nem kapcsolt el a rántottánál.

Lenkának agro-megvilágosulása van. Te, ha ezek mind itt maradnak, lehet, hogy megint gyökeret eresztenek!

András elismeri, hogy ez lehetséges, a gyökerek már csak ilyenek. Bárhol eresztenek. Ti azonban ne törődjetek a gyökerekkel, azoknak is kell adni egy esélyt, mert különben a jövő hónapban nem lenne mit kapálni, András el, mert a malacok nagyon rínak. A csirkék is. Mindenféle állat van a birtokon, még őzek is; egyedül azok nem rínak, cserébe viszont nem lehet őket megsimogatni. Igaz, a malacot se, mert akkor az ártány harap. Te, az nem ártány, hanem koca! Tényleg látod rajtuk? Látom.

Ez az András tud valamit.

Na ugorjunk, mert még mindig csak az elején járunk a műsornak, és sosem keveredünk ki belőle.

Linka és Lenka belejönnek a kapálásba, abba se akarják hagyni. Nem is hagyják, mert ez jobb, mint a konditerem. Sőt, még tovább lehet fogyni, amire igazán nagy szükségük van, mert máris majdnem elszállnak, mint a vadgalamb. Szürreális látvány, amint bikiniben hajladoznak a kukoricák között - azért bikiniben, hogy legyen valami színük, ha már itt a pusztaságban nincs szolárium. Hosszú ujjú blúzt meg azért vettek a bikini fölé, nehogy már leégesse a bőrüket a nap. Haza se mennek ebédidőben, mert igényes ember sosem eszik, csak fogy. Néha izgalmas epizódok tarkítják a kapálást, például arra szalad egy félelmetes vadállat. Ja, hogy ez csak az András vizslája? Öröm-boldogság. Máskor körülnéznek, mert köröskörül táj van. Erdős dombok, ami nagyon romantikus. El vannak ragadtatva, miután még sosem láttak közelről erdős dombot. Nem, képen se. Egzotikus. Itt tudnék maradni életem végéig, mármint, ha érted, hogy gondolom.

Lenka érti. Én is, ha nem lenne az, ami.

De az van.

Alkonyodik már, amikor hazaérnek, és András komolyan aggódik, hátha valami bajuk esett. Mondjuk, mifelénk nem aggódnak egész nap, hanem szépen odamennek, és megnézik, mi van, de úgy látszik, hogy az erdős dombok között ez nem divat.

Másnap körülbelül ugyanaz a program, azzal a különbséggel, hogy este átjönnek a kedves szülők, és ők adják az ünnepi vacsorát. Ez valamilyen helyi ünnep lehet, mert a naptár nem tud róla. Őnagysága egy hadseregnek való húst süt, meg van minden, ami gut und teuer, krumpli és uborka, végül annyi lekváros sütemény, hogy jusson a disznóknak is. Linka és Lenka úgy ülnek a padon, mintha az angol királynő tisztelte volna meg András gazda szerény birtokát. Nem ez a mostani, hanem a Viktória. Annak még volt hol uralkodni - gyarmatok, domíniumok - Percenként meghódítottak egy újabb szigetet. Újabb gyöngyszemek a brit koronában! Istenem, de szép is volt!

Most mit néztek? Nem a Viktóriára gondoltam. Illetve ő is elég jó volt a maga kategóriájában, a császárnők között.

Daliás idők!

A luvnyák csak késhegyen vesznek az ételből. Őnagysága nem is állja meg szó nélkül. Mi van, nem ízlik a főztöm?

De igen, nagyon finom.

Őnagysága személyesen rak a lányok tányérjára egy-egy combot, mellet. Pulyka, ha még nem mondtam volna. Nem rántani való csibe. A szörnyű nagy cupákok ott is maradnak a tányérokon.

Linka arcára rá van írva a kétségbeesés: Ezek a vidékiek megeszik a pulykát?

Ugyanez a kérdés borzolja Lenka derült homlokát.

Idősebb András gazda megereszt néhány bókot, mire Őnagysága jól bokán rúgja a pad alatt. A lányok kitartóan nem isznak, pedig került már fehér bor is. András papa öntögeti szorgalmasan a gallérja mögé. Hadd lássák ezek a nyámnyila városi népek, hogy milyen az igazi magyar virtus! Látják, de már inkább mosogatni szeretnének. Az lenne a ma esti program fénypontja, a nagy, közös mosogatás. András nem bánná, neki már minden mindegy. Eladta magát a csatornának, azt csinálja, amit mondanak neki. De Őnagyságát nem lehet leállítani. Behömpölyög a konyhába, és mindenkit kizavar. Ez ma az én dolgom, ti csak szórakozzatok! Hát szórakoznak is, a lányok a tollasbálban, András azon töprengve, ugyan hol rontotta el - András papa énekel: Jó bor, jó egészség, szépasszony feleség! Hamar lekeverik. A kameramann halk megjegyzéseket tesz a repedt fazekakról.

