HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 102

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49225

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2013-02-04

A próba (hetedik rész)

A félelem

Anyjának tekintette a madárka Helént és nem tágított mellőle se éjjel se nappal. A lány mostanában nem sírt, de nem is beszélt, ment velük, ha mentek, enni nem sokat evett és szomorúan hallgatott. Simogatta, etette a fiókát, mint egy gondos szülő, de más tevékenységben nem vett részt. Apátiába süllyedt, az öreg szerint. Ittléte során sokszor látott ilyet, főként nőknél.
Az időjárás hűvösre fordult, sokat esett az eső és sokat fújt a szél is. Nem tudtak fürödni, legalább is keveset. A férfiak azért néha belemerészkedtek a hideg vízbe, de Helén csak az arcát mosta meg. Haja zsíros csomókban lógott, lefogyott, és görnyedt testtartással járt. Dávid ötlete alapján elkészítették a fűszoknyát és a fűpelerint, amit ők a hideg idő miatt a ruhájuk fölé vettek fel és mostanában viselték a szandáljukat is. A vén szakállas megnyugtatta őket, hogy ez a hideg idő nem tart sokáig, körülbelül egy hónapig, az-az negyvenkét napig, azután fokozatosan melegszik az idő, de egy évben kétszer fordul ez elő, és bizony két hónap múlva ismét hideg lesz egy hónapig.
Dávid ezen elgondolkodva újabb ötlettel hozakodott elő, sarut kell készíteni, mert a szandál ezen a köves talajon, és az állandó hordástól hamar elkopik. Az ötlete az volt, hogy valamelyik fának a kérgéből cipőtalpat alakítanak ki, és arra ráállva körbe fonják ezzel a nádszerű fű szárával. Tart ameddig tart, de így nem sebesedik ki a lábuk a mezítlábaskodástól, és melegebb is. Az öreg megveregette a fiú vállát, és felajánlotta a segítségét. Ketten többre mennek, és már holnap csinálnak is egyet az öregnek. Dávid Helénre nézett, aki nem szólt semmit, csak simogatta a madarát. A fiú most már komolyan hitte, hogy a lány mentálisan romlik. Amikor a tűzifáért mentek az öreggel alaposan megvitatták Helén állapotát, és az öreg azt ajánlotta, hogy a napi teendőkbe be kellene vonni, az-az ki kell osztani a feladatokat, és akkor kénytelen lesz mással is foglalkozni önmagán kívül, ez talán segít rajta. Magában azt gondolta, hogy ez sem fog segíteni, már tudja tapasztalatból, de ha semmit sem tesznek, az még rosszabb. Úgy döntöttek, hogy a tűzgyújtás és a tűz táplálása lesz a lány feladata. A nőknek nagyobb türelmük van a tűzgyújtáshoz, mert bizony elég sokáig kell tartani a gyémántot mozdulatlanul, hogy lángra kapjon a háncs. Ha ügyesen és szorgalmasan táplálja a tüzet, ritkábban kell gyújtani. Ám Helén nem akart ebbe belemenni, azt hajtogatta, hogy ő nem tud tüzet gyújtani, és biztosan elfelejt fát tenni rá, ő nem alkalmas ilyen fontos munkára, de a fiúk hajthatatlanok voltak. Végül beleegyezett, de azt kérte Dávidtól, hogy kezdetben segítsen neki.
Az egyhangú napok gyorsan teltek, bár Dávid mindig elfoglalta magát. Az öreggel elmentek sarut készíteni, ami nehezen ment, de ketten csak összeügyeskedtek egy használható lábbelit. Az öreg szakállas boldogan viselte, kicsit törte ugyan, de nem fázott a lába. Dávid üres óráit a napló falak csiszolása töltötte ki. Az első bejegyzése a fióka megjelenése, és a ruha készítése volt. Segített Helénnek a tűzgyújtásban, sokszor rakta meg a tüzet is. Helén a madarával volt elfoglalva, folyton etette, és bizony a madárka egyre kövérebb és lustább lett.
- Nem kellene repülésre tanítani ezt a kis hájpacnit - viccelődött a lánnyal.
- Minek, akkor elrepül, és nem jön vissza - felelt morcosan a lány.
- Egyszer úgyis elmegy az övéihez, akkor már nem tud megtanulni, kifut az idejéből. Mindennek meg van a maga ideje. Vigyük el egy sziklához és tegyük fel rá, had próbálkozzon.
- Nem akarom! Ez a madár itt marad velem, nem fog repülni - és ezzel bement a hálóhelyükre.
Dávid nem vitatkozott tovább, belátta, hogy hiábavaló, a lány megváltozott, nincs rendbe a gondolkodása sem. Nem ilyen volt régen.
A naptárvezetésből kiderült számára, hogy tizenkét napja vannak itt, de olyannak tűnt, mintha tegnap lett volna az érkezés. Az öreggel sem volt minden rendben, sokszor maradt bent a hálóhelyén, egyre kevesebbet evett, és a hátán a nagy anyajegyfélék egyre csak növekedtek. Mostanában erős fejfájásra panaszkodott. Dávid attól rettegett, hogy egyedül marad, ha nem sikerül a lányt kibillenteni ebből a depresszióból.
Délután hatalmas vihar támadt fel a semmiből, Helén a madarát vitte etetni, elég messze voltak a barlangoktól. A szél hihetetlen erővel fújt, Lány a madarát a hóna alá fogva kapaszkodott az egyik bokorba. Megkezdődött a villámlás, fülsiketítő dörgéssel csapkodott a körülötte lévő bokrokba, sziklákba a villám. Helén megdermedt a félelemtől, a madarat egyre erősebben szorítva térdelt a talajon. Megpróbált négykézláb mászva haladni előre, minden ízében remegett a félelemtől. Addig-addig araszolt, míg a vécé gödörig nem ért, de nem vette észre a sűrű esőben a bokroktól és belecsúszott oldalról. Sikerült megkapaszkodni az egyik bokorba és valahogy kikecmeregni belőle, de a madárka beleesett. Helén sikoltozni kezdett, majd eszét vesztette a fájdalomtól és a félelemtől. Így találta meg Dávid egy jó óra múlva a bokorba kapaszkodva, sírva. Bevitte a lányt, de az nem tudta abbahagyni a sírást, még éjszaka sem. Az öreg szakállas is ágynak esett, nem tudott felkelni másnap. Minden tennivaló Dávidra maradt., de hiába foglalta el magát, rettegés költözött belé. Rettegett a jövőtől, az egyedülléttől.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-06 11:04:55

