HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44951

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-09-21

A Pszichotanyán 18.

Margot tétlenül ténfergett a hatalmas villában s egyfolytában Pamelára gondolt. Aggasztotta a gondolat, az ő agyszüleménye volt az, hogy Pamela elmenjen Franciaországba arra a tanyára, ahol olyan sikeresen kigyógyítják az embereket a függőségből... Azóta alig tud róla valamit. Nézi mindig a tévét, ahol meglátta azt az átkozott reklámot, várja egyre várja, hogy mutassanak már többet is abból a tanyából, talán láthatná Pamelát is... de semmi, csak megy folyton az a buta reklám, amit annak idején meglátott, s úgy bedőlt neki, hogy elküldte asszonyát a világ végére, hogy kigyógyuljon az iszákosságból, s azóta azt sem tudja él-e, hal-e?
Mert, nem mond semmit. Még ott a legelején, az első hetekben, gyakrabban telefonált, akkor átkozta őt, hogy minek küldte oda, arra a rémes helyre... Borzasztó volt hallani, annyira sajnálta szegénykét, annyira... Bántotta a lelkiismeret, hogy miért is volt olyan ostoba, hogy így elüldözte Pamelát, olyan nagyon hiányzik. Szereti őt, olyan mintha a lánya lenne. Hiszen már húsz éve mellette van... persze, olykor goromba volt vele Pamela, főleg amikor ivott... de ez így mégis szörnyű, hogy nem tud róla semmit. Egyre ritkábban telefonál, s folyton dicséri, milyen jó ott, mennyire jó dolga van... Hm, hiszi a piszi! Persze, azt mond nekem amit akar, mert ugye nem látom... Biztosan nem akarja, hogy aggódjak. Milyen rossz lehet neki, bizonyára nem lesik a gondolatát is, mint én itthon, nem járnak a kedvében finom falatokkal... Bosszantó, hogy egyáltalán megláttam azt a bugyuta reklámfilmet, s én, vén szamár még hittem is nekik, hogy ott milyen mesés, mindenki varázsszóra kigyógyul... Gyógyul ám, a rossz seb essen bele. Miért hosszabbított volna Pamela, még plusz három hónapot? Miért? Mert nyilván, nem sikerült neki leszoknia... Ó szegénykém, mennyire szenvedhet ott... S ennek én vagyok az oka!

Nem volt nyugta otthon maradni, gondolta kiviteti magát azzal a mihaszna sofőrrel, aki azóta csak a pocakját növeszti, mert, azonkívül, hogy elviszi őt bevásárolni néha, semmi dolga. Mióta Pamela elment, csak húzza a lóbőrt, lustálkodik... Vigye csak őt ki az óceánpartra, oda ahová egyszer Pamela elvitte sétálni. Úton, útfélen csak filmsztárokba ütköztek, mindenki üdvözölte Pamelát, mindenki ismerte őt, jaj, milyen büszke is volt rá akkor. Az ő gyönyörű lánya, Pam... nem is volt ott még egy olyan szépség, mint ő, de nem ám! Csak úgy dagadt a büszkeségtől akkor... No, oda fog most menni... Hogy minek? Hát nem mindegy, oda fog menni és kész.
Már intézkedett is, fél óra múlva kész lesz, el kell vinni őt valahová...

Ott sétált Margot az ékszerboltok között. Egy egész utcahossznyi, s mindkét oldalon csak ékszerboltok sorakoztak, megpakolva drágakövekkel, szebbnél-szebb ékszerekkel. Ezt a fülbevalót itt vette neki Pamela, amit azóta is visel. Magának is vett valami mesés nyakéket... Addig-addig járkált itt, míg egyszer csak valaki felismerte.
- Nem magát láttam én itt egyszer Pammal? Mintha úgy rémlene... - szólt egy kedves hölgy. Hogy kicsoda, fogalma sincs, ő ugyan nem ismeri fel ezeket.
- Láthatott kedves, láthatott! - mondta ő büszkén.
- Hol van Pam, olyan régen láttam, mi van vele, csak nem beteg?
- Jaj aranyoskám, nagyon kedves vagy, de hát ő nincs itthon, elüldöztem a világ végére... - s részletesen elmesélte, hogy bizony ő az oka, hogy Pamela most olyan vacakul érzi magát Franciaországban, s már több mint négy hónapja ott van szegényke.
- Miért nem jön haza, ha olyan rossz neki ott? - firtatta tovább, de a nevét már megint elfelejtette...
- Jaj istenkém, lehet, hogy nem is mer hazajönni. Mert én ráparancsoltam ám, hogy szokjon le arról az átkozott alkoholról. Lehet, hogy érte kellene mennem? Jaj, hogy ez előbb nem jutott eszembe. Érte megyek, még ma. Felszállok este a gépre, s irány Párizs! Reggelre ott is leszek! - Azzal el is köszönt a hölgytől, sietett vissza a kocsihoz, hogy legyen még ideje felkészülni az útra. Lám megérte, mégiscsak megérte kijönnie ide. Otthon soha nincsenek ilyen jó ötletei...

