HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48265

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2013-01-26

A próba (negyedik rész)

Beletörődés

Az eső mindent felüdített, embert, állatot és növényt. A levegő tisztább lett, igaz párásabb is egyben, de valahogy kellemesebb. Csodálkozva látták, hogy a madarak tömegesen szállnak le, jönnek minden felől és a talajt figyelik. Hirtelen gusztustalan fekete férgek, vagy inkább százlábúak másztak elő, mint nálunk a földigiliszták eső után, és madarak mohó sietséggel kapkodták össze őket. Helén ijedten menekült be a barlangba, félt és undorodott tőlük. Az öreg megnyugtatta őket, hogy ártalmatlanok, megsütve egész jó ízük van, és kiváló fehérje forrás. Dávid megfogadta, hogy sohasem fogja megkóstolni, még nem sejtette, hogy ez is a betarthatatlan ígéretei közé fog tartozni.
- Menni kéne már a patakokhoz a vacsoránkért! - kiáltott az öreg és lehajolt a botjáért.
Dávid gyöngéden felsegítette a lányt és egymást átkarolva elindultak a vén szakállas után. Útközben az öreg a másnapi teendőiket sorolta, és minduntalan hozzátette, hogy sok mindent kell megismerniük, és nincs erre sok idő. A fiatalok nem értették egészen mire céloz, de a sejtéseik annyira riasztóak voltak, hogy rá sem mertek kérdezni. Lehet, hogy csak zavarodott az öreg a magánytól, ettől a nyomorult élettől. Bár Dávid éles szeme észrevette, hogy az öreg, bizony öregebbnek látszik a koránál. Hatvanévesnek mondja magát, de aggastyánt látott maga előtt. Fürgén járt ugyan, de csont sovány, amin nem csodálkoztak nagyon, de a bőre is betegnek látszott. A hátán nagy elburjánzott fekete tarka anyajegyek voltak láthatók, a bőre nagymértékben elráncosodott, és pörsenésekkel tarkított volt. Egyértelműnek látszott a napártalom. Lehet, hogy rákos, gondolta Dávid, azért siet annyira, hogy átadja az ismereteit.
Útközben megálltak és a szakállas megismertette őket egy másik gyökérfélével, ami nagyon tápláló, de az íze ennek sem volt fenséges. Ám amikor megálltak egy hatalmas kereklevelű bokorfélénél, és megkóstolták a piros cseresznyéhez hasonló lédús termését, csettintettek, ez már igen, ez finom, örvendezett Helén. Az öreg megnyugtatta őket, hogy ezek a gyümölcsbokor félék folyton termőek, egyszerre van rajtuk virág, és termés is. A patakokhoz érve megfürödtek és kortyolgattak a keserű édesvízből. Ami az öreg szerint azért keserű, mert átfolyik a hegyeken és valamelyik ásvány teszi azzá.
- Na, ideje megfognunk két piros csőrűt, nem csak zöldségeken él az ember - mondta az öreg, és ezzel, máris nyakon csípett egyet.
Visszaballagtak a szállásukra, és a vacsorát már teljes egészében nekik kellett elkészíteni. Helén irtózva, szinte minden tennivalót Dávidra hárított, nem bírt a lenyúzott állatokhoz érni. Eddigi életében csak elkészítve látta a húst, ami nem emlékeztette az állatra. Ha a csirkemellet harapta, eszébe sem jutott a csirke, de így, hogy nekik kell megölni, lenyúzni, kibelezni és megsütni, ez egészen más. Lehet, hogyha már látott volna ilyet gyerek korában, hozzászokott volna, de most felnőtt fejjel ez már elborzasztotta. Azon gondolkodott, hogy inkább vegetáriánus lesz, itt nem lesz nehéz azzá lenni. Dávid, azt ajánlotta, hogy ezt felejtse el, mert szüksége van az állati fehérjére is.
Amíg a hús puhult, az öreg bevezette őket egy helyiségbe, ahol világosabb volt, mert az ajtónyílást szokatlanul nagyra készítették, és a szép simára csiszolt falakon naptárat vezetett a vén szakállas. Ha körbenéztek, ott volt a falakon a sok év, amit az öreg itt töltött el. A fontosabb dátumok be voltak karikázva és alá volt írva az esemény. Az érkezésük napjához ez volt írva "egy fiatal pár próbára érkezett a Földről".
- A naptár csak néhány éve lett pontosabb, mert évekig tartott, míg rájöttem, hogy hány nap alatt kerüli meg ez az elátkozott bolygó a napját. Egy szép fényes csillag rendszeres megjelenése vezetett rá. A kettőszáz ötvenkét napot elosztottam egyenlő részekre, így jött ki, hogy egy hónap itt negyvenkét nap, és az év hat hónapból áll. Lehet, hogy ez nem pontos, de a tájokozódáshoz elegendő. Ha reggel felébredsz Dávid, gyere át, és tégy egy rovást, soha ne feledd el, mert később összezavarodsz - mondta az öreg és fáradtan letelepedett az ajtó elé.
Nagy nehezen kibányászták a vacsorájukat a sütő gödörből, és elégedetten nekiláttak az evésnek, Helént kivéve, mert ő megint csak nyalogatta piszkálgatta a húst. Az öreg sem volt nagyétkű, de egy keveset mindig evett. Az este megint nem múlt el sírás nélkül, de most Dávid sem tudta könnyek nélkül vigasztalni a lányt, nagyon szerencsétlennek érezte magát.
A reggelt a madarak hangoskodása jelezte, az öreg már kint ült az ajtaja előtt és várta őket. Helént rendkívül zavarta a vécé hiánya, mert nem mert egyedül elmenni messzire. A pisiléshez is a fiú kísérete kellett, nagyon messzire mentek, egy nagy gödörhöz, és abba kellett elvégezni a dolgukat. Még jó, hogy néhány nagyobb bokor volt a szélén és abba megkapaszkodhatott.
Megették reggelire a maradék húst és elindultak az öreg után, aki ma nagyon titokzatos volt, mert nem mondta meg hova mennek. Befelé indultak, neki a hegyeknek, igaz nem voltak azok olyan magasak, de azért beleizzadtak a mászásba. Amikor már két hegyen is átjutottak egy vad sziklás táj tárult a szemük elé, a levegő kénes szagúvá vált. Az öreg megmutatta nekik, hogy itt sok kis átlátszó követ találnak, azaz gyémántot, amit a tűzgyújtáshoz használhatnak, és megmutatta a sziklákba zárt aranyat is. Helén és Dávid csak meresztették a szemüket. Elvitte őket a fekete sziklákhoz, ahonnan a naptár írásához hoztak alkalmas szikladarabokat.
- Most átmegyünk ezen a hegyen is, mert a hátunk mögül fúj a szél, és amit ott láttok az ennek az átkozott bolygónak a belseje. Veszélyes hely, ne gyertek ide sűrűn.
Átmásztak a sziklás hegyen, nehéz volt, mert a sziklákat felforrósította a nap, és égette a kezüket, lábukat, de megérte a fáradtságot, mert ami a szemük elé tárult, az lélegzetelállító volt. Előttük egy hatalmas szakadék tátongott, lent a mélyén vörös láva fortyogott, mint a Földön a lávatavak. Morgott, pufogott, gőzök, gázok szálltak fel, de szerencsére elvitte őket a szél.
- Mi lesz, ha ez kitör? - kiáltott Helén kétségbeesetten.
- Nem hiszem, mert ez nyitott, mióta itt vagyok ez mindig így fortyog, nem változik semmit.
Dávid nem győzött betelni a félelmetes látvánnyal. A visszaúton, jóllaktak egy fügéhez hasonló gyümölccsel, csak ez szaporátlanul kicsi volt, édes és vékony héjú, de a madarak is nagyon szerethették, mert tele volt madárpiszokkal a fa. Nagyon elfáradtak mire hazaértek, a lábuk sebes volt a szikláktól, szomjaztak, de ahhoz le kellett volna menni a patakokhoz, inkább befeküdtek a hűvösbe és mélyen elaludtak. Az öreg árnyéka jelent meg az ajtóban mikor felébredtek, az nem szólt semmit, csak elindult, és ők lehorgasztott fejjel követték. Dávid ránézett a lányra és abban reménykedett, hogy beletörődik a megváltozhatatlanba.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-01 22:05:26

