HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49226

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2013-02-06

A próba (nyolcadik rész)

A halál

Az öreg szakállas most tényleg leesett a lábáról. Napokig feküdt összegömbölyödve, kezét a halántékára szorította, folytak a könnyei a fájdalomtól. Dávid tehetetlenül nézte, és arra gondolt, ha ilyen szenvedéssel kell meghalnia, legalább gyorsan ölné meg ez az átkozott rák. Helén néha-néha vele ment, segített, ha nagyon muszáj volt, de többnyire aludt, vagy csak feküdt, nem lehetett tudni. A madárkáról nem esett több szó. Dávid ennek örült, de abban biztos volt, hogy rontott a lány állapotán a vihar és a fióka pusztulása. Négy nap elmúltával, az öreg váratlanul jobban lett, a kínzó fejfájás alábbhagyott, inogva, gyenge lábakon, de kijött a szabadba és leült a szokott helyére. Sütöttek néhány madártojást a kövön, és még abból is lenyelt néhány falatot. A lány is odaült melléjük és együtt hallgatták az öreget, akinek most szokatlan módon megeredt a nyelve, és mesélt a régmúltról, az itteni életéről, a feleségéről.
- Nemsokára követem Marát, drága kis feleségemet, aki fiatalon, az idejutásunk után néhány hónappal meghalt, mert képtelen volt elfogadni az itteni nyomorult életet. Egy nap azután, teljesen elborult az elméje, és eltűnt, valószínű, hogy a lávatóba ugrott, de nem biztos. Az is lehet, hogy elkóborolt. Talán még él valahol, ki tudja, de valószínűbb, hogy éhen halt. Kerestem hónapokig, messze, minden égtáj felé elmentem és kutattam a nyomait. Gyönyörű helyeken jártam, majd menjetek el ti is körülnézni, hatalmas ez a bolygó. Ha jön a jó idő, nézzetek körül, de a fűruhát viseljétek, mert különben úgy jártok, mint én. Mi egy hajóról kerültünk ide, de nem tudom megmondani miként. Nászutunkat töltöttük azon a furcsa hajón, a Földközi tengeren, egy éjszaka kimentünk a fedélzetre, és itt ébredtünk fel. Akkor még nem volt itt ember, legalábbis nem láttuk a nyomait. Jöttünk után, szinte évente jelent meg egy emberpár, pontosan azon a helyen, ahol ti is aludtatok. A barlanglakásokat is az idő tájt véstük ki, keserves munkával. Ennek a négy lyuknak a kivésése, majdnem tizenöt évig tartott.
- Mivel véstetek?
- Ha megerősödök, elviszlek benneteket oda Dávid, ahol vas keménységű köveket találhattok, ezekből próbáltunk kezdetleges vésőket kialakítani és azokkal dolgoztunk, de nagyon keserves munka volt. Amikor teljesen magamra maradtam fennállt a veszélye a megőrülésnek, ezt tevékenységgel próbáltam megelőzni, nem is tudom miért akartam életben maradni. Egyszer kificamodott a bal bokám, napokig nem tudtam lábra állni, majdnem szomjan és éhen haltam. Jött az eső és az mentett meg, mert vízhez jutottam, és a férgek is kimásztak a földből. Összeszedtem őket négykézláb kúszva és megsütöttem őkelméket a kövön, innen tudom, hogy ehetőek, és az ízük is elviselhető volt, vagy nagyon éhes voltam. Amikor benneteket észrevettelek, határtalan boldogságot éreztem, és akkor már világossá vált számomra, hogy miért igyekeztem életben maradni. A próba, mert azt gondolom, hogy azért vagyunk itt, még nem sikerült senkinek. Ha sikerült volna, akkor többen lennénk, és gyerekek futkároznának körülöttünk, és a következő generáció, akik már itt jöttek volna a világra, képesek lettek volna az itteni életre, a földi civilizáció ismerete híján. Engem Darkonak hívnak, de ti csak hívjatok továbbra is öregnek, mert az vagyok.
A vén szakállas hirtelen köhögni kezdett, amit képtelen volt abbahagyni, és a szája elé tartott kezén végig csorgott a vére. Dávid és Helén ijedten nézték, tudták, hogy ez semmi jót nem jelent. A fiú felkapta az öreget, nem volt nehéz, és bevitte a hálóhelyére, lefektette. Éjjel nappal felváltva őrizték, de az öreg egyre csak gyengült, sokszor nem volt eszénél, félrebeszélt, végül elhallgatott, alig lélegzett.
Öt napig tartott az öreg haláltusája, szívós teste nehezen adta meg magát a kaszásnak, de végül a rák legyőzte, és az egyik pillanatról a másikra megállt a szíve. Helén volt épp akkor az őrzője, de úgy el volt foglalva a saját nyomasztó gondolataival, hogy észre sem vette. Dávid amint belépett, a félhomály ellenére is azonnal észrevette, hogy az öreg már nem él. Fogalmuk sem volt, hogyan kell egy embert elbúcsúztatni, eltemetni. Dávid az egyik hegy tövében kikapart egy nagy gödröt és az öreg megmerevedett testét elcipelték ide. Belehelyezték, és földel, kövekkel letakarták, szép nagy halmot emeltek. Fehér köveket kerestek és a tetejére kirakták a Darko nevet.
Dávid rövid búcsúztatót mondott, melyben köszönetet mondtak a sok segítségért, és méltatták az életét. A sírra szép zöld ágakat helyeztek. Úgy érezték, hogy a körülményekhez képest elég szépen sikerült elbúcsúztatni szegény öreget. Dávid arra gondolt, hogy őt talán már senki sem temeti el, a nap fogja a csontjairól leszárítani a húst.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-09 21:12:30

Köszönöm nektek a biztatást, inspirálóan hat rám. Ma este jön a folytatás. Szeretettel Ibolya
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5407
Időpont: 2013-02-09 19:52:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya!
Továbbra is várom a folytatást!
szeretettel-panka
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8307
Időpont: 2013-02-08 22:29:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Várható volt a vég. A bizonytalanság pedig csak fokozódik, és gondolom, meg kell erősödni lélekben is, ahhoz, hogy a további nehézségeket valamiképpen képesek legyenek leküzdeni.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2123
Időpont: 2013-02-08 16:12:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *


Kedves Ibolya!

Követem az eseményeket. Várom a folytatást.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6105
Időpont: 2013-02-06 21:15:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Hááát, azt hiszem Ibolyám, hogy soha többé nem fogok tükörbe nézni, nehogy egy ilyen fura bolygóra keveredjek.:) Mos már nemcsak félelmetes, de szomorú is.
Várom a folytatást!
Szeretettel
Ida

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

sailor bejegyzést írt a(z) Túl korán című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Pitypangmagok című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Dzs című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Túl korán című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Túl korán című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Egy(s)ég című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je Dzs címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Félelem a barlangban címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Kihűlt Vállvonás című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)