HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1845

Írás összesen: 46512

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2013-06-01

Murmur jelenti 1. Terhesség és rettegtetés

A magyar nyelvben nincsen külön szó az anyai, és az apai nagymama megkülönböztetésére. Így meglepetésként ért, hogy a vejem - aki jól beszél svédül - így mutatott be az újszülött kislányának: "Itt a mormor". Ami kiejtés szerint, inkább murmur-nak hangzik, és az anyai nagymamát jelenti. Az apai nagymamát svédül: farmor- nak hívják. Így különböztetik meg a két szülő édesanyját egymástól a gyerekek számára. Természetesen a nagypapáknak is van megkülönböztető nevük, ezen a nyelven. Az anyai nagypapa "morfar", az apai nagyapa pedig "farfar".
Mit tagadjam, ez a murmur első hallásra belopta magát a szívembe, hiszen mennyivel kedvesebben hangzik, mint a nálunk szokásos családi név + nagymama szó. Én például a magyar szokások szerint "Tóth nagyi" lennék, ami már szerencsére "foglalt", mivel az én gyerekeim számára az anyósom a "Tóth nagyi".
Az első unokámmal együtt egy új név is érkezett számomra: nagymama lettem, vagyis családilag murmur.
Sokan kérdezik az ismerőseim közül, akiknek már felnőtt, családalapításra megérett gyermekeik vannak - de még nem jött el az ő számukra ennek az ideje -, hogy milyen érzés nagymamának lenni? Ennek a jegyzet sorozatomnak a megírását ez a gyakran feltett kérdés inspirálta.
Ma már nagymamává válni is roppant nehéz, mivel annyira kitolódott a gyerekeinknél a tanulási idő, a bulizási idő, a világjárási idő, a helykeresési idő a társadalomban, hogy nem a húszas éveik elején alapítanak családot, mint az én generációm, hanem inkább a harmincas éveik elején - közepén - végén. Amikor én fiatal lány voltam, nem szerettem a rokoni összejöveteleket, mert alig kerültem ki a középiskolából, ezeken az alkalmakon mindig azzal bombáztak, hogy mikor megyek már férjhez. Amikor férjhez mentem, változott a műsor, akkor mindig azzal nyaggattak, hogy mikor jön már a baba. Amikor megszületett a fiam, megint változott a műsor, akkor azt firtatták, hogy mikor jön a kistestvér. A lányom megszületése után az volt a fő kérdés, hogy "mit tud már a gyerek". Tud-e már ülni, állni, menni, bilizni, stb. Mintha az élet egy lóverseny lenne!
A mai világban már senki nem kérdezi meg egy a tinédzser korból éppen kinőtt lánytól, hogy mikor megy már férjhez. Egyáltalán a férjhez menés sem téma, "kapcsolatban" élnek a gyerekeink, vagy egyedül. Az ő lehetőségeik, és döntéseik szerint. Ha végül úgy döntenek, hogy egy kapcsolatból házasság lesz, az csakis rajtuk múlik, nem a rokonság nyomásán. A gyerekkérdést sem lehet erőltetni. Az egzisztenciális bizonytalanság a gyerekvállalásban legalább olyan akadályozó tényező, mint a fogamzásgátlók évtizedes szedése. Ha úgy dönt az ifjú pár, hogy szeretne kisbabát, bizony az nem jön olyan parancsszóra, mint ahogy a fogamzást meg lehet akadályozni. Még régen természetes volt, hogy fiatalon gyerekeink születtek, ma már egy kisebb csoda számba megy az első unoka jelentkezése. Amikor az ifjú szülők bejelentik a családnak, hogy babát várnak, szinte el sem akarja hinni az ember, hogy ezt is megérte! Az öröm mellett persze rögtön elkezd drukkolni, hogy "minden rendben legyen" a terhességgel, a szüléssel, a születendő babával. Ezzel pontosan így voltam én is. Még nem sejtettem, hogy azóta, amióta én kismama voltam, mennyire megváltozott a "terhesgondozás".
Mint leendő nagymamának, és egyben édesanyának az volt a legnehezebb a számomra, hogy ahányszor a közegészségüggyel kapcsolatba került a kismama lányom, mindig kitaláltak valamit, amivel a frászt hozták rá, vagy rám. Őt a terhesség korai szakaszában azzal rettegtették, hogy nem hízik. Ez úgy jött le, mintha nem fejlődne rendesen a baba, mert a mama nem hízik. Nem győztem nyugtatgatni a lányomat, hogy ha hízna, akkor meg azzal szekálnák, hogy miért hízik. Mintha minden nő egy-egy gépezet lenne, amiknek egyszerre kell egy időben egyformán gyarapodni a terhesség alatt.
Rám, mint leendő murmur-ra, meg azzal hozták a frászt, hogy már a terhesség megállapítását is, belső nőgyógyászati vizsgálat helyett, ultrahang vizsgálattal végzik. Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett hivatalos álláspont szerint a magzati ultrahang ártalmatlanságát még nem bizonyították be tudományosan. Az Amerikai Orvosszövetség nem ajánlja az un. "indokolatlan" ultrahang vizsgálatokat. Náluk indokolatlan vizsgálatnak számít a magzat nemének felismerése, a magzat pontos nagysága, fejlődési üteme, fekvése. A magzat nemét kivéve, ezeket hagyományos vizsgálattal ki lehet mutatni, a magzat fejlődését pedig, fetoszkóp (hallócső) és sztetoszkóp segítségével lehet követni. Ultrahangos vizsgálat csakis akkor indokolt és szükséges, ha az orvos valami rendellenességet észlel a terhesség alatt. Amerikában egy terhesség alatt maximum két magzati ultrahang vizsgálatot végezhetnek. Szerencsére, amikor én voltam kismama még nem volt ultrahang vizsgálat. Csodák csodájára anélkül is meg tudták állapítani a szülész-nőgyógyászok a terhességet. Most meg még alig fogant meg a baba, máris kötelezően ultrahangozzák a 6-8. héten. Aztán még a 12. héten, a 18. héten, a 28. héten, a 32 héten, a 38 héten ultrahangozzák meg a babákat. Ez hat alkalom, és ez nálunk kötelező! Na ezen kívül is megy az ultrahangozás, mondván, hogy "lássuk, minden rendben van-e". Pedig sok terhességi rendellenesség egyáltalán nem szűrhető ki ultrahanggal. Ami rendellenesség kimutatható, az sem mindig 100% pontos vagy megbízható, így felesleges aggodalmat okoz a családnak. A gyakorlatban sok, ultrahangvizsgálat alapján javasolt, terhesség-megszakítás szükségtelen.
De mi is a baj az ultrahangos vizsgálattal?
A terhességi ultrahangos vizsgálat a visszaverődő hullámokból alkot képet a méhben fejlődő magzatról, magzatvízről és lepényről. Valójában egyfajta energiáról van szó, amely fizikai hatással van a szövetekre és a fejlődő embrióra. A potenciális rendellenességek kialakulásnak okát a tudósok elsősorban az ultrahangos vizsgálat során megemelkedett méhbeli hőmérsékletben látják. Az ultrahangos vizsgálat éppen ezért azokban a periódusokban lehet különösen veszélyes, amikor a magzat agy, ér-, és csontrendszere fejlődik (az első és harmadik trimeszterben). Jó tudni, hogy eredetileg a magzati ultrahangos vizsgálatot nem ajánlották (és engedték!) a 12. hét előtt. A magzati ultrahang veszélyeiről számos tudományos publikáció jelenik meg világszerte, ami fölött nálunk nagyvonalúan elsiklanak. A nemzetközi tanulmányok szerint a magzati ultrahangos vizsgálatok veszélyei, a teljesség igénye nélkül, a következők: autizmus /2006-ban minden 166. gyerek volt autista - csupán tizenöt évvel korábban ez az arány 1:10000 volt. Manapság a fejlett országokban 86 iskolás gyermek közül egy autista/, tanulási zavarok, beszédhibák, epilepszia, skizofrénia, viselkedési és pszichológiai zavarok, lassú fizikai, szellemi fejlődés.
