HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45236

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2013-03-04

Leszokni a dohányzásról, vagy tovább cigizni?

Olvastam egy cikket arról, hogy sokan szeretnének leszokni a dohányzásról, s az, milyen nehézségekbe ütközik. Annak legfőbb oka, hogy sokan adják hírül a biztos tippeket, azonban legtöbb csupa átverés, mert aki megszokta, nem bírja abbahagyni, csak azok járnak sikerrel, akik valóban, erős akarattal elhatározzák, s megvan bennük az akarat hozzá.
Gondolatatban elkalandoztam, miért jelent ilyen nagy gondot a leszokás, eszembe jutottak a családunkban előfordult esetek.

Volt részem benne, mert első férjem erős dohányos volt. Fújta a füstöt egész nap, nem kímélte a kiskorú gyermekeit sem, folyton rágyújtott a szobában is, ahol tartózkodtunk. Sajnos igaz, hogy ezt a berögződött rossz szokást az utódok öröklik. Nálunk bevált. Mindhárom gyermekem rászokott a cigarettára.

Én sohasem tudtam rászokni, de megszokni sem, mindig zavart a dohány szaga.
Persze, mint sokan mások, diákkoromban én is elszívtam egy-egy finom gyenge női cigit eldugott helyeken, mert mindig tiltották. Tetszett nekem, mert akkor még a kedvenc női- és férfi színészek remek filmekben élvezettel füstölhettek a vetítővásznon...
Felnőtt koromban, az irodában tartottam magamnál egy doboz finomabb-fajta cigit, azért, ha a dohányzó kollégáim meglátogatnak, legyen mivel megkínálnom őket. Néha rábeszélek, hogy én is rágyújtsak. Megtettem a kedvükért, de kinevettek:
- Jé, Te nem szívod le a füstöt!
- Nem bizony, mert egész nap fogom érezni a büdös dohányszagot! Valóban zavart az akkor még kapható finomabb cigaretták utószaga is.

Hogyan kell leszokni a cigarettáról?
Ez a nagy kérdés.
Jó tanácsokkal szolgálhatok, mindenkinek, utánozzák a bevált példát. Aki elhatározza, hogy abbahagyja a dohányzást, annak nem pénzért kínálom a receptet - mint a hirdetményekben a csodaszereket. Tehát nem kérek fizetést érte, mégis, garantáltan beválik! Az illetőnek megmarad a drága cigaretta ára. Miután leszokott róla, helyezzen annyi forintot a perselybe, mint amit korábban kiadott cigarettára, hamar növekedni fog a takarék összege, amit jobb célra használhat.

Hogyan történt nálunk?
Legidősebb fiam dohányzott. Felnőtt férfi csak rátartozott, jól keresett mérnöki fizetéséből jutott rá. Igen ám, de egyszer csak eljött a nem várt válság, s Budapesten előbb egyik, majd a másik jó cég megszüntette működését, nem tudott elhelyezkedni.
Ez is egy leszoktatási taktika, de kellemetlen.
Most nincs rá pénze, kénytelen nélkülözni a cigarettát. Nem tudom, mennyit szenved érte, mert nem panaszkodik. De azt tudom, hogy amíg a kisebb fiam is itthon tartózkodott, addig el-elkunyerált tőle egy-egy szálat...

Lányom még középiskolás korában, egy iskolai kiránduláson ízlelte meg, mi az füstölögni, ugyanis a dohányzó férfi-osztályfőnöke megengedte nekik, hogy rágyújtsanak. S annyira tetszett neki, rászokott, erős dohányos lett, pedig egészségügyi környezetben dolgozott. Később már egy doboz cigaretta sem volt neki elegendő egy napra.

Amikor korlátozásokat léptettek életbe, s megtiltották az egészségügyi intézmények épületében a dohányzást, csak az udvaron lehetett rágyújtani: Próbálkozott mindenféle módszerrel, leszokni a dohányzásról, de kudarcot vallott. Főleg azért, mert olyan környezetbe kellett visszatérnie, ahol dohányoztak a kollégái is.

Annyira szenvedélyévé vált, hogy amikor egy alkalommal, nála voltam, későn, hideg téli este, éjféltájt, látom, öltözni kezd. Megkérdeztem: Hová mész, mi dolgod lehet ilyenkor? - Cigiért megyek, mert mind elszívtam, s egyetlen szál se maradt, hogy a reggeli kávémmal elszívhassam...

Aztán egy alkalommal elővette a kézi számológépét, kiszámolta, hogy fiatal kora óta menyi pénzt költött dohányzásra? Megrémült az eredménytől, azt mondta: Egy Trabant árát füstöltem el!
Akkor eldöntötte, hogy valóban leszokik róla, és többszöri hiábavaló próbálkozás után, megtörtént a csoda, mert nagyon akart, ezért sikerrel járt.

