HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44955

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-11-03

Lélekrezdülés

Október után november jön, november után december. Január, február, március, április következnek, majd a szép május, amikor minden zöldell, minden virágzik. Kinyílnak ekkor a szívek is, szerelem hónapja ez a hónap. Milyen szép is, amikor két szív egybedobban, két lélek egy ütemre rezzen. A patak csörgedezik, a folyó folyik, a kis bogár a levél alján boldogan szívja magába a létezés igéjét. Nagy hegyek árnyéka leng a távoli látóhatáron, indul a tölgy, indul a fenyő. Hullanak a mező szirmai, melyek fölött az a sok szép madár köröz önfeledt örömmel. Kicsi szívében csak egy a kétely, megvárja-e a párja? Így van vele az ember is. Egy fiú és egy lány. Egymás kebelére hajtják le fejüket, muzsikál a szél...de nem éled-e fel a mardosó kételkedés bennük: hő szerelmem talált vajon viszonzást a másik tétova mozdulatában, vagy csak unalmában tölti velem idejét e szívemnek drága lény? Vagy talán holnap másért dobban majd a szív, melynek pihegését most a szívemen érzem? És, ha másért dobban, ki az a szerencsés, ó, ki az, az átkozott! A kétely alattomos fullánkja ott van minden csókban, minden ölelésben. Pedig, hogy pirul, hogy remeg a teste, rebben a szava. Mint árulja el szűz vágyát egy olyan testi-vágy nélküli égi szerelemnek, amelyet csak angyalok érezhetnek egymás iránt!

A kertben sétáltak, a szabad, kék ég alatt. Ragyogó, fehér felhők úsztak fenn a magasban, tündéri volt minden kósza fény. Az egyetlen árnyék, mely a kert szélét elérte, a távolban kéklő, nagy hegy árnyéka volt, de a szegélyen körben, azon a részen is kéken fénylett, kéken habzott a fekete-ribiszke kicsi virága. Nem sejthették, hogy Bélási Tibor a málnabokrok felől lassú léptekkel közeledik!
Azt mondta a fiú a lánynak:
-Utolsó napom ez a nap veled e kertben itt. Holnap elutazom.
A lány két szép ábrándos szemét a bánat fátyla árnyékolta be.
-Tudom. Már említetted. De még mindig nem értem az egészet! Elmész, itt hagysz egy kétes-értékű dicsőség puszta lehetőségéért! Délibábot kergetsz, míg az én érted epekedő szívem megszakad!
-Muszáj mennem. Meg kell ölnöm a szörnyet, Beldrengost, aki lejön a vad hegyekből éjnek idején, elrabolja a szüzeket selyem-gyolcs nyoszolyóikról, kisgyerekek vérében fürdik, s lisztté őrli sziklaodúja csontmalmában az öreg emberek aszott koponyáját!
-Ó kedvesem, ő fog megölni téged! Mi késztet arra, hogy magadra vállalj egy olyan feladatot, ami a király katonáinak a dolga lenne?
-A becsületem! Én vagyok a leghíresebb harcos széles-e földön. Nem pihenhetek odahaza puha párnák alatt!
A kert közepén álló nagy fa lelógó lombjai betakarták őket óvó szeretetükkel, a közelben friss csermely csörgedezett. A lányt Kakiszagú Aliznak hívták, a fiú neve Büdös József volt. Senki nem tehet a nevéről, mindenről az ősök tehetnek. Az ősök sírját kéne megbotozni.
-Szeretlek kedvesem - lehelte Kakiszagú Aliz alig hallhatóan. -Hadd hajtom fejemet le a kebledre, te pedig lehelj szűzi csókot az én homlokomra!
Hosszú szőke haja szétterült lebegve Kakiszagú Aliznak Büdös József büszke mellkasán. Büdös József lehajtotta nemes fejét, és ajkával illette Kakiszagú Aliz alabástrom homlokát. Színes pillangók kergetőztek mellettük, s egy kis fekete bogár mászott fel a fa törzsén. Megtalálta párját, s boldog maszatolással elegyült vele, szárnyalt a dal, mely a szél szárnyán jött az éterből, lenge szirének lidérce nőtt fejes-liliomok tarka seregében, mely olyan volt, mint terített, ünnepi asztal. Minő pír játszott tündérkedvvel Kakiszagú Aliz orcáján! Mint remegett a teste szűzi vágytól Büdös József karjaiban! Mint tekintettek egymás szemébe azzal a fajta félig eltitkolt, félig beismert szerelemmel, mely tiszta, mint a hó, s csak az angyaloknak sajátja az égben?

