A kapu nyikordul, betép a szél
a kerti padra ül, most nem mesél,
csak hallgat, ajkait összezárva
engem bámul, s azt várja, hátha.

Ajtó nyílik, küszöbön áll holnap,
szétnéz, fürkészi mit csomagolhat,
mit vigyen magával, a jövő mit kíván,
tanácstalan, kérdőn néz énreám.

A gitár leül, s játszani kezd...
zene nélkül. Ki érti ezt?
Kéri segítsek, hagyjak most mindent ott,
keressem meg, az eltűnt dallamot

A gyertyaláng ég, de nem világít,
halkan sír, szipog, ígéri bármit
kérek, megadja nekem,
ha elveszett fényét meglelem.

A könyvben nincsenek mondatok,
kérdőn bámulnak a holt-fehér lapok,
de nem tudok rajtuk segíteni,
a történet végét örök homály fedi...

...és végül itt vagyok magam
egy nagy kérdés, s nem értem pontosan,
miért vész el, történet, dallam, jövő, bármi?
Keressem? Hagyom. Könnyebb kitalálni.