HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45255

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-01-05

Rég halott vagyok már!

Elmeséltem a Történetemet Antóniával és a mórokkal? El, hiszen írtatok is hozzá! De nem tudjátok, hogy folytatás is van! Ugyanis egy nap megjelent pesti lakásom ablakában az öreg, kövér mór és a következőket mondta: Antónia meg akarja mutatni neked a fedetlen keblét. Vissza kell jönnöd!

Nos, mit tehettem! Felszálltam az Alitália menetrendszerinti járatára, elrepültem Madridig, innen tovább egy helyi fapadossal, Barcelonáig. Barcelonától Omes festői szépségű kastélyáig bérkocsival jutottam le, kicsit fárasztó volt az utolsó szakasz, nagyon rosszak már arrafelé a tengerparti utak. Új őrség védte a falakat, görögök voltak, vagy albán alabárdosok, de ez nem sokat számított, lekaszaboltam őket. Szörnyű vérfürdőt rendeztem, lovam, aki szintén beugrott a falon belülre, térdig járt a vérben. Kampósvégű kötelem segítségével felmásztam aztán a toronyszoba gótikus, mór-díszítésű, gazdagon aranyozott ablakáig. Furcsállottam, hogy a hercegnő felajánlotta: megmutatja a keblét, ó, ő olyan szűziesen tartózkodó volt mindig, de kíváncsi voltam rá, természetesen. Jött is a kedves, láttam, ahogy könnyedén mozdul lépte a lakkszavú sötétben. Aztán megláttam a melleket. Nem egyet, kettőt! Csak az volt a fura, hogy ezek a mellek nem kerekek voltak, hanem szögletesek, s nem galamb-fehérek, ahogy reméltem, hanem ében-fa színűek. Ekkor kibontakozott a rácsok mögött a mór ocsmány képe. Röhögött! Felkaptam öreg kardomat, amelyet megszokásból az oldalamon hordtam, s felháborodást színlelve, markolatig döftem rémísztő mellkasába. Meghótt azonnal. Na - mondtam magamban, most már itt lesz Antónia, s láthatom őt. Befelé kémleltem a félhomályba, de nem bontakozott ki ismert kecses alakja. Ellenben észrevettem onnan fentről, hogy közeledik a mórok félelmetes, felmentő serege! Leugrottam izibe, s harcba szálltam velük. Az első kardcsapásnál azonban eszembe jutott, mit mondott Jézus: ha megütik az egyik orcádat, tartsd oda a másikat is! Eldobtam hát kardomat, s odatartottam a másik orcámat. Kaptam erre buzogánnyal egy akkorát, hogy egyből átrepültem tőle a túlvilágra!

Most a mennyben vagyok, Istennel. Beszélgetünk erről-arról. Mondom neki: látod, megfogadtam a parancsodat, s mire jutottam vele! Jóságosan nevet. Miért hova? Aztán azt mondja még: Jó, de azért nagy buta voltál, Béla. Szó szerint vettél olyasmit, amit én képletesen mondtam. Érded? Érdem, feleltem Istennek, de most már mindegy!

Kitartásomnak azonban mégis meg lett az eredménye. Egy szép nap, szellem-alakban visszalátogathattam a földre, s megleshettem szépséges Antóniámat vetkőzés közben. Levetette drága selyemruháját, ledobta alsószoknyáját. Amikor már csak fehérnemű volt rajta, megnézte magát a tükörben. Körbeforgott!! Tovább vetkőzött, áthúzta a fején a kombinéját, lecsúsztatta magáról a térdig érő selyembugyogót! Nem volt rajta már semmi! Na, ekkor sajnáltam csak igazán, hogy már csak szellem vagyok! Nem kellett volna odatartanod a másik orcádat -zsörtölődtem asztráltestemmel. Akkor most eleven lennél! S behatolhatnál a rácson át!

Antónia, mintha meghallotta volna gondolataimat, elindult az ablak felé! A szívverésem is elállt! Odajött a rácshoz, s pillanatnyi habozás nélkül átbújt a résen hozzám! Szeretlek, Béla, mondta, s átölelte a nyakamat! Tovább nem mesélem!
Budapestre vissza a Lufthansával repültem, semmi különös nem történt, csak az, hogy idehaza a Ferihegyen fogadóbizottság várt, és minden cécó nélkül rögtön eltemettek mondván, hogy régi, körözött hulla vagyok!

(jöjjön akkor a mór, a mór a mór a mór a mórkalappal?)

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2013-01-07 08:31:00

válasz oroszlán (2013-01-06 19:25:36) üzenetére
Kedves Oroszlán! Jobb későn, mint soha! Örülök Neked!!! És szeretettel várlak mindenkor: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6438
Időpont: 2013-01-06 19:25:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon bánom, hogy csak most találtam rád kedves Bödön!
Szeretem az ilyen humoros írásokat. Elolvasom a többit is.
Csak gratulálni tudok szeretettel: oroszlán
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2013-01-06 13:14:32

válasz Zágonyi Mónika (2013-01-06 12:54:02) üzenetére
Szia Barackvirág! megpróbálom filmszerűen elképzelni a jelenetet, amit leírok. Milyen volt a táj, stb. Elég ha egy két szóval utal rá az ember, hiszen az olvasónak is van fantáziája, látja maga előtt a képet, s kitalálja, amit én nem mondtam el. Pl. hogy bárányfelhők úsztak az égen. Egy ezer oldalas nagy-regénybe, persze beleírnám a bárányfelhőket is, hiszen ott van rá elég hely...Köszönöm még egyszer, h figyelemmel kísérted, s örülök annak, ha nem csak magamat mulattatom. Sok szeretettel : én
Szenior tag
Zágonyi Mónika
Regisztrált:
2009-06-10
Összes értékelés:
1860
Időpont: 2013-01-06 12:54:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!
Írtam az előző részhez, hogy tegnap este merültem bele az írásaidba... :) Már a címnek sem tudtam ellenállni, mert már azon nevettem egyet... :) aztán a továbbin is mosolyogtam... Abszurd, igaz... :) Csak erősödött bennem az, amit az előző részben írtam, hogy itt-ott egy egészen kicsit emlékeztetsz a Folytassa! sorozatokra... ami ott, a filmen képszerűen jelenik meg, azt te egyenesen leírod... :) És nagyon jó a fantáziád! :)
Szeretettel: barackvirág
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2013-01-06 08:39:39

Szia Ági! A szögletes mell a móré volt! Mert ő volt olyan kigyúrt pasi. A Béla csak az után, hogy ledöfte a förtelmes mórt, kezdett befele leskelődni, jön-e a csaj. Na mindegy. Végül a mórok megölték Bélát. Ebből is látszik, hogy kell vigyázni! :) p én
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2013-01-05 23:36:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Szögletes volt a csaj melle.:) Az szívás. Miket ki nem találsz :) Körözött hulla. Nem lehet egy élmény :)

P: Ági
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2013-01-05 18:35:01

válasz Klára (2013-01-05 14:10:32) üzenetére
Szia Klári, köszönöm! Üdvözlettel. én
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2193
Időpont: 2013-01-05 14:10:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A folytatás sem kevésbé abszurd, a "körözött hullával":)))

Üdv: Klári

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Esti zene címmel a várólistára

festnzenir alkotást töltött fel Az én hősöm címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló 20. fejezet címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Gyulai Pál. Búcsú / Abschied címmel

harcsa bejegyzést írt a(z) Egy kávéházi játszma című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Halpucolás címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Szappanbuborék ez a szerelem címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel De jó volt látni címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Levegőváltozás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)