HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 49015

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: GalvanyFeltöltés dátuma: 2013-05-22

Út a rabszolgaságból a szabadságba

Két olyan regényt szeretnék bemutatni, amelyek egyfajta hidat képeznek a rabszolgaság ésa szabadság között. Ugyanis mindkét regényben egyaránt megmutatkozik a rabság és a szabadság különös érzése, a jobb életért való küzdelem. Ez annak köszönhető, hogy a regényekben a történet a rabszolgaság idején kezdődik és a felszabadulás utáni években ér véget.
A két regény nagyon sok pontban hasonlít egymásra - mondhatni a két regény egymás tükörképe - ezért döntöttem úgy, hogy egy témában foglalkozom velük. Ez a két regény: Margaret Walkertől a Szabadulás és Alex Haley már korábban is emlegetett dokumentumregénye, a Gyökerek.
A két regény közül a Szabadulás látta meg előbb a napvilágot. 1966-ban jelent meg. Ez az év az írónő és családja életében kulcsfontosságú, úgymond jubileumi jelentőségű volt (innen is kapta a címét a könyv). Mégpedig azért, mert 1866-ban született meg az írónő anyai nagyanyja, Margaret Duggans Ware Brown, a mindig mesélő nagymama. Margaret azért kapta ezt a jelzőt, mert híres volt arról, hogy előszeretettel mesélgette szülei történetét, és ez által az "örökség" által még jobban összetartotta a családot. Ezzel a tettével mintegy megadta a lökést a rokonság számára, hogy felkutassák és papírra vessék a család megható történetét. Ez a tennivaló az író unokára, Margaret Walkerre hárult, aki a nagyanyja meséi és pár éves kutatómunka alapján megírta dédanyja történetét. A könyvet tehát nem meglepő módon családjának - elsősorban nagyanyja emlékének - ajánlotta.
A történet az 1840-es években veszi kezdetét egy georgiai ültetvényen, amelyet egy John Dutton nevezetű déli politikus birtokol. Itt látja meg a napvilágot a regény főszereplője - az írónő dédanyja - Elvira Dutton. A kis Vyry, a rabszolganő Hetta és a gazda sokadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja génjeit örökölve - szőke hajú és kék szemű rabszolgaként - dolgozott a gazda házában, mint házi rabszolga. Számára és a gazda családja számára a rabszolgaság a megszokott élet velejárója volt, így hát senki se gondolt arra, mi van a rabszolgatartó-mechanizmuson túl. Vyry a szabadság fogalmával akkor találkozott először, amikor megismerte a szabadnak született fekete kovácsot, Randall Ware-t. Az ő alakja - és maga a szabadság eszményi gondolata - annyira vonzó volt Vyry számára, hogy férjhez ment Randall-hoz. Lelke mélyén ugyanis bízott abban, hogy a házasság által ő és majdani gyermekeik szabaddá válnak. Ám sajnos a sors nem így akarta, és Vyry gyermekeivel kénytelen volt az eddigi rab életet folytatni. A szinte már unalmasnak tűnő ültetvényes életbe az amerikai polgárháború hozott új izgalmakat: Randall Északra ment, a Dutton család elvesztette mindenét, és ami a legfontosabb Lincoln elnök felszabadította a rabszolgákat.
Itt következik be a család életében a fordulópont. Tudniillik Vyry meghozott egy olyan horderejű döntést, amely az egész família életét megváltoztatta: új életet kezdett egy Innis Brown nevezetű volt ültetvényes-négerrel. Választását két ok is indokolta: az egyik, hogy férjéről már évek óta nem hallott; és a másik, hogy gyerekeivel nem volt hol lakniuk. Így tehát - ha nehezen is - úgy döntött, hogy szakít a régi élettel és Innis Brown oldalán keresi meg a szabadságban a boldogságot. Ám hamar rá kellett jönnie a családnak, hogy az élet nem könnyű a volt rabszolgák számára. Történetük, sok kudarcba fulladt letelepedési kísérlet után, 1866 nyarán ér véget Alabamában, ahol erős hitüknek hála megtalálták az igazi szabadságot és velejárójaként a boldogságot.
A történetet egyszerre négy szemszögből ismerjük meg. Igaz, Vyry és a rabszolgák szempontja a mérvadó, de mellette még megismerjük, hogyan is gondolkodtak abban a korban az ültetvényesek, a szegény fehérek és a szabadnak született négerek.
