HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51259

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-01-17 12:35:15

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: ArtúrFeltöltés dátuma: 2013-01-24

A pofon

Csobai István - Artur és Wendler Zoltán - Artúr

Lassú mozdulattal nyitotta ki a szekrény ajtaját. Bedobta az aljába a teniszütőt. Utána hajította a tornacipőket és a zoknikat a lábáról. Bőven volt bennük a vörös salakból.
"A feleségem megint morogni fog ezért." - gondolta, de ez most nem érdekelte. Fáradt volt. Szerette ezt az érzést, mert ez a fáradtság a kellemesebb fajtából származott. Lerogyott a kedvenc bőrfoteljába és élvezettel nézte az új Barcsay képet, amelyik ott függött vele szemben a falon. Méregdrágán vette. Alig merült a szemlélődésbe, amikor csöngettek. Ingerültség fogta el. Nem szerette, ha bárki vagy bármi is megzavarta csendes kis világát. "Talán Henriette megint elhagyta kulcsát? - volt az első gondolata. Komótosan odasétált és kinyitotta az ajtót. Azonnal meg is bánta, mert kint egy ápolatlan ember állt a lépcső tetején. Visszaindult, de az ajtót még be sem csukta, amikor az ember megszólalt.
- Dönci?

Visszatárta az ajtót, elengedte a kilincset és közelebb lépett az alakhoz. Huszonöt- harminc éve nem szólította így senki sem. Hosszan nézte azt a lesoványodott, csapzott hajú embert, akinek az oldalán hatalmas táska billegett.
- Tartozom neked valamivel! - szólalt meg ismét az idegen - Pontosabban, te tartozol nekem! Szeretném, ha ezt elrendeznénk, és akkor becsülettel tudom itt hagyni ezt a világot. Sok dolgot csináltam az életemben. Nem szép dolgokat. Néha még loptam is, de ezt az ügyet, amit kettőnknek kell rendezni, ezt tudom a legkevésbé megbocsátani magamnak. Charlie vagyok! Tartozol nekem egy pofonnal. Add vissza, és már itt sem vagyok.
- Charlie? - ízlelgette a szót.
- Gépész tanulók voltunk valamikor mindketten, de te a második osztály után abbahagytad az iskolát.
- Aha! Dereng valami. Másik pályát választottam. Hogyan találtál meg?
- Az előbb felismertelek az utcán, amikor elmentél mellettem. Illetve, reméltem, hogy te vagy az.
- Emlékszek már rád! - mondta Dömötörfy - De mi ez a pofon történet?
- Együtt játszottunk a téren és te véletlenül megütöttél. Akkor én követeltem, hogy visszaadhassam. Te akkor sokkal, de sokkal erősebb voltál, mint én. Bokszolni jártál. No, meg atletizálni. Akkor is meg volt köztünk ez az egy fejnyi magasság különbség, mint most. Te csak lazán odatartottad az arcodat, én meg tiszta erőből megütöttelek. Azt hittem, majd utánam rohansz, és laposra versz, de te meg se mozdultál. Mindenki rajtad röhögött. 25 éve ennek és én azóta nem találok erre a pofonra megbocsátást.
- Ugyan már! - mondta Döme - rég elfelejtetem, de ha ez boldoggá tesz.
Óvatosan megütötte Charlie arcát.
- Nem! Nem alamizsnát akarok, hanem egy rendes pofont. Döme! Az igazság, hogy én nem sokára meghalok. Szívbeteg vagyok, de sem a körülményeim, sem az egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy új szívet kaphassak. Üss pofon rendesen, és akkor méltósággal megyek a halálba! - mondta Charlie és kihúzta magát.
Azután hirtelen összegörnyedt. Arca fehérebbé vált, mint a meszelt fal. Eszméletlenül rogyott le az ajtó sarkába.