Fiatal fiamat nekem sikerült szoktatni.
Ajánlom mindenkinek, teljesen ingyenes módszerrel, ráadásul sok pénzt lehet megtakaríthat vele! Ugyanis aki betartja a szabályokat, többé az egyre dráguló cigarettát nem kell megvásárolnia. A mindenkori cigaretta árát pedig tegye perselybe, és használja fel sokkal fontosabb célokra.

Első feltétel: 19 hét kell hozzá, vagy ennek a duplája. Mindenki maga döntse el, melyiket választja, mennyire erős az akarata.
(Kéthetenként alkalmazva a módszert is elkezdheti, de úgy tovább tart: kétszer 19 hétig!)

Vásárolj egy doboz cigit, amiben 19 szál cigaretta rejtőzik. Ugyanis ma már 20 szál helyett csak 19-et csomagolnak egy dobozba, ez is az árdrágítás egyik formája!
Ha naponta egy dobozzal szívtál el eddig, akkor az első héten egyetlen egy szál cigarettát spórolj meg belőle, a második héten kettőt, harmadikon hármat, s így tovább...
A 19. héten már csak egyetlen szál cigaretta rontja az egészségedet.
Legjobb, ha utána végleg elköszönsz a dohányzástól.
S ha mégis kívánnád, akkor azt az egy-egy szálat szívd el, ami kevésbé rongálja a tüdődet, mint a tejes csomag mérge. Ha erősen akarod, lassan eltűnik a cigaretta utáni vágyad, és megmarad a pénzed!

Persze, ennél is fennáll az a veszély, ha olyan közösségben telnek napjaid, ahol még hódolnak a dohányzásnak, s ha nincs kellő akaratod, akkor engedsz a vágynak, vagy a kínálásnak. De légy erős, ne engedj a csábításnak, ragaszkodj az elhatározásodhoz.

Az én Down-szindrómás fiamat szoktattam le saját kitalált módszeremmel, akinek annyira szenvedélyévé vált a dohányzás, hogy ha elfogyott a cigarettája, és estére legalább egy szál nem maradt, egész éjjel járkált, szenvedett és nem tudott aludni. Leszoktatás idején egy-két alkalommal megtörtént, s eszébe jutott nappal, s ha kért tőlem egy szál cigit, akkor - kivételesen - adtam neki egyet, megerősítve, hogy ez kivétel!
Elérkezett az idő, hogy nappal már eszébe sem jutott, csak este, lefekvés előtt szívott el egyetlen szál cigarettát. S ezt az engedményt - tekintettel az állapotára - én megadtam neki.

Nem tudom, ha szenvedélyeddé vált a dohányzás, Te hány doboz cigarettát szívtál el havonta (persze, függ a doboz árától, hogy az mennyibe került), írd föl, számold ki a mindennapi 1 dobozzal számolva, hány doboz cigarettát kellett vásárolnod, és ha megvan az eredmény, csak egy szorzás, és annyiba került, hogy leszokjál róla, és több cigarettát már nem kell vásárolnod.

Kívánom, hogy aki megpróbálja, elhatározást siker koronázza!

2013. március 3.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2014-02-03 11:26:09

válasz efmatild (2014-02-02 15:36:37) üzenetére
Kedves Matild!
Nagyon ismerős, az amit megjegyeztél. Bizony, nagyon nehéz a leszokás. Nálunk is, akinek sikerüt, nem is egyszer, hanem csak többszöri próbálkozás után. De ahogyan leírtm, ez a folyamatosan csökkentés nálunk sikeres volt. Ezért mertem ajánlani mindenkinek.
Nem kell sietni vele, elég, ha havonként csennek el az adagjukból egy-egy szálat, szinte észrevehetetlen, mésis beválik.
Szeretettel: Kata
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
371
Időpont: 2014-02-02 15:36:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Érdeklődéssel olvastam a dohányzásról szóló írásodat. Jómagam nem dohányoztam soha, és most sem. A családom többi tagja sajnos igen. Fiam többször is próbált leszokni, félévig kibírta, utána egy idegesebb napja után rágyújtott. Szomorú vagyok emiatt, és ha tehetném leszoknék helyettük, mert bizony nemcsak az egészségük kárára van, hanem anyagilag sem mindegy a mai világban, sokkal fontosabb dolgokra lehetne tenni a cigi árát.
Tudom, aki dohányzik, minden kifogással eltereli a leszokás kérdését, tapasztalatból tudom. Annak viszont örülök, hogy a Te családod tagjainak sikerült leszokni.
Szeretettel: Matild
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-16 19:47:04