Hihetetlen az, hogy az orvosok nemcsak nem tájékoztatják a kismamákat arról, hogy a terhességi ultrahangvizsgálat nem teljesen kockázatmentes, hanem hat alkalommal kötelező is! Pedig minden szülőnek joga van tudni ezekről a kockázatokról, és joga lenne elutasítani a magzati ultrahangvizsgálatot. A magzatnak meg joga van az optimális fejlődéshez és egy egészséges élethez. Engem, mint leendő murmur-t a lányom egész terhessége alatt rettegéssel töltött el az a rengeteg magzatot ért ultrahang, amin orvosi utasításra átesett. Már a harmadik ultrahang után feladtam, hogy beszéljek vele erről. Úgy gondoltam, minek idegesítsem, sajnos úgy sem tehet ellene semmit. Már nem is kérdeztem rá, úgy is tudtam a kedvezőtlen választ.
Régen az a mondás járta, hogy "Olyan jó dolga van, mint az anyja hasában." - ezzel jelezték, ha valakinek nagyon jól ment éppen a sora. Ahogy a jelenlegi terhesgondozást elnézem, ez már a múlt.
A rengeteg magzati ultrahang vizsgálaton kívül attól is teljesen kiakadtam, hogy a 23. héten cukorterheléses vizsgálatot végeznek, akkor is, ha éhgyomri cukorérték rendben van. Amikor én vártam a srácokat, csakis annak végeztek cukorterheléses vizsgálatot, akinek nem volt rendben az éhgyomri cukorértéke. Most pedig kötelezően elvárják, hogy éhgyomorral ott üljön egy hatodik hónapban lévő kismama órákig a laborban, megigya azt a rémes cukros vizet /amit már eleve nem lenne szabad meginnia!/. Ha kihányja, akkor egy hét múlva újra kínozzák vele. Micsoda gyötrelem a mamának, és valószínűleg a babának is.
Azt már el sem akartam először hinni a lányomnak, hogy a 36. héttől minden héten el kell mennie CTG vizsgálatra, ahol a magzat szívhangját és a méh összehúzódásokat nézegetik hetente. Éppen aznap is volt CTG vizsgálaton délelőtt, amikor éjszaka megszületett az unokám. Nem mutatott a kütyü semmit, azzal búcsúzott az orvos, hogy egy hét múlva találkoznak az újabb CTG -n. Hát néhány óra múlva a szülőszobán találkoztak.
Azért ennek a CTG vizsgálatnak is megvan a maga haszna, ez is jó egy kis rettegtetésre, mert ez a kütyü mondja meg most már, hogy vannak-e szülési fájásai a kismamának. Ha a kütyü azt mondja, hogy nincs, akkor nincs. Tapintásos vizsgálattal, vagy a méhszáj vizsgálattal minek bajlódjanak. Lehet aggódni, hogy a CTG uraság "elhiszi-e", hogy itt bizony szülni kell, vagy más véleménye lesz. Egy gépnek!
Azért ez még nem volt elég a rettegtetéshez, még szükséges volt, a mindenórás kismamának azt mondani, hogy olyan nagy a baba, hogy az anyuka nem fogja tudni megszülni. Egyébként is félelmetes dolog a szülés a nők számára /ugyanúgy, mintha egy férfinek kellene szülnie/, hiszen olyan dolgok történnek a testével, amit nem tud kontrollálni, ami fölött nincs hatalma. Erre nem lehet felkészülni. No, tegyünk még rá egy lapáttal, hagy rettegjen még jobban.
Azt a vesszőfutást, amit most a rengeteg előírt vizsgálattal - és még külön orvosi javaslatra - végeztetnek a kismamákkal, én elképzelni sem tudtam. Hát még ezt a folytonos rettegtetést valaminek a lehetőségével! Régen, évtizedekkel ezelőtt, még nem volt a kismamák elleni pszichológiai hadviselés a terhesség. Négyszer kellett menni kötelezően terhesgondozásra. Ott megmértek mennyit híztunk /mi ketten együtt, mert szerencsére a babát külön nem tudták megmérni/, mennyit nőtt a hasunk körfogata, megkérdezték, hogy vagyunk, megmérték a vérnyomásunkat, biztosítottak róla, hogy szépen fejlődik a baba, kedvesen mosolyogtak, és kész. Minden esetre nem hozták rám a szívbajt minden elképzelhető dologgal. Az orvoshoz pedig havonta kellett menni, ha az embernek nem volt panasza. Akkor kis fatölcsérkével /fetoszkóp/ meghallgatta a pocakon keresztül a szívhangot, amikor már lehetett hallania, áttapintotta a pocakot, hogy jól fekszik-e a baba. Közben mosolygott, és biztatott, hogy minden rendben van. Megkérdezte, hogy van-e valami panaszom, s ha valamin aggódtam, akkor megnyugtatott, hogy persze ilyen előfordul, ez nem jelent veszélyt a babára. Én még emlékszem, hogy milyen megnyugtató érzéssel léptem ki a klinika kapuján, és optimistán tekintettem a következő időkre egy- egy ilyen vizsgálat után. Egyszer voltak labor vizsgálatok is persze valamikor, és EKG-ra is el kellett menni egyszer. Nemcsak simábban mentek a dolgok, hanem békésebben is. Azt hiszem, ha nekem ma kellene szülnöm, nem lenne három felnőtt gyermekem. Az első után megállnék, örülnék, hogy túl vagyok rajta, és eszembe sem jutna újra kezdeni a vesszőfutást, és az aznapra rendelt rettegést.
Manapság a legfontosabb dolga egy leendő murmur-nak, hogy amennyire lehet, enyhítse a lelki károkat. Elmondja, hogy ő sem hízott a terhesség elején, amikor a lányát várta, és az mégis nagyon szépen fejlődött. Elmesélje, hogy nem kell aggódni, észre fogja venni, hogy mikor kezdődik a szülés. Azt nem lehet összekeverni sem a jósló fájásokkal, sem semmi mással. Valamint, murmur-ként, lehetőleg magába fojtsa az ellenérzését, amennyire csak tudja a kötelező ultrahanggal, és fentebb tárgyalt társaival kapcsolatban, mert az a szegény lány úgysem tud mit tenni, a kötelezően előírt vizsgálatoknak meg kell lennie. A szent szakmai protokollt nem fogja az egészségügy felrúgni, mert aggódik a murmur. Ezen kívül, le kell beszélnie a lányát, hogy túl korán bemenjen a kórházba, ha elkezdődnek a fájások, mert ott is csak várnia kell. Ráadásul, ha már ott van, akkor mindent megtesznek, hogy gyorsabban meglegyen az a gyerek. Burkot repesztenek, oxitocin infúziót adnak, hogy mind a ketten - a mama is, meg a baba is - a poklok kínját élje át, a normál szülés helyett. Ha pedig még így sem elég gyors a szülés, akkor jöhet a császár. Mielőtt azt mondaná bárki is, hogy mit tudhatom én azt, közlöm, hogy láttam én "tervezett szülést", amikor a gyerekeim születtek. Na az a szerencsétlen, amit az élt át, aki mellettem "tervezetten" oxitocin infúzióval szült, ahhoz képest nekem szinte semmiség volt a normál szülés.
Murmur-rá válni sem könnyű feladat, és nem is rajtunk múlik sok minden. Csak tapasztalataink megosztásával, és lelki támasszal tudunk segíteni a kislányunknak, aki nem rég még játék babával játszott, most pedig ő is anyuka lett.