Hazaérve, azonnal neki is látott a csomagolásnak. Azaz, először jegyet foglalt, és csodák-csodája kapott is, volt még hely a gépen. Este hétkor indul, tehát holnap délelőtt már ott lesz. Jaj, annyira szeretné már látni Pamelát. Micsoda meglepetés lesz neki! Előbb is eszébe juthatott volna. Így nagyon jó lesz, dehogy kell neki előre szólni, még lebeszélné... márpedig, amit ő eldöntött, az eldöntetett!
Csomagol Pamnak is ruhát, kosztümöt, átmeneti kabátot. Hiszen már szeptember van, bármikor lehűlhet a levegő, Pam meg biztosan nem vitt magával melegebb holmit... persze, csomagol neki őszi ruhákat, cipőt... Jaj, de jó kedve lett!
Margot este hétkor felszállt a Párizsi gépre.

Pamela ez időtájt, ott sétált a Pszichotanya gyönyörű, szép kertjében Tommal. Most is gyönyörködtek a naplementében, mint már annyiszor, biztatva egymást, hogy talán holnap már okosabbak lesznek. Lehet, hogy holnap minden kiderül!
Másnap, a hajnali órákban indultak Mauriba.

Folytatása következik...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2014-01-15 16:03:44

válasz T. Pandur Judit (2014-01-15 01:13:34) üzenetére
Kedves Judit!

Talán az "illetőnek" nem is volt olyan kellemetlen...:)
A házvezetőnő, meg csak egy magányos öregasszony, aki örült, hogy kipanaszkodhatta magát - talán, saját lelkiismeretét nyugtatgatva - valakinek.

Maurit viszont én találtam ki. Nem mentem érte egészen Bolíviáig, csak annak néztem utána, hogy van-e Franciaországban ilyen nevű helység. Mivel nem bukkantam rá, így hát ezt választottam, már csak azért is, nehogy aztán valamiért reklamáljanak nekem a mauriiak, hogy tán mégsem ott nőtt fel Pamela vagy Tom.:)))
Egyébként, csak franciásan kell ejteni, bár lehetett volna, mondjuk Maurie.:)

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4422
Időpont: 2014-01-15 01:13:34

Kedves Ida!
Nahát ez a házvezetőnő! Azt sem tudja, hogy kinek, de kiteregeti Pamela magánügyeit egy idegennek. Nekem ez nagyon ellenszenves, és nagyon kellemetlen lehetett az illetőnek is, aki csak kedvesen érdeklődött Pamela hogylétéről.
A történet szerint a házvezetőnő anyai érzelmekkel viseltetik Pamela iránt, egy anya soha nem tenne ilyet, szerintem.
Ez a Maruri a történetben egy francia falu lehet - gondolom. Talán egy kicsit franciásabb nevet is lehetett volna találni, mert Mauri egy folyó Bolíviában, és ahányszor olvasom ezt a nevet, mindig elcsodálkozom, hogy Pameláék Bolíviába készülnek.
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-11-14 20:37:51

válasz oroszlán (2013-11-14 18:31:15) üzenetére

Köszönöm, kedves Ica.

Szeretettel!
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6346
Időpont: 2013-11-14 18:31:15


Csak nem kerülik el egymást???

Szeretettel olvasom tovább. Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-10-12 21:24:01

válasz Finta Kata (2013-10-12 18:37:48) üzenetére

Drága Kata!

Örülök, hogy tetszettek a mai fejezetek.
Köszönöm szavaid... én meg megyek gyomlálni.:)

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2013-10-12 18:41:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Finta Kata (2013-10-12 18:37:48) üzenetére

Magamat javítom:
Az első mondat így enne érthető (zsibbad a kezem, sok betű kimarad):

Megint egy remek fordulat, aki majd olvassa a regényedet, nem fog unatkozni!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11529
Időpont: 2013-10-12 18:37:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Megint gy remek fordulat, i majd olvassa regényedet, nem fog unatkozni.

De (ne nevess!) itt az utolsó előtti nagy szakaszban egymás után, három is-t fedeztem fel, sőt, utána következő sorban még egy ráadást IS!!! Nos, légy szíves gyomlálj ki belőle majd - vagy kettőt!

Érdekes volt a mai olvasmányom!
Talán holnap folytatom - szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-09-22 20:40:38

válasz Susanne (2013-09-22 17:32:22) üzenetére

Remélem én is, hogy tetszeni fog, kedves Zsu.

Örültem Neked.

Ölelésem!
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2013-09-22 17:32:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdekes utazás lesz ez szerintem kedves Ida:)
Most is "faltam" a sorokat :
Szeretettel olvastalak: Zsu

Legutóbb történt

Baranyai Attila bejegyzést írt a(z) Engedj el című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Engedj el című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Szellők szárnyán jöttem című alkotáshoz

Baranyai Attila alkotást töltött fel Vándorszív címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Emelkedem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Jövő felé címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Frederic Francois Chopin - Joie De Vivre címmel a várólistára

festnzenir alkotást töltött fel Megálló címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Élekvesztő című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Fecnikre dörzsöltem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Az írás nekem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)