Köszönöm a bíztatást Selanne,valóban én is így érzem, mert szinte magától íródik ez, önmagát írja a történet nem kell megerőltetnem magam. Itt a következő rész, máris feltöltöm.
Köszönöm az olvasást Szeretettel Ibolya
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8306
Időpont: 2013-02-06 08:41:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Olvasnám tovább, és tovább. Ebben a történetben még rengeteg van. Jó alap, egy hosszabb lélegzetű alkotáshoz. Bele lehet mászni nagyon. Ha itt most be is fejezed, /kár/ azért írogasd tovább ha van kedved, lehet hogy kikerekedik egy regény belőle.

Szeretettel:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-06 00:00:33

Már megírtam a nyolcadik részt, úgy indultam neki, hogy ez lesz az utolsó, de belemerültem és azon vettem észre magam, hogy egészen mást írok, mint amit kigondoltam. Holnap felteszem, és azt hiszem, hogy a kilencedik részben elérkezek az utolsó részhez.
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2123
Időpont: 2013-02-05 19:57:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Egyet értek Idával! Már nagyon felcsigáztál. Jó lenne valami végkifejlet-félét olvasni már. Kíváncsian várom a folytatást.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6108
Időpont: 2013-02-05 17:58:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyon feszíted a húrt, kedves Ibolya...
Most már történjen valami csoda!... :)))

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-05 15:58:58

Jön a folytatás Kedves Panka, most úgy érzem, hogy a befejezésen kellene gondolkodni, de az még elég bizonytalan, több verzió is van a fejemben. Köszönet az olvasásért. Szeretettel Ibolya
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2013-02-05 15:52:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya!
Várom a folyt.köv.-t !
szeretettel-panka

Legutóbb történt

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz

Szondi Márk alkotást töltött fel A Szakértő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Megfogantam és a Cseppecske című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Suhanó árnyak címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hátra arc című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

leslie b shepherd alkotást töltött fel Viszony címmel

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szomorú Teadélután címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) ki mondja el című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)