válasz dpanka (2013-03-13 19:14:25) üzenetére
Kedves Panka!
Igazán sjnálom, hogy próbálkozásaid sikertelenek voltak. Mégsem kellene leállni, hanem újra kellene kezdeni a próbálkozást. Mások is így jártak, de akarattal elérték a céljukat. Nem könnyü, mert nagy a kísértés. A lányomnál erősebb dohányossal kevéssel találkoztam, s olyan volt a munkahelyén a környezete is, hogy mindig visszaesett, de végül mégis győzött az akarata!
Vigyázz magadra, legalább ne vidd túlzásba.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-16 19:40:31

válasz Kőműves Ida (2013-03-13 18:17:04) üzenetére
Kedves Ida!
Nagyon szomorú, amit leírtál. Nagyon sok áldozata van ennek a szenvedélynek, de sajnos, olyan erős a szokás, hogy sokan nem tudnak róla leszokni.
Én sem bírtam, és bírom a bűzét sem, és nagyon kellemetlen, hogy sokan nem törődnek azokkal, akik nem cigarettáznak, s főleg korábban mindnütt csak fújták a füstöt mások orra alá.
Köszönöm, hogy itt jártál és elmondtad véeményemet.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-16 19:35:00

válasz Könyves (2013-03-12 18:44:28) üzenetére
Azért, amit felhoztál, nem érdemes irigyelni a dohányosokat, mert ugyanazt a célt másképpen is el lehet érni. S örülj, ha nem lettél dohányos, aki sok pénzt költ el azért, hogy saját egészségét rongálja. S a lányokkal való megismeréséhez is lehet más módot találni. Ezért inkább örülj, ha nem szoktál rá a dohányzásra.
Örülök, hogy elolvastad az én véleményemet, és köszönöm, hogy itt jártál.
Üdvözlettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5349
Időpont: 2013-03-13 19:14:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!
Nos én is dohányzom, párszor próbáltam leszokni, aztán nem ment, nem is nagyon próbálkozom tovább, tudom, minden szál egy egy koporsó szeg, ez van ktum ktum.de jól esik.
Azért kedves Tőled, hogy próbálsz tanácsot adni.
szeretettel-panka
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5103
Időpont: 2013-03-13 18:17:04


Kedves Kata!

Nem vagyok érintett a dologban, nem kell leszoknom, a kísértés árnyéka sem vetült rám soha, sőt, ha valakit cigarettával látok közeledni az utcán, átmegyek a túloldalra. Zavar a füst, és gyűlölöm, mert ő vitte el az édesapámat. Ez az egy szenvedélye volt, amiről nem tudott lemondani, azaz, élete utolsó három évében már nem dohányozott, de már késő volt, sajnos.
Jó, hogy írtál róla. Mindenkinek meg kell(ene) fontolni, a saját és mások érdekében is.
Szeretettel
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-06
Összes értékelés:
93
Időpont: 2013-03-12 18:44:28

Irígylem a dohányosokat!
Ők tudnak mindenről, ami a cégnél történik, mert a dohányzóban kötetlenül beszélgetnek a cég ügyeiről. A dohányos főnökökkel meg különösen jóba vannak!
Csajozni is könnyebb nekik. Aki dohányzik, az odalép a kiszemelt lányhoz, és tüzet kér, aztán már lehet dumálni a cigiről, az időjárásról, és már sinen is van az ismeretség!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-12 18:27:25

válasz Jega (2013-03-12 00:25:27) üzenetére
Kedves Ibolya!
Ilyenkor lehet tapasztalni, hogy többféle módszrrel mégis csak le lehet szokni a dohányzásról. Azonban sokan nem törődnek az egészségükkel, és több doboz cigarettával ássák meg korábbi sírjukat. - Sajnos, körülöttem - a családban - is sokan doányoztak, volt szerencsém látni, mit jelent, mennyi bajt is okozhat, főleg, ha valki túlzásba viszi... Amikor mint tini titokban próbálkoztunk vele, inkább a tiltás megszegése tetszett akkor is. Később sem tudtam megszokni, mikor a munkahelyemen sokan fújták a füstöt. Büdösnek tartottam, s nagyon kellemetlen volt számomra. A dohányosok - sajnos - nem törődnek azzal sem, másoknak milyen kellemetlenségeket okoznak.
Örülök, hogy olvastad, és elmondtad saját történetedet.
Köszönöm szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-03-12 00:25:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata, most írom le másodszor a leszokásom történetét, mert ez a frány Napvilág kilökött a bejelentkezésből.
Szóval, nem csak erős akarattal lehet leszokni, hanem saját agymosással. Nem voltam erő dohányos, nem cigiztem a lakásban, afféle tevékenység dohányos voltam, azaz összekötöttem a pihenéssel, kávézással, vagy társalgással. Úgy negyven éves korom körül elkezdtem haragudni magamra a cigi miatt, zavart, hogy a rabságában tart. Elkezdtem maganak fel állítani a tilalomfákat. Nem cigizek utcán, idegen helyen, csak félig szívom el, nem teszek a dobozba csak napi hatot stb. Közben, azt mondogattam magamnak, hogy büdös vagyok a cigitől, meg büdös cigiszagú a leheletem. Ötven évesen kórházba kerültem, és nem dohányozhattam, mert idegen hely, nyolc napig. Hazajöttem és többet nem gyújtottam rá. Ennek tizenhat éve. Szeretettel Ibolya
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-09 18:53:12

