HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44610

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-10-20

A Pszichotanyán 33.

Másnap későn ébredtek. Pamela még hosszan nyújtózkodott. Tom gyorsan kipattant az ágyból.
- Kávét vagy teát hozzak? - kérdezte - ma ágyba kapod a reggelit drágám, mindjárt sorolom a lehetőségeket...
- Jaj ne, Tom! Annyit ettünk tegnap, inkább kihagynám a reggelit. Kávét azt kérek! - Még mindig álmos, nem tud észhez térni. Átbeszélgették az éjszakát, alig aludtak valamit. Most, hogy Tom kiment a konyhába kávét főzni, eszébe jutott a tegnapi hógolyócsata. Amikor a fiúk elkezdték a hógolyót gyúrni, s valamelyikük elrikkantotta magát: - No lányok, reszkessetek! - akkor Marie úgy megrémült. Azt mondta: - Ez nem igazság, hogy fiúk a lányok ellen... - akkor ő odaszólt Marienak:
- Ne félj, amíg engem látsz! - Apa őt gyerekkorában megtanította hogyan kell gyorsan hógolyót gyúrni, aztán hogyan célozni. Féltette a goromba fiúktól, hát ő meg vette az adást, s akár egymaga percek alatt szétvert egy csapat fiút. Igaz, most ők kapták a fiúktól az elsőt, de azután kíméletlenül záporoztak a hógolyók úgy Tom, mint Max felé. Kezdetben csak nevettek, de hamarosan kidőltek s megadták magukat. Tom még az este is említette: - Elképesztően harcias vagy, látod erről az oldaladról még nem ismertelek! - Igen, hógolyózásban jó vagyok, egyébként az év többi szakában védtelen. - Nevettek! Aztán... hemperegtek a hóban a domboldalon, s mikor bementek, nekiestek Marie sütijének. Ő is remekelt. Isteni volt a "Velencei álom". Marie nem győzte zsebre vágni a dicséretet. Azután, amikor eljöttek, a maradékot megosztotta velük, becsomagolta. Tegnap már nem tudták megenni, így hát van mára is sütijük. Már jócskán esteledett amikor eljöttek, Marieék seprűvel, hólapáttal kísérték őket hazáig. Még itt is Marie seperte le a lépcsőt, ők meg aztán futottak hazáig. Nagyon aranyosak. Úgy örül, hogy egymásra találtak, igazán remek emberek mindketten.
Érkezett Tom a kávéval. Ő is visszabújt az ágyba, s ott kávéztak együtt.
- Remélem, sok ilyen gyönyörűséges reggelünk lesz még - mondta Tom, majd hozzáhajolt és megcsókolta. Igen, ő is ebben reménykedik. Mindig ilyen meghitt, nyugodt életre vágyott a lelke mélyén, csak ki kellett tárnia a lelkét, hogy megtudja mit akar. Amikor az éjjel elmondta Tomnak, hogy végleg búcsút kíván venni a régi életétől, hogy minden szálat el szeretne varrni, hogy semmi ne emlékeztesse a múltjára, akkor Tomnak könny szökött a szemébe, s azt kérdezte: - Nem is tudom, hogy én megérdemellek-e téged? És olyan szorosan ölelte magához, hogy azt hitte, megfullad.
- Ugye, eljössz majd velem? - kérdezte Pamela egészen váratlanul.
- Hová szívem?
- Hát tudod, rendeznem kell az ingatlanaim ügyét.
- Mennyi időt vesz az igénybe?
- Fogalmam sincs. Hosszú időt mindenesetre, nem szeretnék ott tölteni.
- Megkérdezzük Adélaidet. Tudod, a nászútra is kell szabadságot tartalékolni.
- Úgyis kell beszélnem vele. Mondd, eljössz velem hozzá, kíváncsi vagyok mit szól az ötletemhez.
Tom, ezt tényleg el kell kezdeni mielőbb, jó lenne hamar túl lenni rajta, csak azután tudok intézkedni a névváltoztatásról. Marieként akarok a feleséged lenni. Ugyanis te Marie kezét kérted meg, ha még emlékszel rá?
- Emlékszem rá szívem, természetesen, de nekem mindegy mi a neved, nekem az a fontos, hogy te vagy!
- Tudom, nehéz lesz megszokni ahogy neked, ugyanúgy nekem is. Amikor lemondtam a Marie névről, nem volt nehéz dolgom, mert gyűlöltem azt, aki voltam, akármilyen nevetséges is ez ma már, de Pamelát nem gyűlölöm, tudom, hogy hibázott, s már azt is tudom, hogy helyre lehet hozni a hibákat. A házasságlevélen már úgy szeretnék szerepelni hogy: Marie Colbert! Hogy tetszik?
- Nekem nagyon! A Thomas Colbert mellett rendkívül jól fog mutatni!