A nővér nagyon meglepődött, amikor Dr. Dömötörfy egy hatalmas pofonnal ébresztette fel a frissen műtött beteget. Mégjobban meglepődött, mert amikor a beteg felnyitotta a szemét, kapott még egy jókora pofont.
- Ez volt a kamat! - mondta Dömötörfy Charlienak - Ja, és kaptál ráadásnak még további huszonöt évet.
- Mi ... mi történt? - nyöszörgött kicsit a beteg.
- A szívbillentyűdnek volt egy születési rendellenessége. Sikerült rendbe hozni. Gyakorlatilag most már makkegészséges vagy. A műtéted viszont nem volt olcsó. Ha jól gondolom, nincs olyan biztosításod, ami fedezné. Le fogod dolgozni. Kaphatsz a kórházban étkezést, szállást. Kell nekünk itt egy jó karbantartó. A fizetésedből havonta levonunk harminc százalékot a műtétre, de nyugodj meg, a maradék béredre is sorban állnának a jelentkezők. Te voltál a legügyesebb gépész tanuló. Sokkal jobb, mint én. Mindig irigyeltelek. Nekem más szakmát kellett választanom ... Szerencsédre!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-26 15:00:29

válasz sailor (2013-01-26 13:26:40) üzenetére
Az írásaimon kívül is megteszek mindent, hogy a világ változzon. Lehet, hogy nem sok eredménnyel, de zavarna, ha nem így tennék.
Köszönöm szépen!
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6543
Időpont: 2013-01-26 13:26:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Tetszett a történet!
Az idea benne,az ötlet...
és az a gondolat tört fel bennem,
milyen szép is lehetne a világ...ha!

Kellenek az ilyen írások!
...hogy a hétköznapok
rideg realitásába egy kis meleget hozzanak!

Gratulálok!
Üdv:sailor
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 20:31:37

válasz szusi (2013-01-25 20:01:39) üzenetére
:)
Igazad van! Talán éppen a végén van sok a csodából. Azt hiszem, az a része nem is történt meg, de én ettől függetlenül el tudom képzelni. Sőt! Az volna a jó világ, ha így is működhetne az élet. Személy szerint nagyon szeretem a hozzászólásaidat és a hasonlóakat is, mert akkor tudom, mit kell még tanulnom, javítanom.
Igen, tudom, hogy jól írok, de azt is tudom, hogy nem elég jól. Lehet sokkal jobban is. Vannak itt az oldalon páran, akiktől még rengeteget tanulhatok. A hozzászólásokból meg pláne!
Köszönöm, hogy ennyi időt szánsz rám!
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2013-01-25 20:01:39

válasz Artúr (2013-01-25 19:12:10) üzenetére
Nagyon örülök Artúr, hogy nem macerának vetted a hozzászólásomat, mert nem is annak szántam, és azért "mertem" megírni, mert valószínűsítettem, hogy nem sértődsz meg, hanem a segítő szándékot látod benne. Én is utaltam rá, hogy vannak dolgok, amelyek akár meg is történhettek, bár "ők" is sokan vannak nekem, így, egyben. A hitelbe operációt, és annak ledolgozását, én teljességgel lehetetlennek tartom. Nemcsak technikailag kivitelezhetetlen, hanem összegszerűen is. A mese pedig egész más kategória, mint egy novella. Na, de nem piszkálódom tovább. Az, hogy jól írsz, azt hiszem nem újság, de azért jelzem, hátha azt hiszed, nem vettem észre.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:29:59

válasz dpanka (2013-01-25 19:15:00) üzenetére
Ááá!
Köszönjük szépen!
:)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:29:35

válasz Bödön (2013-01-25 08:56:24) üzenetére
Szia!
Köszönjük szépen!
Semmi baj sincs szusi hozzászólásával, mert alkalmat adott nekem arra, hogy jobban átnézzem a történetet és arra is, hogy többet írjak a gondolataimról. Ezt igazából inkább bele kellett volna írnom a sztoriba. Sok tekintetben igaza van, de a te hasonlatodat a mesékkel nagyon köszönöm! Valahogy így igaz. Ha már történeteket írunk, az ne legyen olyan, amit naponta hallunk látunk magunk körül. Természetesen nem baj, ha reális, de én sem látok hibát abban, ha kicsit hihetetlenebbre fogalmazunk. Az életben engem elég sok probléma ért, ér és bizonyára érni is fog. Ha nem tudnék hinni az ilyen meseszerűen összeadódó apró csodákban, talán már feladtam volna. Nincs probléma a teleregényekkel, de az nem az én világom. Maradok inkább ilyen kicsit elszállt fajta.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:20:27

