HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1826

Írás összesen: 45412

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-11-19 20:37:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2014-07-11

Közbevetés, összes évszakokról

Igazából egyedül gyönyörű Tavasz az az évszak, amely sürgeti, lökdösi, az Időt, sürgeti szüntelen, minduntalan ott toporog a nyomában, majdhogynem annak sarkára lép, az Idő meg sértődötten liheg - hivatkozván az asztmájára, reumájára, szívritmus-zavaraira, mindenfajta, rengeteg egyéb bajára, összes nyavalyájára, mutogat beutalókat, recepteket, szánalmas leleteket, zsebeiből előkotorja táppénzes papírok sorát. Utolsó, legnyomósabb érve a "tavaszi fáradtság".

A Nyár tudvalévőn lusta legény, no meg bölcs is, ö aztán nem sürget senkit, "nem olyan családból származik"; leginkább az Időt nem kell siettetnie, tudja jól: az Idő néki dolgozik, kell arra, hogy megvalósuljanak, összes "projektjei", beérjen összes kedves gyümölcse. Szeret elheverni déli forróságban, kiadós ebéd után "boglyák hűvösében", vagy az öreg ház tisztaszobájában, amikor benn finom a hűvös, a spaletták becsukva, (majdhogynem fázik, de olyan kellemes ez a borzongás), kedves Idő ez a szundításra. Meg szeretné akár csak kis időre felhajtani az aratók ebédet hozó összes asszonyai összes szoknyáját, akár csak arra a néhány percre, csak amíg emberük kikanalazza azt az ételt, aztán a maradék kenyérhajjal tisztára törli a tányért, csak arra a néhány percre! Vagy, amikor, a hűvös, lezárt spalettájú szobába - ahol olyan jól esik a rövid, délutáni szundítás - bekopog a cselédlány, és megkérdi: friss víz, málnaszörp, földieper, esetleg valami más..." A Nyárnak soha se kell sietnie, az Idő néki dolgozik.

Na, és az Ősz, ő meg amolyan dekadens valaki, gyönyörű asszony, sétál képzelt, szerelmével, rozsdaszín avaron, máskor elképzelt padon várja őt; közben dolga ezernyi, rengeteg, szalad, sertepertél, becsomagolja nyűgös gyerekek iskolatáskáit, letörli az első osztályosok hamar múló könnyeit, betakarítja a termést, éles kések választják el szülőjüktől a tömött szőlőfürtöket, mézédes körték, fanyar almák kerülnek vágyódó polcainkra, miközben, az Ősz pontosan tudja: ő csak szüretel, semmit nem tett ezért; a vetéseket Tél takarta be, óvta paplannal, a rügyeket Tavasz bizsergette, kelte életre, türelmes, ráérős Nyár nem türelmetlenkedett, hagyta az Időt, hogy összes gyümölcseit érlelje, ő közben meg csak ül elképzelt padján, vár valakit, néha szerencséje van, ha korán megérkezik az a rég várt téli hóesés...

Nahát a Tél! Ő aztán igazán, undorító, mocskos, perverz, de valójában szánni való vénember, összes rigolyáival; zsugorin bánik a szeretettel, születésétől fogva, kegyetlen, gonosz: hoz fagyot, hoz falvakat világtól elzáró hófúvást, kárörvendőn nézi hajléktalanok türelmes sorban állását (szánalmasan vacak, meleg löttyért), olykor, ha teheti, fagyos szelet, szúrós havat is zúdít nyakukba, máskor valcert táncol kavargó hópelyhekkel, (azok csak nevetik őt, a vén bolondot, a szánalmas, botlábú táncost), ilyenkor elfeledkezik az Időről, csak táncol, csak táncol, meg szeret bekukucskálni ablakokon (ott benn albérlők egymáshoz bújva nézik a hirtelen támadt, sűrű hóesést, kortyolnak forralt bort, "összes számlájuk kifizetve már" olykor meg elérzékenyül, karácsonyi kalács illatától, őrülten vágyik mindkét asszonyra: Őszre, Tavaszra, mindkettőt annyira kívánja, de egyikük sem volt igazán az övé, és nem is lesz már, tán sohasem...

/Évszakok beszélgetése II.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
587
Időpont: 2014-07-13 20:37:52

válasz Kőműves Ida (2014-07-12 21:34:05) üzenetére
Szia, és köszönöm, hogy olvastad.
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5151
Időpont: 2014-07-12 21:34:05


Nagyon tetszik, ahogy megszemélyesíted az évszakokat, remek jellemrajz...
Elismerésem!

Ida

Legutóbb történt

Ylen Morisot alkotást töltött fel A hold nappal címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) szíved-karod című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Várakozás címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha egyszer... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) November című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Élet című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A megperzselt völgy című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 42. fejezet címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Csuki-csiki című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)