A magzati ultrahang veszélyeiről a tanulmányok részletesen ezekben a dokumentumokban, tudományos lapokban találhatók meg:
• Ewigman, B., Crane, J.P., Frigoletto, F.D., et al. Impact of prenatal ultrasound screening on perinatal outcome.N EnglJ Med 1993 Sept 16;329:821-7.
• LeFevre, M., Bain, R., Ewigman, B., et al. A randomized trial of prenatal ultrasound screening: Impact on maternal management and outcome. Am J Obstet Gynecol 1993 Sept 15;169:483-9.
• Newnham, J.P., Evans, S.F.,Michael,C.A.,Stanley, F.J., & Landau, L. I. (1993). Effects of Frequent Ultrasound During Pregnancy: A Randomized Controlled Trial. The Lancet, 342(Oct.9), 887-891.
• Campbell, J.D., Elford, R.W. & Brant, R.F. (1993). Case-Controlled Study of Prenatal Ultrasound Exposure in Children with Delayed Speech. Canadian Medical Association Journal, 149(10), 1435-1440.
• Devi, P.U., Suresh, R., & Hande, M.P. (1995). Effect of fetal exposure to ultrasound on the behavior of the adult mouse. Radiat Res(QMP), 141(3), 314-7.
• Hande, M.P., & Devi, P.U. (1995). Teratogenic effects of repeated exposures to X-rays and/or ultrasound in mice. Neurotoxicol Teratol (NAT), 17(2), 179-88.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2014-06-18 21:23:16