válasz szusi (2013-01-25 08:14:06) üzenetére
Én gépész iskolába jártam. Valamikor egy épületben volt az iskola a helyi gimnáziummal. Amikor felépült a külön épület a város másik felén, nagyon sok tanár ment oda az igazgatóval együtt. Azért lett igen erős iskola, mert a szakmai tárgyak mellett a humán és reál tantárgyakat gimnáziumi tanárok adták le. A követelmény is ennek megfelelően erős volt. A tanárok nem adták alább, hiába volt "csak" szakközépiskola. Nos, első és második évben sokan váltottak pályát. Ha hiszed, ha nem, bizony volt, aki ma már vegyészprofesszorként ismert. Miért ne lehetne éppen egy másik volt osztálytársból akár doktor? Még egy különlegessége volt az iskolának. Minden évben ebből a suliból került ki a legtöbb főiskolás a gépész szakon. A volt osztálylétszám negyede mérnökké vált azóta. Szóval, büszke vagyok az iskolámra. :) Mellesleg én is technológusi szintig jutottam közben.
Igazán köszönöm részletes hozzászólásodat! Sokat segítettél. Lehet, érdemes volna jobban kibővítenem a történetet.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5451
Időpont: 2013-01-25 19:15:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ nagyon jóÓó történet!
Tetszett!
szeretettel-panka
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:12:10

válasz szusi (2013-01-25 08:14:06) üzenetére
Szia!
Teljes mértékben értem a hozzászólásodat! Eléggé élénk a fantáziád, mert sehol sem írtam, írtuk le, hogy ez a végső rosszullét volt. A történetben nincs benne, de akár naponta is elkaphatta ez a fajta ájulás a beteget. Azt sem írtuk sehol, hogy nincs biztosítása. Csak annyi van megemlítve, hogy nincs megfelelő biztosítása. Alapellátást, vizsgálatot ettől még kaphat az ember. A gyógyuláshoz vezető úton lehet fontos sokkal több anyagi háttér. A történet sincs elhelyezve egyetlen országban sem. A doki neve magyar, de a pajtásé nem. Mondjuk, itt elkövettem azt a hibát, hogy nem kérdeztem meg Artur bátyámtól az eredeti sztori hol játszódott le. Lehet, hogy a doki "kiment" dolgozni. Mondjuk akkor hihetetlenebb volna a "véletlen" találkozás. Látod? Értem én, mire akartál kilyukadni. A gépésztanulóból lett orvos szintű sztorihoz bővebb megjegyzésem van. Az eredeti szövegben lakatos tanuló volt írva, ami még számomra is hihetetlen volt.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:04:57

válasz Istefan (2013-01-25 05:28:45) üzenetére
Köszönjük István!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 19:04:28

válasz Rebbel (2013-01-24 21:05:08) üzenetére
Szia!
Éppen elég történet zárul rossz véggel az életben. Legalább itt legyen néhány happyend. Nem tudom, hogy egyébként ez mennyire működne az életben, de azt tudom, ennek a történetnek is van valóságalapja. Artur bátyám mindig olyan sztorit ír. Természetesen közösen kiszínezzük, mert egyébként milyen történet volna az, ami mindennap ezrével megtörténik?
Náncsi néni vesz egy kiló gyümölcsöt, hogy látogatáskor bevigye a kórházban fekvő férjének. Ebből akkor lesz érdekes eset, ha az ember leírja, mi minden történik közben. Az sem mindegy, hogyan van megírva és szerintem nem baj, ha a sztori már-már hihetetlen. Ha megtörténhetne, talán meg is történik egyszer.
Köszönöm szépen!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 18:58:43