A kerti út kanyarulatából ekkor tűnt elő Bélási Tibor. Észrevette a párocskát és odasietett hozzájuk. Szennyeslelkű Ilonának volt ő a párja, sok éve együtt voltak már, de szíve titokban mindig is Kakiszagú Alizért dobogott. Bélási Tibor kinézetre olyan volt, mint egy lapos, kövér hernyó, szőrös és puffadt, szálkás-tetű hóbor menetekben.
A párocska zavartan kettévált, egymás kezét azonban nem eresztették el.
-Előkészítettem a fegyvereidet - szólt Bélási Tibor - a sárkányölő dárdát, a sárkányölő kardot és a sárkányölő buzogányt.
-Köszönöm - mondta Büdös József. - A lovamat hol találom?
-A lovad az istállóban van!
-Istenem, ki fog engem védelmezni, míg távol leszel? - kérdezte Kakiszagú Aliz. -Ki fog engem istápolni?
-Majd én védelmezlek, majd én istápollak - kiáltott fel Bélási Tibor. -Nem kell félned senkitől, semmitől!

Büdös Józsefnek indulnia kellett. Még egy utolsó félszeg csók Kakiszagú Aliz homlokára, még egy rebbenő titkos kézszszorítás. A pír az arcon fellángol utoljára. Elment Büdös József, határozott büszke léptekkel ment el. A málnabokroknál, az ösvény kanyarulatától még visszatekintett. Bélási Tibor karjában tartotta a zokogó Kakiszagú Alizt, úgy vigasztalta!

Hét hosszú éven át várt Kakiszagú Aliz, Büdös József visszatértére. Hűsége nem szenvedett csorbát ez alatt a hét év alatt. Bélási Tibor vigasztalta, védelmezte, bátorította. A hetedik év végén hernyószerű Bélási Tibor elvált Szennyeslelkű Ilonától és elvette Kakiszagú Alizt. A nyolcadik évnek februárjában nehéz léptek hallatszottak éjszakánként a hegyek felől, s lám, egyszer csak betámolygott a faluba csonttá aszalódott szegény, szép Büdös József. Óriási zsákban cipelte Beldrengosnak mind a hét fejét. Azért jött ilyen sokára, mert nehezek voltak a fejek. Sóhajtott a szél, zörögtek a fák csontvázai a fehér hó-lepel alatt.
Ez Kakiszagú Aliz, Büdös József, s a kövér, hernyószerű Bélási Tibor szomorú története.

Szennyeslekű Ilonáról pedig szó se essék, ha már eddig nem esett!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2015-01-03 16:26:43

válasz Délibáb (2015-01-03 14:14:41) üzenetére
Szia Délibáb! Látom, tallózol az írásaim között:) Örülök, h ezt választottad, és annak is, hogy tetszett!!! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2014-09-25
Összes értékelés:
146
Időpont: 2015-01-03 14:14:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Nagyon hangosan nevettem. :D Zseniális! Köszönöm az élményt! :)

Üdv: Délibáb
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-21 10:07:49

válasz Zágonyi Mónika (2013-11-21 08:34:50) üzenetére
Szia Mónika! Örömmel látom, h vetted a lapot! Tényleg marháskodásnak szántam, De egy marháskodás is csak akkor ér valamit, ha az olvasó tud rajta derülni. Lehet, hogy folytatni kéne? Nem tudom, majd meglátom, hiszen itt nem a "történet" volt a lényeg! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Zágonyi Mónika
Regisztrált:
2009-06-10
Összes értékelés:
1861
Időpont: 2013-11-21 08:34:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Néztem már korábban is az írásod címét, és el is határoztam, hogy el fogom olvasni, és végre tudtam is rá időt "kreálni". Már a címnél elmosolyodtam... valahogy éreztem, hogy ez nem egy olyan "lélekrezdülés" lesz, amit egy-egy költményben fel lehet fedezni... Aztán az első bekezdés olvasása közben is tovább mosolyogtam, mert határozottan lejött, hogy ez egy jól megírt paródia lesz, aztán egyszer csak ráborultam az íróasztalra, és elkezdtem nevetni... :)) és azt vettem észre, hogy emellett nagyon érdekel a történet! :)
Tetszik a stílusod... lehet persze, hogy egy kicsit polgárpukkasztó olykor :) de az nem baj... :) Talán tényleg érdekes lehetne a folytatás...
Szeretettel: barackvirág
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-13 14:57:31