Tom már a konyhában sürgölődött, készült a vasárnapi ebéd. Előbb még kimentek kicsit havat lapátolni, seperni. Közben hógolyóztak is, de Tom megint vereséget szenvedett, úgyhogy inkább tovább dolgozott, s így csak néha kapott hátba egy-egy hógolyót. Jól esett a friss levegő, kicsit az izmaikat is megmozgatták, s mentek vissza a házba.
Most már vidáman rotyog a csirke ragu, sül a rántott töltött csirkemell, a karfiolszósszal meg éppen elkészült, desszertet csomagolt Marie. Úgyhogy minden elkészül pillanatok alatt.
Pamela bement rendet rakni a szobákban, s ahogy benyitott a konyhába beleszagolt a levegőbe, s felsóhajtott.
- Micsoda isteni illatok! Tudod, hogy most már farkaséhes vagyok? Akarod, hogy megterítsek?
- Ha ahhoz is úgy értesz, mint a hógolyózáshoz, akkor csak rajta!
- Lehet, hogy kevésbé értek hozzá, de talán azzal még elboldogulok - nevetett Pamela.
Jólesett a forró leves, és nagyon ízletes volt. Pamela kétszer is szedett, pedig túlságosan nem kedvelte a leveseket. De ez a csirke ragu igazán finom volt. Hálásan pillantott Tomra. Az megsimogatta az arcát, s tálalta a második fogást. Pamela, amikor felvágta a henger alakú rántott húst, akkor látta, hogy töltve van.
- Ó, ez töltött husi... jaj, de finom, ezzel a karfiolszósszal?... Hm, igazán isteni drágám! Hogy te miket tudsz! Mi minden van a töltelékben?
- Sok minden, többek között párolt sárgarépa, paprika, meg csirkemáj. A májat gomba helyett tettem bele, mivel nem szereted a gombát - mondta Tom mosolyogva, s szemlátomást jól esett a dicséret.
- Honnan tudod, hogy nem szeretem a gombát? Tudtommal, sosem mondtam.
- Tényleg nem mondtad, de megfigyeltem. A gombát mindig kerülni szoktad a svédasztalon.
- Te a vesémbe látsz! Mit nem szeretek még?
- Mindent én sem tudhatok, de annak örülök, hogy így májjal tetszik neked ez a husi, majd mi így csináljuk ezután. Az igazat megvallva, nekem is jobban ízlik így!
- Na látod, még az ízlésünk is egyforma! - most is degeszre ették magukat, megettek mindent az utolsó morzsáig. - Tudod mit, a sütit hagyjuk kicsit későbbre, már nem fér belém több - mondta Pamela, miközben leszedte az asztalt. Tom nem engedte, hogy elmosogasson, csak félre rakták, mondván, majd ő este elmosogat, legalább akkor visszaidézheti ezt a kellemes ebédet. Egymást átkarolva mentek be a nappaliba.
Nemsokára utánuk ment a két-két szelet "Velencei álom" is. A pamlagon ülve eszegették, miközben tervezgették a jövőt.

