HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2013-07-27

A révész (csak egy mese)

I. rész: A különös látogató

Múlóban volt a nyári nap, az árnyak megnyúltak a tikkasztó késő-délutánban. Lassan szűnőben volt a fullasztó hőség, a nagy, mindent elválasztó, olyan sok mindent látott, és megért, szomorún bölcs, nyugodt folyó felől könnyű pára szállt fel. Jótékony hűs szellő borzolta a fák lombjait. Alkonyodott.

- Nem tudom, azt hiszem ma este sem jönnek. Tán nem is lenne okos dolog, telihold van, világos lesz az éjjel. Lehet, a pára is felszáll majd, így aztán az üldözők még megláthatják őket, és a menekülők még a kezükre jutnak - gondolkodott.
Mindenesetre gondosan megvizsgálta a köteleket, kötéseket, és megnyugodva látta: minden kész az átkelésre.

Szükség volt azért az elővigyázatosságra, az utóbbi sanyarú időkben, nemigen volt már forgalom a réven, csak ritkán kellett már utazókat szállítania. És ennek megvolt az oka. Azelőtt a túlpart még a Birodalom része volt. Aztán megjelentek ők, a "valamilyen mások". Azok meg aztán senkit-semmit sem kíméltek, jöttüket felperzselt falvak füstje jelezte, aztán a folyón csak a megcsonkított holttestek úsztak lefelé...

A Birodalom nem tudta már megvédeni a Túlpartot, a többször átküldött csapatok katonái közül nem tért haza soha senki sem... Csak a folyón úsztak lefelé arccal a víz felé fordulva, a halálba küldött harcosok megcsonkított holttestei...

Azért néhány kalandort, meg büntetése elől menekülő bűnözőt, leginkább gyilkosokat (akiknek amúgy sem volt vesztenivalójuk) át kellett átvinnie. Mindegyikük ígérte, visszatér, ki vagyonosodva, nem hozzáadott szerelméért, ki vélt, vagy valós igazságáért... Mivel jól megfizették, köze nem volt hozzájuk, nem is kérdett tőlük semmit. De az átkelő kalandorok, bűnözők, gyilkosok közül sem tért vissza soha senki sem...

Hát rajta aztán semmi se fog múlni. Mert rég eldöntött ugyanis "nagyon-nagyon" is mindent. Át fogja vinni őket. (Azért az a sebhelyes arcú, veszélyes lehet. Ahogy az tegnap idejött!)

- Hé, öreg, erre fognak ám menekülni. Csak ez az egy lehetőségük van, átkelni a folyón. Amúgy a túlparton is hamarosan meghalnának majd, de még mindig jobb lesz nekik a túlparti halál, mintha a kezünkre kerülnének. A Nagyúr szörnyű haragos, hogy ellopták az asszonyát. És komoly váltságdíjat tűzött ki. De ezt te jól tudod. Meg azt is tudod, merre járhatnak, mikor érkeznek, A hírek erre különös, furcsa módon, nagyon gyorsan terjednek. Mocskos, koszos, tetves parasztok, meg azok a kiirtani való, korcs erdőlakók segítik őket, hordják, viszik az információkat.. Hát csak annyit mondok, ha okosan viselkedsz, most meggazdagodhatsz. Fáradtak lesznek, ha ideérnek. Jólesik majd nékik majd a hűs ital, különösen, ha ezzel a porral itt megízesíted - röhögött fel gúnyosan, ahogy átnyújtotta a teli zacskót. Aztán a révész hallgatását beleegyezésnek vélve folytatta.

- Elalszanak, meglásd szinte azonnal! Aztán csak jelt kell adnod a fáklyával, és a közeli őrtoronyból, hamarost itt lesz az őrség. Jut eszembe, bár azt hiszem, mondanom kell, úgyis tudod: a Nagyúr annak ígérte az asszonyt, aki segít őket kézre keríteni. Neki ugyanis használtan már nem kell...Ő csak a fickóval kíván elszórakozni...

