HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50714

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Csűdi IstvánFeltöltés dátuma: 2014-02-20

A csönd

A hó már órák óta esett, de a söntés előtti asztaltársaságot ez a legkevésbé sem zavarta. Vidám hangulat uralkodott, folyt a lé és perdült a kártya. Bár a szerencse állandóan forgott, senki sem vette szívére a veszteségét, lévén, hogy egy kör cigaretta volt a vesztes kára, amit amúgy is elfüstöltek volna. Közben kisebb szüneteket tartottak, a világ nagy dolgait megbeszélni: ki kivel kavar a faluban, melyik szomszéd vág disznót a hétvégén, meg hogy a tavalyi évben mennyivel több hó esett, mint eddig az idén - és persze a holnapi munkát is alaposan megtárgyalták, mert a téeszelnök, ugyebár, nemigen ért semmihez; ha ők nem lennének, hát bizony "már rég becsukták vóna a bótot."

Az országúton eközben egyre gyérült a forgalom. Hol itt, hol ott rekedt meg egy-egy kocsi az átfúvásokon. A szél mind veszettebbül süvített, már-már orkán erejű lökéseket mérve fákra, autókra és a faluszéli házakra, védtelen tanyákra. Az útmenti ember-mély árkot sok helyen betemette már a hó. A csupasz ágak közt utat törő jeges szél valami félelmetes, földöntúli hangokat hallatott. Valódi ítéletidő kezdett kibontakozni. A község utcái elnéptelenedtek, aki csak tehette, behúzódott a duruzsoló kályha mellé és onnan fülelt a tél kemény szavára. Erős fenyegetés volt az. "Szedd össze magad ember, ha velem találkozol!"

Erősen éjbe hajlott az idő, mire a kártyacsata véget ért. Még beszélgettek egy kicsit, miközben "üresbe állították" poharaikat, aztán kiléptek az ajtón.
- Hű, az áldóját! - kiáltotta valamelyikük.
- Azám, - válaszolt a másik - eltart egy ideig, míg haza érünk. Muszáj gyalogolni... De Jóskát sajnálom legjobban. Mire az a tanyára kiér, már indulhat is a munkába - és kajánul kacsintott, jelezve, hogy csak ugratni próbálja cimboráját.
- Áááá, mi az a pár kilométer nekem.. - mormogta a fogai közt Jóska. - Voltam én már keményebb helyzetben is. - De hangosan csak ennyit mondott:
- Nem vagyok én olyan nyámnyila, mint ti! Semmi perc alatt otthon vagyok! - És imbolygó léptekkel elindult.
Közben a csapos is kinézett és fejcsóválva dörmögött: - Kicsit többet ivott ez a Jóska gyerek, mint szokott - és behúzta az ajtót.

A reggel vastag hópaplan alatt találta a tájat. A tomboló szél már alább hagyott, majdhogynem szélcsend volt, de csikorgó hideg.. Az út eltűnt, csak gumicsizmákkal kitaposott csapás mutatott a major irányába, ahol már javában folyt a munka.
- Hol késik ez a Jóska? Nem győzöm egyedül. - panaszolta az öreg Imre bácsi csak úgy magának. - Ennyire elaludni... Na, de rajtam nem fog ki! Nem vagyok én még olyan vén trotty! - és megszaporázta lépteit.
- Nem tudjátok mi van Jóstival? - szegezte a kérdést a szembe jövőknek. A nemleges válasz után az órájára nézett. - Mindjárt dél! Mindjárt dél...

...kanalak csörömpölése, viccek és a rádióból szűrődő tánczene egyvelege harsogott az ételgőzös ebédlőben. Ebédlő? Hmm... annak nevezték a szociális épület egyik sarkában kialakított szűk helyiséget. Ha egy bejött, kettőnek ki kellett menni, hogy elférjenek.
- Látjátok, mennyi jó ember elfér egy ilyen csöpp helyen? - szokták mondani élcelődve. Ezt aztán általában hangos röhögés kísérte, ahogy most is. A déli krónika szignáljára aztán lassacskán elcsendesedtek. A híreket mindenki szerette meghallgatni. Hanem ez a csönd most egy örökkévalóságig tartott...

"...az Útinform jelentése szerint Kondoros határában, az út menti, hóval befútt árokban ma reggel holtan találták Mihályfi József kondorosi lakost. Megfagyott..."

2012. február 7.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Csűdi István
Regisztrált:
2011-02-15
Összes értékelés:
266
Időpont: 2016-02-25 20:20:54

válasz T. Pandur Judit (2016-02-25 14:48:53) üzenetére
Kedves Judit!

Több sornyi válaszom veszett oda a rendszer hibájából, hát most rövid leszek. Igazad van, és szándékosan van így. Inkább az előre várható végkifejlet iránti enyhe borzongatás volt a szándékom. A történet magja viszont valós. Valaki megfagyott a -20 fokos hidegben.
Köszönöm, hogy olvastál!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5232
Időpont: 2016-02-25 14:48:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves István!

A Napvilágos prózás kötetben olvastam az alkotásodat.
Annyira előkészítetted az előjelekkel a tragédiát, hogy a végén már meg sem lepődtem.
Legfeljebb azon, hogy a falubeliek a hírekből tudták meg a történteket, mert igen gyorsan elterjednek a falusi eseményekről a hírek.

Judit
Alkotó
Csűdi István
Regisztrált:
2011-02-15
Összes értékelés:
266
Időpont: 2014-03-01 19:26:15

Kedves Vali! A csattanó igaz volt a nyolcvanas években. A környezetet és neveket kitaláltam.
Érdekes gondolatot közöltél... Sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom. Valami arra késztetett, hogy megírjam ezt a régi emlékemet.
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2852
Időpont: 2014-02-24 19:44:47

Kedves István!
Ismerős ez a falusi életkép, - régről. A végén a hír szomorú, akkor is ha fikció, akkor meg különösen az ha igaz. Jó írás, fordulatos, mégis valami olyant érzek a sorok között, hogy valami arra késztetett, hogy írni, írni, mindegy miről, múlik az idő. Talán azért,hogy könnyüljön a lélek. Nem tudom, - ezek voltak az érzéseim. Jól lehet, én vagyok ilyen hangulatban, - nem tudom?
szeretettel üdv:Vali

Legutóbb történt

gleam bejegyzést írt a(z) Színek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Vágyam (haiku) című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Varjú sétál... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Állomás címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Őszi kép című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Karantén /jelenet/ címmel

Marcsy bejegyzést írt a(z) A láthatatlan támasz című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szédült bársonytakaró című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Roni és Reni 5/5 című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szédült bársonytakaró című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szédült bársonytakaró című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Őszi kép című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)