Vyry és a rabszolgák helyzete nagyon bonyolult volt ebben az időben. Kezdetben el kellett fogadniuk a régóta érvényben levő rabszolga-rendszert; majd ahogy megismerték a szabadság ízét, meg kellett tapasztalniuk, milyen nehéz dolog is a szabadság. Mondhatnánk, az életük még nehezebbé vált a felszabadulás után. Még többet és még keményebben kellett dolgozniuk, hogy érvényesülni tudjanak a számukra nem előnyös világban. Így új jelszavuk a küzdelem és a kitartás lett, melynek segítségével végül megtalálhatták az őket megillető helyet.
Az ültetvényesek esetében két álláspontot ismerünk meg: a kegyetlen rabszolgatartó és a kedves, de kényelemszerető rabszolgatartó figuráját. Az első álláspontot Salina Dutton, John Dutton felesége képviseli, aki szinte mindig érezteti a rabszolgákkal felsőbbrendűségét és attól sem riad vissza, hogy néha megkínozza őket. Vyry-t pedig egyenesen utálja, mert az férje hűtlenségét jelképezi. A másik álláspontot férje képviseli, aki engedékeny és kedves a rabszolgákkal, sőt még szerelemre is lobban egy Hetta nevezetű néger lánnyal (Vyry anyja). Csakhogy a kényelem kedvéért nem tesz semmit a rabszolgaság ellen, sőt még Vyry-t sem hajlandó eladni szabad férjének.
A fehér szegények álláspontját az ültetvény intézője, Grimes alakján keresztül ismerjük meg. Ő soha nem titkolta, hogy gyűlöli a rabszolgákat, de az ültetvényes arisztokratákat is. Az előbbieket azért, mert elveszik a fehérek elől a munkát, ami miatt sok fehér éhezik. Az utóbbiakat pedig azért, mert mint "kiskirályok" uralkodnak Dél fölött, és nem segítik a szegény fehéreket. Ő ezt a gyűlöletet, mint intéző a rabszolgákon vezeti le; majd a polgárháború után belép a Ku-Klux-Klán nevezetű szervezetbe, ahol kedvére bántal-mazhatja a feketéket. Grimes karaktere abban a korban nem volt egyedülálló, úgy is mondhatnánk, ő képviseli az egész fehér proletárságot és az őket ért sérelmeket. Az írónő mellett szól, hogy Grimes által ügyesen belevitte a regénybe az Amerikai Egyesült Államok társadalmi berendezkedésének másik nagy áldozatát, a fehér szegénységet is; és bemutatta, hogy a rekonstrukció időszakában milyen élet-halál harcot vívott egymással a két perifériára szorult társadalmi réteg.
A szabad négerek szemszögét Randall Ware tolmácsolja, aki egész életében azon fáradozik, hogy jobbá tegye rabszolgának született fajtársai életét. Ezt úgy kell elképzelni, hogy segít nekik megszökni és egyben új életet kezdeni. Saját családját is meg akarja menteni a rabságból, de a körülmények úgy hozzák, hogy pont őket nem sikerül megmentenie. Kudarca miatt inkább Északra távozik, hogy a Földalatti Vasút munkájában segédkezzen. A polgárháború idején az északi csapatoknak segít, ahol egy csata során súlyosan megsebesül. E miatt a sebesülés miatt nem érkezik vissza időben a már felszabadult családjához; és e miatt történik meg az, hogy Vyry más életet választ családjának. Randall ekkor úgy dönt, elengedi a családját, és ő is új életet kezd: folytatja a mesterségét és megpróbálkozik a politikával. Ám az élet nem ilyen egyszerű: a politikában a négereknek nincs szavuk, illetve mesterségét sem tudja nyugodtan folytatni a Klán rajtaütései miatt. Randall így saját bőrén tapasztalja meg, hogy nem ér már semmit, hogy ő egykoron szabadnak született. Hiszen ugyanúgy meg kell harcolnia minden egyes falatért, mint az újonnan felszabadult feketéknek.
