HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47963

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2013-10-06

Dravida-uráli nyelvrokonság

Konrad Elst nem tudom, milyen belga tudós (de gondolom, nyelvész, mert nem ért semmihez) nemrég írt egy könyvet (Update on the Aryan Invasion Theory), amelynek elméletileg az a témája, hogy volt-e árja invázió, vagy nem. Ezt a szálat hanyagolnám, mert semmivel sem jutottunk beljebb: lehet, hogy volt, de nem akkor - lehet, hogy nem volt, de másutt igen - egyáltalán semmi sem volt, és így tovább, ad nauseam. Mivel ezzel még nem lehet korlátlan számú lapot megtölteni, Elst még sok mindenféléről beszél, csakhogy hosszabb legyen a könyv.

Az egyik érdekes fölvetése az, hogy a finnugor és a dravida nyelvek rokonságban vannak egymással, ha ugyan nem édestestvérek. Elég egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy belássuk, ez nemcsak természetes, de egyenesen magától értetődő. A dravidák az afrikai Szahel-övezetből vándoroltak be Indiába, mégpedig északról, hogy lerövidítsék az utat. A migráció kissé elhúzódott, időközben elvesztették a bőrük színét, meg minden egyéb típusjegyet. Aztán ezek a melano-afrikaiak (figyelem, a feketét jelentő latin szót, a negrót nem szabad használni, mert sértő, de ugyanaz görögül már korrekt) az Urál vidékén alaposan elvegyültek a finnek és a magyarok őseivel, genetikailag és nyelvileg, majd mint akik jól végezték a dolgukat, megalapították az újabban harappainak nevezett indusvölgyi kultúrát a Kr.e. 3. évezredben. Kr.e. 1500 körül jöttek a gaz indoárják, és a szegény dravidákat leszorították a szubkontinens déli végébe. Itt ismét visszafeketedtek, de rejtélyes okból az egyéb negro- vagy melano-típusjegyeket már nem vették vissza. Eddig Elst.

A történet teljesen hihető, legföljebb azt nem értem, hogy miért nem jutott eszünkbe már sokkal hamarabb. A Grimm-testvérek is örültek volna egy ilyen ütős, színváltoztatós, kerülőutas mesének.

Mi magyarok elég sokat keveredtünk az évszázadok során, genetikailag és egyébként, de még így se nagyon hasonlítunk a szenegáliakra vagy a szomáliaiakra. Néha még egymásra sem, ám erről nem mi tehetünk, hanem a turáni átok. A szőke finneken se sok látszik a nagy genetikai vegyülésből (a melano-frikai nem a közönséges, mezei szexet gyakorolja - fúj! - korrekt módon, genetikailag keveredik). A nyelvek azonban híven megőrizték az őskori kufirc emlékét. A rengeteg szóegyezés közül Elst csak egyet közöl: a ház finnül kota, tamilul kudi. Nem is tudom, nekem eddig más fogalmaim voltak a szóegyezésről. Szerencsére vannak egyéb "egyezések" is: a dravida és uráli nyelvek egyaránt kerülik a zöngés és hehezetes mássalhangzókat, valamint a mássalhangzótorlódést a szavak elején; vannak közös suffixumok, és közös a vokális harmónia fonológiai princípiuma, amely utóbbiról Elst sajnos nem közöl bővebb részleteket.

Suffixumok és princípiumok ügyében nem nyilatkozom, de emlékeim szerint a magyar nyelvben mindenféle betűvel kezdődnek szavak, így a zöngés mássalhangzók is köztük vannak; persze az is lehet, hogy Elst elképzelései szerint a magyar nyelv már nem is "ugor", sőt uráli sem, mert pár sorral később elárulja, hogy az uráli nyelvcsalád tagjai, a dravidán kívül, a török, mongol és tunguz, továbbá nagyon valószínű, hogy a koreait és a japánt is ide kell sorolni - itt már végképp elvesztettem a fonalat, mert ha van két nyelv, ami tuti nem hasonlít egymáshoz, vagy két nép, amely a világon a legjobban utálja egymást, akkor az a koreai és a japán.

A kalandvágyóbb dravidák a közép-ázsiai tokhárokat is fölkeresték, géncsere célból, ami úgy látszik, kizárólag orálisan történt, mert a dravida szavak alaposan megtermékenyítették a tokhár nyelvet. Mivel ez már jó ideje kihalt, elég bajos ellenőrizni a szóegyezéseket. Gondolom, ezek is olyanok lehettek, mint a fent említett kota és kudi.

Bernard Sergent, Elst francia kollégája szintén lelkesen támogat minden dravida elméletet. Ő azt álmodta, hogy a Szahel-övezet melano-afrikaijai a Közel-Keleten át migráltak Indiába, de az összes többi részlet stimmel. Az uráli-dravida nyelvrokonság is. A földrajzi távolság áthidalását illetően Sergent egy igazán tudományos magyarázattal rukkol elő: Lehetséges, hogy egy dravida csoport levált a menetoszlopról, és Mezopotámiából egyenesen az Urál hegységbe tévedt.

Vessünk ismét egy pillantást a térképre: tényleg lehetséges, hogy valaki az Eufrátesz partján elcselleng, és csak az Urál tövében veszi észre, hogy hoppá, ezt mégsem kellett volna, most aztán hogy fogom megalapítani az indusvölgyi civilizációt?

A másik kérdés, hányan voltak azok a csellengők, hogy tökéletesen le tudták vezényelni a genetikai, nyelvi és egyéb keveredéseket?
A kota/kudi "szóegyezésért" ugyan kár volt.

Maguk a dravidák egészen mást mesélnek a migrációról. Ők mindig is őshonosak voltak Tamil Náduban, meg azon a nagy földterületen, amennyivel valaha nagyobb volt az indiai szubkontinens, és amely azóta nyomtalanul elsüllyedt. A föld nélkül maradt tamilok meg mi mást tehettek volna, elköltöztek a Szahel-övezetbe. Természetesen az Urálon át. Magam is ezt az útvonalat választanám, a Komorin-foktól Dakarba.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2013-10-16 16:15:24

:))))))
Nem is mondok többet.
Mindig érdekel, amit írsz...

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Bal/eset címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Egy hullámhosszon című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A könyvkiadás rákfenéje című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Egy hullámhosszon című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A szív szava címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság VIII. rész címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Szerelmek címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel A könyvkiadás rákfenéje címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 17. Csend legyen! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)