Délutánra már szűnt a havazás, gyengén esett, időnként meg-megállt. Olykor úgy tűnt, hogy a nap is elő akart törni, végül mégsem sikerült. Indulniuk kellett, hogy Pamela még sötétedés előtt hazaérjen. Tom egy hólapáttal a vállán indult el, hogy ne ütközzenek útközben hóakadályba. Akkor valami motorzúgásra figyeltek fel, s meglátták, hogy nagy Pierre jön lefelé a domboldalon a hókotróval. Tom visszatette a lapátot, még gyorsan leseperte a lépcsőket s elindultak felfelé a gyönyörű hólepte domboldalon.

Folytatása következik...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2014-01-21 09:23:50


Kedves Judit!

Köszönöm.

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4360
Időpont: 2014-01-20 22:26:27

Kedves Ida!

Itt jártam, olvastam.

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-12-02 20:43:28

válasz oroszlán (2013-12-02 15:14:57) üzenetére

Jól is tetted, drága Ica, hiszen nagyon szép neved van.
Ha már így rám bíztad a titkod :), akkor én is elárulom neked, hogy gyerekkoromban én sem szerettem a nevem. Édesanyám Icikének szólított, édesapámnak kisbogár voltam. Aztán, amikor felnőttem, rájöttem, hogy olyan rövid, egyszerű, szürke hétköznapi a nevem, mint amilyen magam is vagyok, és akkor megbékéltem vele.:)

Köszönöm az olvasást és a kis anekdotát.

Szeretettel!
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6221
Időpont: 2013-12-02 15:14:57


Kedves Idám!

Elárulom neked, hogy én sem szerettem a nevemet, mindenféle becenevet kitaláltam. Érettségire kaptunk csak abban az időben személyit, ahhoz kellett születési a.kivonat. Nagyon elcsodálkoztam, hogy három név volt beleírva. Az a kevés rokon, ismerős csak Ilinek hívott...és most választhattam volna, de már dacból sem tettem.

Szeretettel olvastalak: Ica ( ez volt már a bejáratott nevem :)))
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-02 20:24:28

válasz Susanne (2013-11-02 18:01:20) üzenetére

Köszönöm szépen, kedves Zsu.
Nagyon örülök elismerő soraidnak.

Ölellek!
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2013-11-02 18:01:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Csendes kettes:) Meghitt hangulat...nagyon tetszik kedves Ida :)
Szeretettel:Zsu
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-10-23 19:48:02

válasz Finta Kata (2013-10-23 00:31:15) üzenetére

Köszönöm, drága Kata, hogy élvezettel olvasod. Igazán örömmel tölt el.

Ne aggódj, majd a könyvcsomagod olvasását is bepótolod, ennek, úgy két hét múlva úgyis vége lesz.
Dorgáljál, csak dorgáljál nyugodtan.:) Bár már elküldtem a következő részt, meg igyekszem folyamatosan feltölteni a még hátralévő 12 részt.

Szeretettel!
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11348
Időpont: 2013-10-23 00:31:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *


Na-gyon-jó-jó-volt-ez is, meg a havazás. Én is szeretem a hóesést. Amíg nem adtam le a gépkocsit, mindig mentem a garázs előtt a havat seperni, s élvezettel tettem.
Szép helyen laknak a szereplőid.

Aszonyom, várom, hogy föltegye a következő részt, mert nem tudok mit olvasni...

Igaz, most a kéthete érkezett könyvcsomagomat ki se bontottam, azknál lemaradtam.

Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Szerelem alagutja alatt című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Táborozás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Szeretném... című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Hívogat a tó címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Vérvörös pipacs címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hullámzás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/9 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Gyóni Géza: Mementó / Memento című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) kis pimasz című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Csillogó szemében látom című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Autentikus című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nyolckezes (Szonett-csokor) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)