válasz Haász Irén (2013-03-08 17:26:10) üzenetére
Kedves Irénke!
Itt nincs helye a tréfának, különben azt írnám, hogy a Te módszeres is egyike a leszokásnak. De ez csak nőknél jöhet be, a fiúk nem szülnek...
De annyi biztos, hogy az erős akarat meghozza a kívánt eredményt. A lányom is többször próbálkozott - hiába, végül mégis győzött az akarata.
Örülök, hogy te is sikerrel vizsgáztál.
Köszönöm észrevételeidet.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3248
Időpont: 2013-03-08 17:26:10

Kedves Kata,
amikor az első terhességem kiderült, rögtön abbahagytam a dohányzást. Könnyű neki, mondhatják erre, hisz árt a magzatnak. Aztán a szülés után folytattam, egészen a másodikig. Könnyű volt, nem? hisz árt a magzatnak. És a harmadik után azt mondtam: kétszer képes voltam abbahagyni egyik napról a másikra. Akkor mi a fenének kezdjem el újra...?
Nem volt könnyű, egyik alkalommal sem. De megfogadtam, betartottam, és elég hamar eljött az az idő, hogy már nem kívántam és az sem zavart, ha más szívott.

Szusi, mindenki úgy mérgezi magát, ahogy akarja. De azért ugye jó, ha a TB fizeti a gyógykezelését, ha a tüdeje kikészül? Volt (már nem él) olyan barátom, aki a szívműtétje után még évtizedeket élhetett volna, de a feketére roncsolódott tüdeje miatt már nem kapott levegőt... napi 2-3 doboz cigi után...
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-07 10:55:57

válasz T. Pandur Judit (2013-03-05 23:49:02) üzenetére
Kedves Judit!
Adalékanyag... A hátam borong, amikor ezt a szót meghallom. Mindenbe raknak adalékanyagot, s általában olyanokat, ami miatt többlet képződik azoknak, akik forgalmazzák, de azzal nem törődnek, hogy ártalmasak. Nem is tudjuk már, milyen jó világ volt még akkor, amikor ilyet a hatóságok nem engedélyeztek. S a reklámok: miért nem tiltják azt is, hogy nem szabad reklámozni. Még jó, hogy a drogokat nem reklámozzák.
Köszönöm hozzáértő véleményed.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2013-03-05 23:49:02

Kedves Kata!

Bár én magam nem dohányzom, érdeklődéssel olvastam a cikkedet.
Én úgy gondolom, hogy a cigaretta reklámok, és a régi filmekben való állandó cigarettázás sokat tett azért, hogy ez a szokás ilyen elterjedt lett.
A cigaretta ártalmasságáért talán nem is a dohányt kellene hibáztatni, inkább azt az 5000 féle adalékanyagot, amit használnak a cigaretta gyártás során, és cigarettapapírt.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-05 10:22:24

válasz Selanne (2013-03-05 08:47:07) üzenetére
Kedves Marietta!
Nagyon jól körülírtad, szinte kiegészítetted a fejtegetésemet. Nagy gondot jelent annak, aki rászokik, de azoknak is, akik nem szeretik a szagát sem, mégis el kell tűrniük a házstársat vagy családtagot, munkatársat, stb., akik gyakori próbálgatások után sam tudnak lemondani róla...
Azzal értek egyet leginkább, hogy nem kellene árúsitani, vagy legalább annyira üldözni, mint a drogokat.
Na, most aztán majd kapok ezért a kifejezésemért...
Köszönöm, hogy elmondtad a véleményed.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-05 10:16:17