A regény műfaját tekintve családregény és történelmi regény ötvözete, de sok más műfaji kategóriának is megfelel. Van, aki úgy tartja, ez egy fejlődésregény, amely Vyry asszonnyá és anyává válását mutatja be. De sokan azt a nézetet vallják, hogy ez egy szociográfiai munka, mert nemcsak a történelmet és egy család történelmét mutatja be, hanem utal a gazdaságra, a társadalmi helyzetre és a néger kultúrára is. De számunkra most nem a regény műfaja a mérvadó, hanem az, hogy mi is a regény üzenete. A történet legfőbb üzenete az, hogy ha van egy álmunk (Vyry esetében ez a boldog szabadság), akkor azt semmiképpen sem szabad feladnunk, küzdenünk kell érte bármi áron. Továbbá, hogy bármilyen rossznak is tűnik a világ, amelyben élünk, mindig van remény a jó és a becsületes emberek számára.
A regény további elemzésére a munka terjedelme miatt sajnos nincs módom, de még arra van lehetőség, hogy megvizsgáljuk, milyen újdonságot is hordoz a témánk szemszögéből. Először is nem használja a sztereotipizálást, tehát minden néger szereplő mentes a négerekre aggatott rosszindulatú előítéletektől. Másodszor azt a tanulságot közvetíti, hogy a család összetartó ereje képes megváltoztatni a világot. Harmadszor pedig megmutatja nekünk, miként lehet egy személyes élettörténeten keresztül bemutatni egy egész nemzet történetét.
A másik regény, a Gyökerek, nem titkoltan a Szabadulás alapján íródott. Ez a regény 1976-ban jelent meg és rögtön óriási hírnevet szerzett írójának. Mint már említettem sok pontban hasonlít a két regény. Itt is a sokat emlegetett családi történet - Kinte Kunta afrikai meséje - volt az, ami rávette az írót, hogy kutasson saját gyökerei után. Haley is rengeteg évet és munkát áldozott a vizsgálódásra. És Margaret Walkerhez hasonlóan ő is ügyesen megoldotta, hogy egy család történetén keresztül egy egész nemzet történetét mutassa be.
Ám a két regény hatása és sikere szinte össze sem hasonlítható. Míg Alex Haley írása egy csapásra bestseller lett, addig Margaret Walker története a feledésbe merült. Hogy mi lehet ennek az oka? Nem könnyű a válasz, ugyanis mindkét regény újat hozott a maga nemében. Mindketten a négerek hangján szólalnak meg, és mindkét regény sikeresen bevonta az összes embert a négerkérdésbe. Ám, hogy ha az előbb feltett kérdésemre keressük a választ, vagyis hogy mi az oka annak, hogy a Gyökerek népszerű lett és a Szabadulás nem, akkor a két regény közti különbségeket kell jobban megvizsgálni. Mert nem elég az a válasz, hogy a Gyökerek megfelelőbb időben jelent meg és filmsorozat is készült belőle. Ezek csak felületes válaszok lennének. Hogy megtaláljuk a kielégítő választ, vegyük szemügyre a regényt.
A Gyökerek megszületésének körülményeit maga Alex Haley meséli el nekünk a könyv legvégén. Elmeséli, hogyan jutott eszébe afrikai ősének története és mi vette rá, hogy elkezdjen kutatni utána. Elmondja, milyen nehézségeken kellett úrrá lennie, hogy megtalálja őse, Kunta Kinte nyomait. Leírja, hogy milyen megható érzés volt őse falujában - a gambiai Dzsuffure faluban - egy griottól újra hallani azt a történetet , amit ő a világ másik részén gyermekkorában már annyiszor hallott. 12 évig tartó kitartó detektívmunkával bizony sikerült minden hiányzó részletet kinyomoznia, és ezzel sikerült bebizonyítania családja szájhagyományának hitelességét, vagyis saját családjának afrikai származását.
A történet 1750 tavaszán veszi kezdetét Dzsuffure faluban, amikor is megszületik Omoro és Binta legidősebb fiaként Kunta Kinte. A regény elején az ő gyermekkorát és felnőtté válásának folyamatát ismerjük meg egy idillikus törzsi környezetben. Itt megismerjük az afrikai - főleg mandinka - szokásokat, illetve érdekességként megtudjuk, hogy Afrikában is létezett a rabszolgaság intézménye. Kunta felhőtlen élete azonban a toubobok-nak (így hívták a fehér bőrűeket) "hála" teljesen megváltozott, amikor elindult az erdőre dobnak való fát keresni. Kegyetlen rabszolga-vadászok elfogták őt, hogy eladják rabszolgának.
