HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 37

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49245

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2013-01-16

Kosztolányi

Kosztolányi Dezső, aki a homlokába hulló szexi hajfürttel riogatta a női olvasóközönséget, úgynevezett irodalmi költő volt; ritka szavakban, csengő rímekben, no meg mások műveiben talált magának inspirációt. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a neki tetsző verset egyszerűen lesmittelte, erről szó sincs. De valahogy az életben nem találta meg az ihletet. Akkor ismerte fel a témát, amikor egy másik íráson már átszűrődött. Miért volt ez így? Talán fontosabbak voltak a szavak, mint az érzés vagy a mondanivaló? Nem lenne sok értelme az efféle különbségtételnek, mert az alkotás folyamata ennyire nem tudatos. Vagy mégis, mert Poe és A Holló? Egyszerűen nem hiszem. Poe mindvégig abból élt, ami elborzaszt, megdöbbent, polgárt pukkaszt; majd pont a Hollót nem használja fel arra a célra, hogy fölkeltse a figyelmet, vagy csak simán meghökkentsen.

Persze az sem igaz, hogy a lélek mindig lángol, és fantasztikus géniuszok vezetik a töltőtollunkat, amellyel az aktuális szerelmi vallomást az égre írjuk - de Kosztolányit a szokásosnál is gyakrabban rajta lehet kapni, mikor van az, hogy csak játszik, cseng-bong vagy csilingel, és nincs még egy költő, aki jobban örült egy rímnek az olyan nehéz szavakra, mint az ifjúság.

Illések és pofonok - apropó, mindig az ízlésről vitatkozunk, másról ugyanis nem érdemes.

Röviden, Kosztolányi írt egy cikket Műhelytitok címen, ami a Pesti Hírlap 1930. május 18-i számában jelent meg. Telitalálat ez a cím, mert mindenkit érdekel, hogyan születik meg valami a látszólag semmiből. Kosztolányi azonban azt feszegeti ebben a cikkben, mi az igazi mélység, illetve mély-e, vagy csak zavaros. Ezt írja:

"Minden remekmű mélysége hasonlatos a tengeréhez, melyet csak a felületén észlelünk, vagy inkább sejtünk, a ragyogó felszínen, a türemlő, játékosan illanó hullámokon, melyek roppant titkok fölött könnyedén gördülnek tova, és dalolnak."

Kiváló példa a szóbűvészetre! Ki másnak jutna eszébe türemlőnek nevezni a hullámokat? Kissé köznapibban, a felszíni csillogást nevezzük remekműnek, a roppant titkokat legföljebb sejtjük a türemlések alatt. Lehet, hogy nincs ott semmi, lehet, hogy valami tudományos maszlag a mélytengeri iszap kémiai összetételéről, ami maroknyi szakemberen kívül a kutyát sem érdekel. Nem azért nyaralunk a tengeren, hogy oceanográfusokká képezzük ki magunkat, a delfint és a bálnát majd megnézzük az aquaparkban, ahol pár halért produkálják magukat.

Még köznapibban, remekmű az, ami formailag tökéletes - maradjunk meg a felszínen, mert a mélységben ezernyi veszély leselkedik.

Nézzük, mit mond a költő alteregója, Esti Kornél a Számadás című kötetben, vagy inkább mit parancsol - nekem-e vagy önmagának, maradjon ez roppant nagy titok.

Légy az, ami a bölcs kéj
fölhámja, a gyümölcshéj
remek ruhája, zöld szín
fán, tengeren a fölszín:
mélységek látszata.

Eltekintve attól, hogy utálom, ha akárki utasítgat, WTF? Mit akar tőlem Esti Kornél? Mitől bölcs a kéj fölhámja (ha ugyan van neki ilyen), és gyümölcshéj se leszek csak azért, mert véletlenül ez rímel a kéjre - aha, és csak a látszata legyek a nagy mélységeknek? Szándékosan? Vagy nem sikerül egyéb? Hogy Kosztolányi még jobban csillogjon, összehasonlítva az én ismeretlenül is gyatrának minősített próbálkozásaimmal?

Nem, kedves Désiré vagy Dede. Bocs, nem veszlek komolyan. Hiszen ezt is te írtad:

Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység.

Jaj.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2013-01-30 07:40:53

válasz T. Pandur Judit (2013-01-28 23:37:42) üzenetére
Kedves Judit, jó, hogy említed: kritizálta Adyt, de csak a bokájába tudott belerúgni, följebb nem ért neki. bizony ciki, h valaki rájön, nem ő a zseni, hanem valaki más.
a novelláit se szeretem, appendicitis & Co., rémes.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5180
Időpont: 2013-01-28 23:37:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Müszélia!
Nemrég újraolvastam Kosztolányi novellás kötetét, ezért éppen időszerűnek találtam a magam számára ezt a cikkedet. Kíváncsi voltam, hogy Te mit írsz róla, mert nekem nagyon nagy csalódás volt újraolvasni a novelláit. Egészen fiatal koromban olvastam őket, amikor a könyveket - filmeket - festményeket arra használja az ember, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a körülötte lévő világról. Azóta magam is szereztem némi tapasztalatot, és ezzel a szemmel /és fejjel/ olvasva kiábrándítóan rossznak találtam, főleg az 1900-as évek elején írtakat. Valamit javultak 1930 körül, de nem túl sokat. Kosztolányi nagyon szeretett másokat kritizálni, Adyt pld. a sárgaföldig lekritizálta, de nem tudom ő maga, hogy viselte volna a Te kritikádat... :)
Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2013-01-16 19:37:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem csak szellemes, - ez csak a türemlő külcsín, -hogy belegázoljak szegény Kosztolányiba, -de a sokat sejtető mélység a szórakoztató ebben az írásban. A Kosztolányi idézettel, ha már a mélységnél tartunk, mélységesen egyetértek Nagyon jó! A látó ember csak a felszín vibrálását, ragadhatja meg érzékeivel, de TUDJA a tenger megmérhetetlen! (Mitül tudja?)

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Pegazust követem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)