Balaton-szemes hajókikötőjét két mólószárny veszi közre. A két mólószárny között, a partfaltól alig ötven méterre van keresztben egy körbehajózható csonka-móló, amit "gátnak" neveznek a vitorlázók. A gát mögött ring a Fortuna, a Kuruzsló, a Hámori Bandi gyönyörű 22-es Sharenkrutzere a Hajnalcsillag, és a többi hajó. A bal oldali mólóra azért volt érdemes kijárni, mert ott napoztak a gimnazista lányok. Nagy társaság gyűlt össze délelőttönként a viharágyú vaskos, ferdén felfelé meredő csöve körül.
Az egyik nap a gimnazista lányok a mólónak azon a részén napoztak, ami az öböl felé esik. Kis nádas lengedezett azon az oldalon, pár lépésnyire volt innen a VITUKI szögesdróttal körbe vett mérőállomása, és a "bejárókő", -szinte szemben a mérőállomással, a móló kanyarjában, ahol be lehetett menni a vízbe fürödni. Az egyetemista fiúk a másik oldalon heverésztek.

Egy történetet meséltem a társaság szórakoztatására. Arról szólt, hogyan dugtunk meg egyszer mindketten, én és a Hámori Bandi egyszerre egy lányt. A történet nem volt igaz, legalább is abban a formában nem, ahogy akkor azt előadtam. Mentségemre szolgált, hogy én tulajdonképpen a sárga hajú lányt akartam szórakoztatni, nem a társaságot. A sárgahajú lány a viharágyú mellett ült fenn a mellvéden, karjával kacéran átölelte a viharágyú vaskos, felfelé meredő csövét és engem nézett gyönyörű, semmit nem mondó szemével, melynek íriszében fekete pöttyök örvénylettek. Én mellette, lent a földön ültem, s bizalmasan neki támaszkodtam hátammal lelógó lábának. Szerettem őt szívem teljes őrületével. Elhúzta a lábát, és rám mordult: menj a fenébe paraszt! De azért hallgatta, amit meséltem!

"A Pünkösdfürdő előtti utolsó stégről szedtünk fel egy lányt" - meséltem. "Kihúzattunk a hajóval a stég mellé közel, s ekkor a Hámori Bandi odaszólt neki: szia kislány, nem jössz velünk, mi se megyünk sehova! A leányzó felnézett, felült. Láttuk: egészen elfogadható árú. Azt kérdezte: hova mentek? Hát csak ide a Muszájszigetre - mondta a Testvér. Melyik az a Muszájsziget? - kérdezte a lány. Hát, az ott szemben! - mutatott át a vízen a túloldalra a Hámori Bandi. És miért Muszájsziget? Hát, tudod kislány, azért, mert aki oda átjön velünk, annak már muszáj!
Na, át kis keltünk a túloldalra, ki is kötöttünk a szigeten. Felvittük a hajót a kavicsos partra, kiterítettünk egy plédet, rátelepedtünk. Most akkor döntsük el, - mondta a Hámori Bandi - hogy hogyan legyen? Dugsz előbb a testvéremmel, vagy velem akarsz inkább előbb? A lány nevetett. Nézte a Hámori Bandit, aztán rám nézett és azt mondta, bele egyenesen a két szemembe: A Testvéreddel akarok kezdeni, vele akarom folytatni, és vele akarom befejezni! Nem úgy van az - ellenkezett a Hámori Bandi. - Vedd figyelembe, hogy mi ketten testvérek vagyunk, még, ha ez a testvérség nem vérszerinti testvérség is. Mi egymás között az utolsó falat kenyeret is megosztjuk. Voltál te már kislány szigetet kerülni? Dehogy voltál! Eveztél már nyolcvan kilométer étlen, szomjan, megállás nélkül a testvéreddel a hátad mögött, úgy, hogy senki másra nem támaszkodhattál a saját karod erején kívül, csak a testvéredére? Dehogy eveztél! Van fogalmad arról, a te kis szűk primitív agyaddal, milyen az, amikor kettőtöknek van egy fél fürt szőlője, egy harapás kenyere, s egy kortynyi rumja? Tudod, milyen az, amikor a testvéred odanyújtja neked az utolsó falatját, és azt mondja: harapd ketté Testvér, fele a tied, fele meg az enyém? Amikor nyújtja a palackot: igyál Testvér, itt a rum, én már megittam az én részem, ez már mind neked jár? Amikor hátrafordulva odakínálja a szőlő-fürtöt, esztek belőle, egy szemet te, egyet, pedig a testvéred, amíg el nem fogy? Tudod milyen ez? Dehogy tudod, honnan is tudhatnád! Így hát most azt kell mondanom kislány, hogy vagy elfogadod, hogy mindkettőnkkel dugsz, vagy visszaviszünk a másik oldalra, s lőttek a dugásodnak!"

Amikor idáig értem a történetben, félig megfordulva egy-ültő helyzetemben felnéztem a vállam felett, vajon mit szól a szerelmem? Megdöbbenve láttam, hogy hason fekszik és alszik! Még a fejét is eldugta a két karja alá! Ó, mennyire érdekli őt az én történetem! - mérgelődtem. Hiába erőlködök hát, hogy érdekesebbé tegyem magam?!
Kedvemet szegve felálltam, hogy fürödni menjek, de a gimnazista lányok visszaparancsoltak. Hohohó! Halljuk most mán tovább!
Ilyen egyértelmű biztatásnak nem lehetett ellenállni, így hát folytattam!

"Azt mondta erre a lány a Hámori Bandinak: rendben van. De akkor csináljuk úgy, hogy veled kezdek, aztán jön a testvéred, aztán újra te, hogy a végén megmaradjon a szám jó-íze!"

-És, és, és? -kérdezték csillogó szemmel, mohón a gimnazista lányok. - Mi történt aztán?

"Hát az, hogy Hámori Bandi megdugta a lányt, aztán én is megdugtam, s végül a Testvér újra megdugta, hogy jó maradjon a lány szája íze"

-Ó, te szegény! - monda az egyik gimnazista lány kis fél-kaccantással. -Ha én lettem volna annak a lánynak a helyébe', én nem így csináltam volna! Én nem féltettem volna tőled a szájam ízét!"

Hajó-duda rikoltása törte ketté a csendet, jött befelé a Kelén. Hullámai elérték a móló külső oldalát, nekicsattantak a bazinagy, rőt-vörös bazaltszikláknak és szétporlottak. A nádas üdén lengett, a fiatal nyárfák bólogató gyér lombja összeolvadt az öreg ég kékjével. Balfék sirályok repültek a móló felett, lecsaptak a vízre, majd tovább rebbentek. Szerelmem felébredt, rám pillantott, megigazította remek keblét alig fedő bikinijének keskeny pántját, és így szólt:

-Befejezted? Ó, hogy mikor esz már el a fene a közelemből, hülye állat?!