Kedves Milali én sem szerettem írni régen fantasyt, de mostanában rákaptam, és a kedvemet lelem benne, akkora szabadságot ad. Igaz viszont, hogy az ember bármit csinál, mindig a történet jár az eszébe. Nappal kigondolom, és este teljesen mást írok le, a történet magát írja. Nem mindig értem. Köszönöm a figyelmet, inspiráló. Szeretettel Ibolya
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2129
Időpont: 2013-02-01 19:58:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Ibolya!

Úgy látom kezd kibontakozni a történet. Meglehetősen olvasmányos, eszembe sem jut, hogy abbahagyjam.
Érződik, hogy élvezettel írsz, kibontogatsz szálakat, amelyek később fontosak lehetnek.
Nem igazán szeretem a "fantasyt" de ezt örömmel és érdeklődve olvasom.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2013-02-01 17:36:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya érdeklődve olvasom történetedet. Tetszik!
szeretettel-panka
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-01-27 18:15:01

Köszönöm Ida és Selanne az érdeklődést és a meleg szavakat. Valóban élvezem az írást, ez olyan érdekes játék számomra. Jön a következő. Szeretettel Ibolya.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2013-01-27 16:28:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Ibolya!

Vártam az újabb rész, és nekem nagyon tetszik. Az esemény gördülékeny, olvasmányos, a világ amelyet bemutatsz felcsigázza az olvasót. Írod,hogy élvezed magát az írást, ez érzékelhető, meg is fordult a fejemben már a múlt alkalommal, hogy örömed leled benne. :-)
Gratulálok!

Szeretettel:Selanne

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5734
Időpont: 2013-01-27 11:50:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Egyre izgalmasabb lesz, Ibolya!
Jól láttatod a tájat, jól érzékelteted a félelmet, reménytelenséget.
Egyszóval tetszik nagyon, s várom a következőt!

Szeretettel
Ida

Legutóbb történt

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csak úgy címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Sakkjátszma címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

Vox humana alkotást töltött fel Visszanéző címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Az elengedés című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)