A türelmetlen, rúgkapáló, koromfekete csődört csitítgatva, miközben a kengyelt igazgatta, még visszafordult...


II. rész: A borzalom

- Remélem, nem gondolod, arra, hogy becsaphatsz? Van még elég karó a menekülteket segítők számára, és remélem, te nem akarsz felcsücsülni valamelyikük hegyére? Vagy tán igen? Meg aztán tudod, a késő nyári nap még elég forró ahhoz, hogy az elevenen lenyúzott bőröd tökéletesen szárítsa. Aztán, ha az asszonnyal már nem tudnál mit kezdeni, tudod mit, átveszem - ahogy ezt mondta gonosz mosolyra húzta az ínyét, és nyeregbe szállt.

Istenem, mint egy farkas, vagy tán még rosszabb?

Akkor az induláshoz készülődő Sebhelyes Arcú, megfordította a lovat, és azt a révész körül kezdte járatni.

Istenem, még agyontapostat ezzel a háborodott lóval!

- Igen lehet, az vagyok, akire gondolsz, farkas, vagy tudod, lehet még rosszabb, gonoszabb! Most nem taposlak agyon, de ha becsapsz! Egyébként nem én tettem, hanem az egyik társam. De jó, ha tudod, én is ott voltam. Amúgy én már sokszor átkeltem a túlpartra, és ha tudnád, a "valamilyen mások" hogy rettegnek tőlem!

Istenem, ez olvassa a gondolataim! - és akkor kétségbeesett elhatározottsággal próbált semmire se gondolni... De nem tehette. Nem lehetett nem gondolnia a vértől színezett hóra, ahol a gyerek, az ö kislánya holttestét megtalálták.

Tudjátok, kétségbeesett keresés, aztán csak vér a havon. Azon a régmúlt hó fútta téli éjszakán rabolta el kislányát valami. .A falubeliek akkor fáklyát ragadtak, követték vonszolás nyomait. És megtalálták a kislányt, de inkább ne találták volna! És nem tudott, ez őrület, nem tudott a gyermeken segíteni!

Igazság szerint, várta már őket nagyon. Várta a szívéhez oly közelálló, nagyon kedves asszonyt, akit napsugaras gyermekkora óta ismert, és akinek magában örök hűséget fogadott...

Éjfél is elmúlt már, hogy a menekülők a révhez értek. Az asszony száron fogta a lovakat, a fiú előrement, hogy felébressze a révészt...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1210
Időpont: 2013-08-01 18:23:11

Szia kedves Noémi!
Mindenki a révbe jut majd - megígérem neked!
És jól esett, hogy olvastál!
szeretettel:
tólparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1210
Időpont: 2013-08-01 18:20:16

Szia Kedves Zs!
tán csak lesz...
a Vízköpőt meg el szeretném olvasni, nagyon...
F.
Alkotó
Nagy Noémi
Regisztrált:
2008-06-11
Összes értékelés:
1166
Időpont: 2013-07-30 19:09:31

Kedves Túlparti! Jobb szerettem volna vidám mesét olvasni most Tőled, mintsem ezt a rémisztő története. Remélem a meséd végére mindenki révbe ér a túloldalon. Eltűnik a gonosz nagyúr a sleppjével együtt. Minden jó, ha vége a jó.

Szeretettel gratulálok: Noémi
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2013-07-29 20:18:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Akaratlanul is összekötöttem magamban a neved és a történetet. Egyelőre még csak egy érzés motoszkál bennem, de valamikor biztosan meg tudom majd fogalmazni. (Ha lesz elég idő....)

Van egy regény, Vízköpő a címe. A novellád tartalmának semmi köze a regényhez, mégis a hangulata azt idézi.
(Az utóbbi időben az egyik legeredetibb, legjobb könyv, amit olvastam.)

Zs.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A pórul járt Csuka című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)