válasz efmatild (2014-06-18 20:44:32) üzenetére
Kedves Matild!
Köszönöm szépen a gratulációt, igen, én is nagyon örülök, hogy Murmur lehetek! :)
Július 1.-től változik a terhesgondozási rend. Picit javul a helyzet. Kevesebb kötelező vizsgálat lesz, megszűnik a 16. heti APF /Down szindróma/ szűrés, mert sokszor tévesen akkor is pozitív eredményt mutatott, ha a magzat nem volt Down szindrómás. Megszűnik a Streptococcus B szűrése is. A kismamáknak nem a 36 héttől, hanem a 38. héttől kell CTG-re járni, amivel a magzati szívhangot és a méh összehúzódásokat figyelik. A problémamentes terhességet szülésznők is végig kísérhetik, nem csak a szülész orvosok. Kiveszik ugyanis a terhesgondozásból a szülész-nőgyógyászok teljhatalmi pozícióját.
Judit
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
411
Időpont: 2014-06-18 20:44:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Már korábban olvastam a 3. részt, és nem egészen értettem a "Murmur jelenti" sorozat elnevezést. Most már igen, és érdekesnek találom. Gratulálok a nagymamasághoz, akarom mondani a murmursághoz)
Lányom 16 évvel ezelőtt szült, tehát ilyen idős az unokám, de akkor még nem kellett ilyen sok ultrahangos vizsgálaton átesni a kismamáknak! Nem csodálom, hogy a mostani fiatalok nehezen szánják rá magukat a gyerekszülésre, hiszen a barátnőktől hallják, miken kell keresztül menniük. Szinte felháborodtam, amikor megtudtam, hogy ártalmas lehet a babára nézve. Majd olvasom a további folytatást is! Gratulálok!
Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-07-08 00:15:54