Az afrikai története aztán egy rabszolgaszállító hajó fedélzetén folytatódik, ahol az élet a leendő rabszolgák számára csupa borzalom és szenvedés volt. Kunta erős idegzetének hála túlélte a hónapokig tartó hajóutat és megérkezett az Újvilágba, hogy megkezdje szolgai életét. Ám ő büszke afrikai lévén nem könnyen nyugodott bele sorsába; négyszer is megszökött gazdájától. A negyedik szökése után azonban olyan súlyos büntetést kapott (levágták a lábfejét), hogy Kunta úgy döntött, helyben marad és családot alapít. A szakácsnőt, Bellt választja párjának, akitől egy kislánya, Kizzy születik. Ez a kislány jelenti Kunta számára a reményt, neki meséli el először afrikai származásának történetét. Ezzel Kunta azt akarja elérni, hogy Kizzy ne szomorkodjon rossz sorsa miatt, hiszen ő egy erős afrikai törzs leszármazottja. Kizzy tehát apjának köszönhetően abban a szellemben nő fel, hogy ő egy nagy múltú, erős, és egyben szabad afrikai törzs leszármazottja, akinek az a dolga, hogy ne szomorkodjon sorsa felett. A szomorkodás helyett inkább viselkedjen rendesen és várja a megváltást.
Kizzy miközben felnő, nagy tudásra tesz szert; még írni és olvasni is megtanul a gazda unokahúgának köszönhetően. Ám ez a tudás nemhogy a javára válna, de ez okozza, hogy elszakítják szüleitől és eladják egy kakasviadalból élő fehér farmernek. Ez a farmer aztán megerőszakolja őt, és tőle születik meg Gyurka nevezetű kisfia. Kizzy sokáig őrlődik azon, hogy elszakították őt szüleitől és fia a gazda gyermeke. De afrikai öröksége - a büszkesége - segít abban, hogy túltegye magát a nehéz pillanatokon. Gyermekének is elmeséli nagyapja történetét, hogy Gyurka is tudja: ő nem akárkinek a leszármazottja, és emiatt sose érezze magát megalázott helyzetben.
Gyurka, ahogy felnő, úgy válik a gazda jobb kezévé a kakasviadalokon; mindenki csak úgy emlegeti Csirke Gyurka. Egy kis időre fejébe is száll a dicsőség: cicomásan öltözködik, iszik, szórja a pénzét, ám amikor megismeri az egyik ültetvény szakácsnőjét Matildát, egy csapásra megváltozik. Matildával átugorják a seprűt és családot alapítanak. Hét gyermekük születik, akik közül hat földműves és egy kovács lesz. De nem is a mesterségük a lényeg, hanem hogy ismerik az afrikai ősük történetét és talán ennek a történetnek köszönhetően soha el nem válnak egymástól. Számukra ugyanis a származás és a család a legfontosabb dolog az életben, minden más csak ez után következik. Ennek a családi szeretetnek köszönhetően vészelik át Kizzy nagyanyó elvesztését, Csirke Gyurka eltűnését és azt, hogy a gazda eladta őket.
Az amerikai polgárháború már a másik ültetvényen éri a családot. Itt a kovácsnak kitanult Tom, mint a család feje gondoskodik a család nyugalmáról és arról, hogy afrikai ősének története ne vesszen el az idő homályában.
A polgárháború után aztán a rabszolgák felszabadulnak. Ez a gyorsan jött szabadság először megijeszti a családot, de aztán a megkerült Csirke Gyurka segítségével megtalálják a maguk édenkertjét Tennessee államban. Itt egy gyorsan fejlődő kisvárosban telepszenek le és élik tovább új életüket. Igaz, sokat kellett dolgozniuk azért, hogy új életük nyugalmas legyen, de ebben az életben már nem másért, hanem saját magukért dolgoztak, és ez az új érzés kárpótolta őket minden nehézségért.
De ebben a kellemes életben sem felejtették el sohasem Kunta Kinte történetét és afrikai származásukat. A nagyobb családi összejöveteleken az idősebbek mindig elmesélték a fiatalabb generációknak, hogy ki is volt Kunta Kinte, Kizzy, Csirke Gyurka és miért is volt rossz a rabszolgaság időszaka. Egy ilyen családi eseményen hallotta Tom dédunokája, a fiatal Alex Haley is a történetet; ám akkor még nem fogta fel igazi jelentését. Csak sokkal később, mintegy idős fejjel ébredt rá (mondhatni Margaret Walker története által), hogy a mesékben talán van némi igazság, és hogy megérné ezt a családi történetet megörökíteni az utókornak.