Szia Paty!
A részleteket szívesen beszélném meg veled Hollywoodban!
Köszi!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-01-25 18:57:39

válasz Millali (2013-01-24 20:40:38) üzenetére
Szia!
Valóban nem változott a felállás. Artur bátyám hozta a történetet, én pedig a szokásos módon "megfésültem". Amikor a saját tapasztalataimból, élményeimből tudok még hozzátenni a történethez, akkor megteszem. Ehhez az kell, hogy hasonló élményem legyen a múltból. A fenti történethez szinte semmit nem tettem hozzá, de hozhattam a sztorit, mert munkám van benne.
Köszönöm szépen!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9407
Időpont: 2013-01-25 08:56:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz szusi (2013-01-25 08:14:06) üzenetére
Elolvastam Szusi véleményét is. Látod, ez a relativitás. Egy pillanatra ugyan bennem is felmerült, h a történet ennyi véletlen egybeeséssel reális-e, de még egyszer elolvasva azt mondtam magamban, én el tudom fogadni - hiszen mese, és a Piroska és a farkas is mese, és azt is el tudtam fogadni gyerekkoromban: Hol a határ, amelyen belül valaki elfogadja, azon túl elutasítja? Nehéz megmondani. Esetenként más lehet. Egy jól megírt történetnél ez a határ "kijjebb" lehet...
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9407
Időpont: 2013-01-25 08:50:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdekes történet nagyon jó csattanóval! Szóval ez a Dömötörfy volt a szívsebész?! Kolosszális! Tetszett! üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2013-01-25 08:14:06

Artúr, az alaptörténet ötlete nagyon jó, de a végkifejlethez vezető úton számomra túl sok a "fantasy" elem. Sorolom: a véletlen találkozás pont a végső rosszullét előtt, (ez még elképzelhető lenne önmagában) a gépésztanuló, aki egy merész fordulattal orvosi egyetemre kezd el járni(tán még ez is elképzelhető önmagában) egy biztosítás nélküli beteg ember, akit enélkül kivizsgálnak és szívátültetést javasolnak neki ( a vizsgálatok igen drágák, a diagnózis pedig rossz) a szintén biztosítás nélküli betegnél egy igen komoly és igen drága operáció elvégzése, majd alkalmazása egy kórházban nem kevés fizetésért (ismervén a bérarányokat) illetve a fizetése 30 százalékát levonandó a műtét költségeinek fedezésére, ami több millió forint. (Egy kórház kölcsön ad egy betegnek több millió forintot kamatmentesen.) Remélem érted, hogy hová akarok kilyukadni. Vannak elemek, amelyek dús fantáziával önmagukban elképzelhetőek lennének, és vannak elemek, amelyek azzal sem.
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-25 05:28:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem mindennapi, érdekes és eredeti! Grat. Mindkettőtöknek! István
Alkotó
Regisztrált:
2012-07-06
Összes értékelés:
300
Időpont: 2013-01-24 21:05:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Sziasztok!
Nagyon tetszett, bár elsőre a végétől kicsit rossz szájízem lett, valahogy túl "happyend" lett a vége, és olyan lehetetlennek érzem azt, hogy "A fizetésedből havonta levonunk harminc százalékot a műtétre, de nyugodj meg, a maradék béredre is sorban állnának a jelentkezők.[...]"
De belegondoltam, hogy működhetnének így is a dolgok és tetszett. :)

Én is gratulálok nektek,
Balázs
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2013-01-24 20:40:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Artúrok!

Sosem gondoltam volna, hogy egy pofon behajtása életet menthet. Kerek, egész történetet olvashattam tőletek. Ha a felállás nem változott, akkor Wendler Artúr tette fel a pontot az í-re.
A tömör, mindenre magyarázatot adó írást érdeklődve olvastam.
Tetszett, és nem csak a szokványtalanul méltányos befejezés miatt.

Üdv:
Millali

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Levegőt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Kétszemélyes című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hódító Konrád című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hencegő autó című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi elégia című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Levegőt című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Más vagyok című alkotáshoz

manna alkotást töltött fel Levegőt címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Karácsonyi elégia című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Minden szépre című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Már tudom... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)