válasz Zarzwieczky (2013-07-06 10:43:53) üzenetére
Kedves Zarzwieczky!

A mi korosztályunkból sokan járnak abban a cipőben, hogy hiába várják, hogy unokájuk legyen. :(
Ahogyan a cikkemben is írtam, egy kisebb csoda számba megy, ha mégis megérkezik az első unoka. Reméljük, hogy ez a kis csoda azért előbb-utóbb nálatok is bekövetkezik majd!
Köszönöm az olvasást, és az értékelést. :)

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2013-07-06 10:43:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Irigyellek Murmur! Sajnos nekem nincs unokám és ahogy ki néz nem is várható.
Legfeljebb ha én el nem kapom a fiam barátnőjét. De azmár nem unoka lenne,,,Indlhatna a mókuskerék elölröl...!
Az írásodhoz gratulálok mert érdekes és szórakoztató.Grt.Z
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-25 17:21:59

válasz Zágonyi Mónika (2013-06-19 10:54:35) üzenetére
Kedves Mónika!

Köszönöm a gratulációt, átadom a kislányomnak, és Lucának. :)

Tudom, hogy a fital nők, kismamaként, másként élik meg ezeket a dolgokat, mint én murmurként. A kismama mindenbe belemegy, ha azt mondják neki, hogy ha nem teszi, akkor veszélyezteti a gyermeke egészségét. Amikor meg már megszületett a baba, már más dolgok foglalkoztatják, kiröppen a fejéből az addigi lelki terror, mert jönnek a következők, amikről majd a jövőben szeretnék "jelentést írni".
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-23 01:26:26

válasz Finta Kata (2013-06-18 20:02:14) üzenetére
Kedves Kata!
A rendszerváltást követően bevezetett "zárt egészségügyi kassza", ami alapján normativitás szerint finanszírozza az OEP az egészségügyi beavatkozásokat - véleményem szerint - a feje tetejére állította az egészségügyet. A háziorvos a megnyirbált "fejkvóta miatt" már nem érdekelt a gyógyításban, küldi tovább a betegeket a járóbeteg szakellátásra, vagy a kórházba. Ahol a kilencvenes évek második felétől egyes, főként új eljárások, diagnosztikus
eszközök magánbefektetések formájában gombamód elszaporodtak, pld. a CT, MRI eszközpark, a csontsűrűségmérés eszközei, mammográfok, az IVF mesterséges megtermékenyítési) eljárás, amiket "ki kell használni", hogy "gazdaságosan működjenek". A beteggel és a kismamával sem az történik ami neki jó, hanem az, ami finanszírozás szempontjából kifizetődő.
Judit
Szenior tag
Zágonyi Mónika
Regisztrált:
2009-06-10
Összes értékelés:
1858
Időpont: 2013-06-19 10:54:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Először is, gratulálok Luca érkezéséhez!