A történet tehát mintegy nyolc generáció történetét - 200 év emlékét - meséli el, az afrikai Kunta Kintétől kezdve egészen Alex Haley-ig. Talán ez az egyik keresett ok, amiért többen kedvelik ezt a regényt, mint a Szabadulást. Hiszen Margaret Walkertől eltérően Alex Haley saját életét is bemutatta az olvasóknak, nem csupán az egyik őse történetét mesélte el. És nem is egyszerű módon tette ezt, hanem olyan elragadó, közvetlen és lebilincselő módon, hogy aki megismerte a Gyökerek históriáját, az örökre a hatása alá került.
A regény talán legmeghatóbb és egyben legelszomorítóbb pillanata az, amikor Csirke Gyurka és Matilda legidősebb unokája, Uriah gyermekfejjel felfogja, hogy mi is a szabadság: "No, disznók, ne röfögjetek mán, szabadok vagytok! No, tehénkék, ne tejeljetek má, szabadok vagytok! No, tyúkocskák, ne tojjatok má, szabadok vagytok... és én is az vagyok." Az idézet először viccesnek is tűnhet, de ha belegondolunk az igazságba - hogy a rabszolgákat nem tartották embernek, csupán tárgynak, jó esetben állatnak - rájövünk, hogy ez az egyik legelszomorítóbb dolog a világon.
A másik ok, ami miatt sikeresebb volt Alex Haley regénye az talán az, hogy az író, mondhatni belevonta az olvasókat is abba a folyamatba és azokba az érzésekbe, amelyeken ő keresztülment, míg a családi anekdota hősét, Kunta Kintét azonosítani tudta egy hús-vér mandinka harcossal. Ez az azonosítás szinte minden embernek - legyen akár színes bőrű, akár fehér - eszébe juttatta saját eredetét, és azt, hogy a mesék többnyire valós alapokon nyugszanak. A regény üzenete nyomán - hogy minden amerikai igazából bevándorló , és megtalálhatná a saját identitását, ha akarná - nagyon sokan elkezdték keresni elveszettnek hitt gyökereiket , és az afro-amerikaiak újra azonosulni tudtak azzal az elfeledni vélt tudattal, hogy ők Afrikából származnak.
A harmadik ok, amiért nagy jelentőséggel bír ez a regény, hogy egyedi módon tudta ábrázolni azt a történelmi konfliktust, amelyet a rabszolgaság, az Amerikai Egyesült Államok "elgennyesedett tumora" szült. Vagyis hiába a négerek szemszögéből láttatta a történéseket , ugyanúgy megnyerte azokat is, akiknek semmi közük nem volt a rabszolgaság kegyetlen intézményéhez. A regény és a tévésorozat hatására szinte mindenki a négerek pártjára állt, és ez nagyot lendített a még mindig elnyomásban elő afro-amerikaik pozitívabb megítélésében.
Haley a regény műfaját tekintve is újat alkotott, hiszen a regény műfaja a dokumentumregény. Ez a műfaj csak az 1960-as évek közepétől terjedt el Amerikában, és máig Alex Haley-t tartják a legjelentősebb képviselőjének. Hogy mit is takar a dokumentumregény fogalma? Ezt Alex Haley egy interjúja során ötletesen így fogalmazta meg: a könyv műfajilag faction, ami nem is fikció és nem is faktum, hanem a kettő ötvözete. Tehát munkája félig fikció és félig valóság keveréke. Ezzel mintegy a paleontológus munkáját utánozta, ugyanis egy hiányos csontozat - a könyv esetében egy nem teljes családi történet - rekonstrukciója alapján kitöltötte a hiányzó részeket. Úgy is mondhatnánk, összevetette az ismert dolgokat az ismeretlennel és megalkotta családjának lélegzetelállító és felejthetetlen történetét.
Ezzel a pár dologgal Haley családjának sagája belelopta magát több millió ember szívébe, és megmutatta, hogy a történelmet nem mindig a győztesek alakítják. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a múltat nem elfelejteni, hanem ápolni kell.

2013 - Alex Haley/Margaret Walker

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel a csapatszellem halála címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Üveggolyó címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) határtalan hit című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Örök illat című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) határtalan hit című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Tíz lépés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Örök illat címmel

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) határtalan hit című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) határtalan hit című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)