HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 7

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1832

Írás összesen: 46647

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kedves
2018-07-19 07:56:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2013-03-26

A nyugdíjas mozdony

Amikor eljön annak az ideje, akkor nemcsak az emberek, hanem a gépek is nyugdíjba mennek. Így vannak ezzel a mozdonyok is. Nekik a sorsuk annak ellenére, hogy mindannyian vonatokat vontattak egészen eltérően alakul a nyugdíjazás miatt. / A többi gépé is valahogy hasonló./
Vannak olyan mozdonyok, amelyeket szétbontanak alkatrésznek a javítandó mozdonyokhoz és vannak olyanok, amelyeket ócskavasként újra felhasználás céljára kohókban beolvaszt an ak. De vannak olyanok is, amelyeket, mint a mesémben szereplő gőzöst is, állomáson, vasu- tas iskolák, telephelyek udvarán állítanak magas talapzatra, hogy emlékként őrizzék meg a szép formájukat a jövő embereinek. A mi mozdonyunknak is eljött a nyugdíjba meneteli ideje. Utolsó nap ahogyan beérkezett a végállomásra háta mögött 150 jól megrakott teherkocsival a kocsik lekapcsolása után bementek vele a fűtőházba. Tudjátok, az olyan épület, ahol a gőzmozdonyok indulás előtti előfűtését végeztek. A fűtőház előtti részen töltötték meg indulás előtt a gőzmozdonyok szeneskocsiját, ahogy a vasutasok mondták, szerkocsiját szénnel és a töltőnyíláson át meg folyt be a tartályába a sok ezer liter víz. A fűtőházban felszállt a mozdonyra a fűt ő és a segédfűtő, akik begyújtottak a mozdonykazánba. A segédfűtő lapátolta szorgalmasan a sz enet a tűztérbe egészen addig, amíg a fűtő azt nem mondotta, mert a műszerén látta, hogy egyelőre elég! Felforrt a sok-sok ezer liter víz és feszítő erejű gőzzé kezdett alakulni. Felszállt a vezető és a segédvezető is a mozdonyra. Ők ellenőrizték a gép működését és vezették a mozdonyt és ez által meg a hozzá kapcsolt teher-, vagy személykocsikat is. Amikor valamelyik végállomásra megérkeztek, leakasztották a mozdonyról a kocsikat és bementek a mozdonnyal a fűtőházba és itt leeresztették a vizet , valamint eloltották a mozdonyban a kazánban a tüzet. A salakot, amely a szénből keletkezett egy nagy betonteknőbe a mozdony alá rázták le és Ők is leszálltak a mozdonyról. Így ment ez évekig nap mint nap, úgy a fagyos télben, mint a rekkenő hőségű nyárban éjjel és nappal, mert a vasút, mint tudjátok, folyamatosan működik. Amikor már az utolsó éveit járta a mozdonyunk, már kezdte érezni az öregség jeleit. Kopott ez, törött amaz rajta. Cserélni kellett ezt az alkatrészt, azután meg a másikat. Egy szóval, eljárt felette is az idő. Valamint itt vannak már az újabb, a motoros, meg az elektromos mozdonycsodák. Kin ek kell ma már a magafajta öreg gőzös. Legfeljebb a kisvasutakon, vagy pedig a nosztalgia vonatokon szuszog belőlük még egy-kettő. Hej, pedig fiatalkorában, amikor még délcegen füstölt a Nagy Alföldön, vagy a Mátra hegyei között, de megbámulták a népek! Ki is húzta ám ekkor büszkén magát. Még füttyentett is egy jókorát a gőzsípjával imigyen, hogy: ,,húúúúúú! Fel is figyeltek ám rá, amint délcegen robogott hegyen, völgyön, tóparton, alföldön át! Vitte a kocsik százezreit, az emberek sok millióit élete során! Járt Ő mindenfelé széles kis hazánkban, amerre a sínek országútján mehetett! Először abból vette észre, hogy öregedik, hogy már nem vihetett fővonali expressz- és gyorsvonatokat, valamint gyors tehereket, majd egy ideig egy fővonali állomáson szolgált tolató mozdonyként. Ezután tették át egy mellékvonalra és vitt itt 8-10 kilométeres távolságú szakaszokon kisebb személy és tehervonatokat. Még ebbe is beletörődött, csak vágányon lehessen még, hiszen olyan jó vonatokat vinni ide, meg oda. Hanem egyszer történt az is, hogy ezt a mellékvonalat is villamosították és innen is mennie kellett neki. Szomorúan vette tudomásul, hogy sehová sem tudják vinni, mert ahol nem villamosították a vonalakat, ott is már nála jóval fiatalabb motoros mozdonyok hozzák-viszik a vonatokat és azok kocsijaiban az árukat, vagy az utasokat. De mivel délceg fiatalos tartását megőrizte, nem került a bontóba, és nem került a vasolvasztók mohó gyomrába, hanem ide tették az utolsó vonala leágazó, kiindulási állomására. Oda állították a pénztár csarnok mellé egy állványra. Itt nézhetik meg a vonatra váró és az átszálló utasok és innen figyeli Ő is a fénylő lámpaszemeivel a vonatok jövését-menését. Egy-két mozdony még ismerősként rásípol, és Ő meg visszabiccent a lámpáival. De a mozdonyok többségét Ő már nem ismeri, hiszen annyira ,,fiatalok azok"! Csak úgy, magában állva emlékszik a szép vonatmúltjára és álmodozik, nyugdíjasként bőven van rá ideje, az álmában néha sípol és szuszog egy picit, amúgy mozdony módra, ugyanúgy, mint fiatal korában.

Budapest, 1995. szeptember 02.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Illúzió című alkotáshoz

Sarlai Mózes alkotást töltött fel KHÁRON-LADIK címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A legvégén című alkotáshoz

Bozsik Barbara alkotást töltött fel A legvégén címmel a várólistára

Yudit bejegyzést írt a(z) Volt egy álmom című alkotáshoz

Yudit bejegyzést írt a(z) Illúzió című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Csendes címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Lakat-lan című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Háromra című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK IV/4,5,6. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szegénység című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Illúzió című alkotáshoz

Yudit alkotást töltött fel Illúzió címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Levetkőzve 6.rész című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Levetkőzve 5.rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)