Bizony így van, ahogy írod... Tudod, háromgyerekes anyuka vagyok, a legkisebb még csak hatéves; van tapasztalatom... Igaz, tényleg kötelező az ultrahang, és emellett még mindenféle más, szerintem is fölösleges vizsgálat. Pontosan tudom, mit jelent mindaz, amiről írsz... nem részletezem... :)
Szerencsés a lányod, hogy olyan támasza van, amilyen Te vagy :) A cikked pedig - amellett, hogy fontos témáról szól - nagyon tetszik.

Szeretettel: barackvirág
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11806
Időpont: 2013-06-18 20:02:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Amikor lányom szült, akkor sem voltak a túlzott kötelező vizsgálatok. A túlzott előírt ultrahang, ott megnagyított problémákkal, ijesztgetésekkel zsebükre játszanak, megrémítik a kismamát, ezért számomra hihetetlen. A véleményem, hogy soha nem szabad az orvosnak kéretlenül bajokkal ijesztgetni a betegeket, főleg terhes kismamákat. Más esetben sem, mert a beteg is reményét vesztheti, ha odavágják neki, hogy menthetetlen.
Ha nincs különösebb gond a terhességgel, akkor nem kell annyira kórházba sietni, a fiamnál déli 12-kor indultam anyukámmal a kórházba, 2 km gyalog, mert nem voltak buszok, lányomnál meg - mivel akkor nem volt csak két mentő a száz férőhelyes kórháznak, azok is a fagyos téli éjszakán vidéken voltak, ezért katonai mentőt kellett igénybe venni, jóval éjfél után másztam föl a magas platóra, s hajnali fél négykor világot látott a kislányom. Hol volt még akkor ultrahang, s mindkettő egészséges kisbaba volt...
Remek munka!
Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11806
Időpont: 2013-06-18 20:01:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit! - Mestere vagy ilyen alkotásoknak. Mindig pontosak, részletesek, érdekesek.
A korabeli szülésekhez képest minden megváltozott, alig hallottunk annyi autista gyerekről.
Ma leginkább 30 év után kerül sor a gyermekvárásra, azt a kialakult lehetetlen állapotok okozzák, hiszen már a 25 éves korig a diplomások is befejezik a tanulmányaikat, utána házasodhatnának, sokan nem tudnak elhelyezkedni, családot alapítani. 30 éves kor után több gond adódhat terhesség alatt. A meddőség pedig tortúrával jár, kétes és hosszadalmas, nem mindig sikeres. Ráadásul sokba kerül az elszenvedőnek. Minden a pénzre megy, hogy szüléskor minél többet kaszálhassanak az orvosok.
Nem értem, miért kell meghízni? Első gyermekemmel a hatodik hónapban látszott a terhesség rajtam, akkor kellett a ruhatáramat bővíteni. Kollégáim nem akarták elhinni, hogy valóban babát várok. Közben nem is kellett orvoshoz járnom, mert különleges panaszaim nem voltak.
Folytatom.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-12 00:11:19

válasz oroszlán (2013-06-10 23:02:20) üzenetére
Kedves Ica!
Köszönöm, hogy jó véleménnyel vagy az írásaimról. :)
Hát igen, egyetértek veled: a "babamozi" a pocaklakóról nagyon érdekes tud lenni.
Azonban mikor megszületik a kisbaba már állandóan lehet nézegetni, kár ennyire siettetni, hogy már az anyja hasában sem hagyjuk békén azt a gyereket.
Megfigyelhető, hogy maguk a babák nem szeretik az ultrahang vizsgálatot, és elbújnak vagy elfordulnak.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-11 16:44:27