válasz Cyankalla (2013-11-12 02:12:51) üzenetére
Szia Kalla! Jaj, a Bélásitól óvakodj, az egy gázos pasi----de maj még lehet h folytatom:) Üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2013-07-21
Összes értékelés:
346
Időpont: 2013-11-12 02:12:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ehhh.. :)
Itt a szagok kavalkádjában rendesen megzavarodtam. Aztán jött Bélási, a karjaiba vett, és minden faja! :)
Van egy stílusod, azt megmondom! :)
Erre ráfér egy második felvonás, ugye tudod?!:)

Üdv, Te: Én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-09 08:41:51

válasz Istefan (2013-11-09 06:54:53) üzenetére
Igen, István, tényleg ez a kérdés! De a folytatást én se tudom, nem mesélték tovább. Lehet, h később mindkét férfitől születtek gyerekei felváltva Kakiszagú Aliznak. Szép kis Kakiszagú gyerkőcök:)
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-11-09 06:54:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem értem, miért hagyod az embert "szüszpanszban". Most törhetem a fejem, hogy végül melyik vágta le a másik fejét, hogy Kakiszagú körül szaglászhasson. Üdv. István
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-05 11:48:56

válasz Krómer Ágnes (2013-11-05 10:40:30) üzenetére
Köszönöm Ági! Örülök, hogy tetszett! p én
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-11-05 10:40:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Milyen lányos címe van :) Már az eleje nagyon romantikus.Van ebben minden szórakoztató.
Tetszett.

P:Ági
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-05 09:00:05

válasz Susanne (2013-11-04 20:03:14) üzenetére
"Fejemet kebledre": Petőfi, "haja szétterül lebegve": Radnóti, "mint terített, ünnepi asztal": Biblia, Énekek éneke, "tiszta, mint a hó" -Juhász Gyula, "a lovamat hol találom" Shakespeare, "csonttá aszalódott szegény szép Büdös József" -kedvenc könyvem, a hegyaljai felkelésről szól, nem jut eszembe hirtelen az író, és a cím. Nem szó szerint, inkább csak stílusra. Jól összehoztam, nem? Szeretettel üdvözöllek: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2013-11-05 08:59:03

válasz Susanne (2013-11-04 20:03:14) üzenetére
Szia Zsu! Köszönöm, h elolvastad! Tulajdonképpen paródiának szántam, elsősorban a saját magam modorosságait akartam kifigurázni. Ebben a vonatkozásban a "mese" népmesei "beütését" egészében. "Az a sok szép madár" -Balassi Bálintra üt, a "kebele" Petőfi, a "muzsikál szél" egy könyv-címet idéz: Muzsikál a bükk, ifjúsági regény.
"Ott van minden csókban, ölelésben" -Ember tragédiája, a "kert" és a "fa" szintén, a távoli hegyekben lapuló emberevő szörny, akit meg kell ölni: Izlandi Hann, "Kakiszagú Aliz", "Büdös József": Bödön-Kakilni, pisilni, az "ősök sírját kéne megbotozni" - Ady Endre.
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2013-11-04 20:03:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez igen:)
Nekem nagyon tetszett, megfelelően van fűszerezve mindenféle "földi jóval" !
Gratulálok Laci !

szeretettel olvastalak: Zsu

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Amikor a színek újra élesek címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) fOrdítva című alkotáshoz

Delory Nadin bejegyzést írt a(z) Az írás nekem című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Élekvesztő című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Univerzum című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Segélykiáltás címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Apeva című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Strandolók című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szellők szárnyán jöttem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) fOrdítva című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Strandolók címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)