válasz Lyza (2013-03-05 03:18:31) üzenetére
Kedves Lyza!
Biztosan Ti is arra gondolok, mit is tud a dohányzásról olyan, aki csak diákkorában próbálkozott, akkor is csak azért, mert tiltották. Azonban körülöttem "igazi, erős bagósok" éltek, s láttam - ahogyan elmondod - hogy szinte szenvedtek a hiánytól leszoktatás idején...
Ha nem magamon, de másokon tapsztalhattam.
Köszönöm, a véleményed és hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-03-05 10:11:38

válasz Istefan (2013-03-04 22:02:31) üzenetére
Kedves István!
Nayon jóóóó, ahogy felfogod az egészet. Emlékszem, apukám azt mondta: vagy - vagy, ő sem volt hajlandó elaprózni a dolgokat.
Mindenki úgy tesz, ahogy akar, ahogyan szeretné!
Köszönöm, hogy eljöttél és véleményeztél.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2704
Időpont: 2013-03-05 09:24:01

Kata, én szeretek dohányozni, mert jól érzem magam így. Eszemben sincs sanyargatni magam. Mindenki arra költi a megkeresett pénzecskéjét, amire akarja. Ha ez olyan nagyon káros, akkor szervezetten és előre megfontolt szándékkal mérgezik a lakosságot, miközben fintorognak és ostorozzák őket. Riogatnák mindenféle csúnya képekkel és mindentől 5 méterre, kell, hogy álljunk... A cigi árának kb. 80 %-a adó. Ezt aztán osztogatják: fizetésre, gyesre, szociális ellátásra,stb. miközben lelkesen köpködik azokat, akik ezt a pénzt biztosítják. Ha valami álszent, akkor ez a fajta magatartás az. Ha ez bevétel nem lenne, megadóztatnának mást. Mondjuk a kenyeret. Azt, mindenki vesz. Droglistára kell tenni és nem kell árulni! Ja, hogy azt nem? Miért is nem? Ez ám a jó kérdés.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2013-03-05 08:47:07

Az én verzióm, az, hogy minden a fejben dől el.
Dohányzom, és szeretek cigizni. Nem görcsölök azon, hogy mennyi marad estére, mert változó. Ha marad oké, ha nem, akkor kivárom, míg tudok vásárolni. Leszokni igyekeztem egyszer-kétszer. Ingerült voltam. A férjem, aki sosem dohányzott, megkérdezte . Esetleg nem az a bajom, hogy nem bagózom? Hehe. Milyen okos ember. :-) No, a stressz is öl, mondtam finoman. Egyet viszont nem szeretek, amikor az én orrom alá száll a füst . Azt szerintem a bagósok sem kedvelik.
Viszont megnézném azt, aki kiszámol mondjuk egy trabant árát, és leteszi a cigit, megvásárolja -e? Nem marad meg az a pénz, mert elmegy másra!
Nem kellene gyártani, nem lehetne hozzájutni... Viszont ekkora bevételi forrásról nem mondd le a világ gazdasága.
Nem egészséges, ez tény. Mellette mennyi minden nem az.
Szeretettel:Marietta
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3102
Időpont: 2013-03-05 03:18:31

Kedves Kata!
Azzal értek egyet, a mi családunkban tapasztalva, csak úgy lehet leszokni, hogy vagy rögtön abbahagyja, és szenved kb egy hónapig, vagy nap mint nap szívja...Igaz erős akarat kell hozzá és a család is a hónap vége felé inkább azt kívánja, hogy inkább szívja, mint idegbeteg legyen a nikotin hiány miatt, de az aki erős akaratú ember mégis megcsinálja...
Puszim: Lyza
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1602
Időpont: 2013-03-04 22:02:31

A helyzet az kedves Kata, hogy az elmélet az szép, de a gyakorlat az, ami megnyuvassza az embert.
Én mint hozzáértő szólok, mert rengetegszer elhagytam már a dohányzást. Igaz sosem kényszerből, csak úgy kipróbálom néha-néha az akaraterőmet. Szerintem a rendre leszokás olyan, mintha darabonként vágnád le a kutya farkát, én amondó vagyok, hogy vagy igen, vagy nem. A spórlásra van egy jó tippem: amikor dohányzok, akkor nem alkoholizálok, amikor meg iszok, akkor nem dohányzok. Gondolom egyetértesz velem, hogy így is lehet spórolni. Szeretettel: István

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Apeva 1-4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Halandó élet, halhatatlanságba ágyazva címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A hősök őse az ősök hőse című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Útikalauz című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku-haj címmel a várólistára

barnaby alkotást töltött fel Egy nemzet nevében (ünnep előtti gondolatok) címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Mikor még nem voltam címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)