válasz Selanne (2013-06-10 15:30:29) üzenetére
Kedves Marietta!
Mindent az üzlet irányít, nem az emberség. Megveszi a kórház a sok kütyüt /ultrahang, CTG, meg a többi firlefranc/ mivel "ki kell termelnie" az árát, és a működtetésének költségeit, nem csak azoknak írják elő az ilyen, vagy olyan vizsgálatot, akiknél indokolt lenne, hanem gyerünk mindenkinek KÖTELEZŐ, ha akarja, ha nem, ha a kisbaba érdekében használják, ha nem, de ha ártanak vele neki, akkor is!
A szégyen kategóriájába tarozik, az ahová "fejlesztették" az egész egészségügyet. Miért pont a kismamákkal, és a születendő kisbabákkal lennének kíméletesek, emberségesek és belátóak?
Judit
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6954
Időpont: 2013-06-10 23:02:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Gratulálok az írásodhoz, ami mindig fenntartja a figyelmet, mindig alapos és pontos.
Örülök, hogy nem most szültem, hanem pár évtizeddel ezelőtt, mert lehet, hogy ilyen körülmények között én sem vállaltam volna három gyermeket. Pedig hidd el, szinte irigykedve nézegettem a felvételeket, ami nálam kimaradt. Jó volt és hasznos volt olvasni írásodat.

Szeretettel gratulálok: Ica

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8281
Időpont: 2013-06-10 15:30:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Mindig az jut eszembe, hogy a terhesség egy állapot. Így hordtam ki gyermekeimet. Mindhárom szülés más lefolyású volt, szerencsére veszélytelen. Viszont ahogyan szemléltem a környezetemben ugyancsak terhes kismamákat, volt aki végigrettegte a kilenc hónapot. Különböző riogatások, százhúsz megerősítő vizsgálat, és egyéb aprólékos őrületek. Persze, kell a vizsgálat, de egy rossz felvétel miatt, álmatlan éjszakák is stresszel vegyítve , előfordulnak. A szülés előtti napok, órák? No erről is sokat lehetne mesélni, ami sok esetben egy jó nagy cirkusszal jár. Nem a kismama részéről, ezt hozzáteszem. Jó írás, mint mindig.

Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-08 19:08:37

válasz Haász Irén (2013-06-06 19:42:23) üzenetére
Kedves Irén!

Nem véletlenül beszéltem le a lányomat, hogy azonnal kórházba menjen, amint megindul a szülés. Sajnos saját tapasztalat. Az első gyerekemnél én is elhittem, hogy sietni kell a kórházba, amint megindulnak a fájások. Másfél napi étlen-szomjan vajúdás után császár lett a vége. Nemcsak én merültem ki, hanem a gyerek is ettől az eljárástól. A másik két srácnál már volt annyi eszem, hogy kivárjam a kórházba menéshez a megfelelő időpontot. Meg is születtek természetes módon. :)

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-07 01:08:29

válasz szusi (2013-06-06 18:04:56) üzenetére
Kedves Szusi!
Pontosan leírtad a jelenlegi helyzetet. Nagyon nehéz, és kínos elfogadni egy nőnek, hogy nem lehet irányítani a teherbe esést, ebben a természet dönt. Eddig ő döntötte el, hogy mit tanul, hol tanul, hol dolgozik, mit dolgozik, hol él, kivel él, házasodik, vagy nem házasodik, és amikor eldönti, hogy kisbabát akar, akkor ez mégsem lesz úgy azonnal. Nagy iparág épült rá a meddőségre /vagy amit annak hisznek/. Néhány évtizeddel ezelőtt nem is foglalkozott az orvostudomány azokkal, akik nem próbálkoztak a baba projekttel legalább három évig. Ma meg meddőségi klinikák tucatjai várják tárt karokkal azt, aki épp úgy gondolja... Sajnos jelenleg a 6 UH vizsgálat KÖTELEZŐ, szó sem lehet róla, hogy NEM kéri az anyuka, aztán még többre is elküldik azzal a varázsszóval, hogy mindez a baba érdekében történik!
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3279
Időpont: 2013-06-06 19:42:23