Ha valaki azt képzelné, ezt már nem lehet fokozni, de igen! Másnap András fölszerel egy lakatot a szerszámos kamrára. Nem kaptok több kapát! Nem tudom elnézni, hogy halálra dolgozzátok magatokat!

Halálról nincs szó, a Halál egy másik műsorban szerepelt, igaz, nem zavart sok vizet, kivéve, amikor lisztet, ecetet, mézet, miegymást öntött a másik ribanc bőrkabátjára, amiért örök hálával tartozom neki.

Linka és Lenka szomorúan veszik tudomásul a kapátlanságot, és most puszta kézzel esnek neki a gaznak. Az is jobb, mint András gazdával álmodozni a közös jövőről. Magára vessen, miért a Szilvi tetszett neki? Öröm-boldogság nincs többé. Linka és Lenka meg akarnak simogatni egy fekete-fehér tarka macskát, de a cukiság elszalad. Kemény világ ez, még a macska is menekül! El is sírják magukat. Egymás nyakába omolva sírnak, mint a záporeső. Időnként zokognak is. András rémülten kérdezgeti, hogy mi a baj. A macska? Nem akart az megbántani senkit. Csak nem szokott ahhoz, hogy simogassák. Költözzetek ide, adjatok neki minden nap ételt, aztán majd meglátjátok, hogy milyen kezes lesz! Lenka és Linka még hangosabban sírnak. Miért nem érti el a vidéki, hogy nem a macskáról van szó, hanem a Szilviről?

Még néhány egéritatás, és vége is lesz a műsornak. Senki sem házasodik, András a legkevésbé. Egyedül András papa lepődik meg, de ő is csak játszik a csatornának. Fiam, ha fiatalabb lennék, mind a kettőt itt tartanám!

Lenka elmosolyodik a könnyein keresztül, eddig fel se tűnt, hogy milyen helyes.

Katasztrófa lett volna, ha itt felejtkezik az erdős dombok között, ezt még a csatorna se gondolhatta komolyan.

A műsornak vége, de azért még megtudhatjuk, hogy Szilvit nem várta vissza a barátja - menj vissza a parasztodhoz, mekkora paraszt vagy te is! Linka és Lenka életre-halálra szóló barátságot fogadtak, azzal a jelszóval, hogy sose megyünk férjhez, mert minden férfi egy mocsok.

Andrásnak volt egy régi szeretője a faluban, két erdős dombbal arrébb, egy igazi drabális tehén. Most ismét megkörnyékezte ezt a zsírszagú tündért, de Margitka nem állt készen a folytatásra: Ha azt hiszed, hogy megvásárolhatsz engem a szép nagy birtokoddal, hát nagyon tévedsz, mert engem nem lehet megvásárolni, és nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy lehet, mert nem. - Ennyi érv súlya alatt a gazda egészen összeomlott, egy szál kolbászt se hozott ki a kamrából, csakis a piros és fehér borokat, minek következtében valamelyest megvidámodott, és pántlikát akasztott a vizsla nyakába, pedig az bak volt, vagy izé, minek is mondják kutyáéknál a bakot?

Még csak az első adás ment le a remek programból, és most körülbelül a rántottánál tartunk. Körömrágva és pattanásig feszülten várom, hogy mennyit sikerült eltalálnom az izgalmas események közül.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2012-11-19 15:19:47

válasz Vesztergom Andrea (2012-11-18 17:43:21) üzenetére
ne nézd meg! a szórakozáshoz bőven elég az, ami a neten található.
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
835
Időpont: 2012-11-18 17:43:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
:))))))
Eddig maximum bulvár-szinten olvastam erről a megmozdulásról, hogy házasodik a gazdálkodó hím.
Az Általad említett szívszaggató esetről is hallottam, de annyian ajánlották már: legalább egyetlen részt nézzek meg belőle, a poén kedvéért, hogy az írásod megerősített ebben.
Meg fogok nézni egy részt. Hátha leragadok, és követem, ahogyan a forgatókönyved beválik.
Jót írtál, megnevettettél.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2012-11-18 09:09:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Müszélia (2012-11-17 10:36:53) üzenetére

Aha, és még lesz biztosan. DDD
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2012-11-17 10:36:53

válasz Selanne (2012-11-16 14:35:43) üzenetére
kikapcsolódásnak elmegy. főleg tomi gazda, a disznókkal. az csúcs.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2012-11-16 14:35:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Én mivel kint dolgozom, bele-bele néztem az ottani műsorba is, és amikor itt is nagydobra verték, hogy lesz , no gondoltam meglesem:-))

Lesem, lesegetem, majd kiugrik a szemem, és még várok egy kicsit meddig bírom cérnával.

Üdv:Selanne

Legutóbb történt

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)