Tökéletesen egyetértek Veled, egy dolgot fűznék hozzá. Első szülésemnél este 10-től másnap du. 4-.ig semmit sem csináltak velem. Csak vártunk, míg végre beadtak egy infúziót. Addig persze étlen-szomjan... Amikor végre megszültem a gyereket, úgy reszketett kezem-lábam a kimerültségtől, mintha alzheimeres lennék...
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-06-06 18:04:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Judit, manapság sok asszonyka 30 után szeretne gyereket, akkor viszont azonnal. Sokan nehezen esnek teherbe életkoruk, illetve a stressz miatt, ha az első alkalomra nem jön össze. Majd, amikor végre úgy érzik, hogy teherbe estek azonnal elrohannak az orvoshoz, aki a korai terhességet ultrahanggal mutatja ki, és le is fotózza. Ugyan semmi sem látszik a képen a laikus szemlélőnek, de lehet mutogatni és fogadni a gratulációkat. Azt gondolom, hogy aki meg akarja tartani a babát és jól érzi magát amúgy, annak nem kéne azonnal dokihoz rohanni és azt gondolom, hogy tán lehet NEM kérni az ultrahang vizsgálatot. A gyerekszülés a világ legtermészetesebb dolga, hagyni kellene annak lenni.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-04 01:36:36

válasz Susanne (2013-06-03 20:26:45) üzenetére
Kedves Zsu!
Aranyos vagy, hogy nekem gratulálsz, pedig nem rajtam múlott, hogy végre megérkezett a családba a pici Luca. :)
Mindannyian azt várnánk, hogy a terhesség kilenc hónapja természetes folyamat, a női szervezet tudja és teszi a dolgát. Én leendő murmur-ként csak rosszallóan csóváltam a fejemet, hogy az egyre fejlettebb technika, mindig újabb és újabb, szinte folyamatos vizsgálatok majdnem lehetetlenné teszik a várandósság normális megélését, az önfeledt örömöt, és a tervezgetést. A sok várakozás a vizsgálatoknál, az eredmények miatti idegeskedés teljesen felesleges, mert hiába minden technika nem tudják kijelenteni, hogy a baba 100%-ban egészséges lesz. Csak stressz az egész a mamánk, a babának, és a leendő murmur-nak is.
Judit
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5483
Időpont: 2013-06-03 20:26:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit !

Először is engedd meg , hogy szívből gratuláljak és jó egészséget kívánjak az egész családnak:)
Csak orvoshoz ne kerüljön az ember, amit leírtál: kész káosz.
Nem csodálom, hogy rettegve szülnek lányaink...
Egy gép mondja meg, hogy van-e fájás és egyebek?
Jesszusom, hova jutottunk ???

Nagyon érdekes volt olvasnom, megdöbbentem, nem is kicsit !

Nagyon jó írás, tetszett ! Szeretettel olvastalak: Zsu
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2013-06-03 20:11:44

válasz Kőműves Ida (2013-06-03 15:31:51) üzenetére
Kedves Ida!

Köszönöm a gratulációt! :)
Igen, jól látod a helyzetet. Bár nem voltam közvetlenül érintett, mégis megviselt az a kilenc hónap. A nyugodt terhesség helyett egy szívszorító vesszőfutás várt a kislányomra. Pedig alapjába véve nem volt oka a panaszra, még egy kósza hányása sem volt, komplikáció mentes volt az egész babavárás. Kivéve, hogy nem normális módon aggódtatják végig az egészet, az orvosok riogatása, a megjegyzéseik, hogy olyan potenciális a veszély, hogy lehet a baba nem ússza meg élve a szülésig...nyílván orvosi kötelesség a tájékoztatás, na de emberhez méltó módon kellene!
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5352
Időpont: 2013-06-03 15:31:51


Kedves Judit!

Bevallom, először Mirmurnak olvastam, azt hittem mesét írtál.:)
Hát ez mese a valóságról. Hadd gratuláljak neked, kedves murmur a kis unokádhoz.
Miközben Te a lelki károkat próbáltad enyhíteni a lányodnál, addigra Te totálkáros lettél.:)
Nekem a lányom mesélt a barátnőjéről, ennél cifrábbakat is, úgyhogy a világ is fordult velem, mi mindenen kell egy kismamának keresztülmennie. Azt hiszem a lányom kedvét is elvették egy időre, én szóhoz sem jutottam...
Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra...
Ida

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Láttalak című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Újévi rókavadászat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Kérdések címmel a várólistára

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Múlt morózus árnyait átkozom című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Isten ott van című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Közel című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A hold ágyában című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) In memoriam H. B. című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fák vagyunk című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Strandon című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)