Szerencsére a természet közelében lakunk, Így módom van sűrűn megszemlélni annak csodáit. Szemlélődésem során mostanában egyre inkább a természet egyik ,,festőjének", az ősznek tekinthetem meg az alkotásait. Gyerekek! Ez a színpompa csodás! Gyönyörű azt látni, ahogy a korábban zöld levelek egyre inkább először fokozatosan vörösessé válnak, majd fokról fokra lassacskán mennek át a sárga színbe, a virágok fokozatosan hullajtják mindeközben le a szirmaikat is és a sárgára színeződött levelek a földre hullnak. Természetesen az örökzöldek és közülük is talán a legismertebbek, a fenyőfélék és a tuják kivételek. Ők, amint tudjátok, leginkább a hűvösebb, esetleg hidegebb évszakokat szeretik. No, de a szavamat ne felejtsem, a növények többsége most már, mivel a tél közeleg aludni tér. Mint mindenkinek, aki pihentető álomra vágyik, át kell öltözni és ennek során előbb le kell vetkőzni. A növények is így tesznek, Addig azonban az ősz ,,nevű festő" hatására egyre szebb színeiket bontják ki és tárják azok elé, akik ezekre kíváncsiak. Olyannyira szépek az ősz színei, hogy a szintén ,,pihenni térő fáradt" Nap is el-elgyönyörködik azokban lágyan simogatva gyenge sugaraival a tájat és annak növényzetét. De amint a növények aludni térnek, azaz egyre inkább hidegebb lesz az idő, megérkezik egy újabb ,,tájfestő", a tél, akik a fehér szín ezernyi árnyalatával, változatával kápráztatja el a világot. Ám hogy milyenek is valójában a télnek a színei, arra talán majd egy másik alkalommal térek vissza, gyerekek. Egyet azonban már most is megmondhatok, hogy mind a négy évszak, a tavasz, a nyár, az ősz és a tél mind-mind csodálatos tájfestők, hiszen ,,megbízójuk" a legcsodálatosabb a világon! Gondolom, tudjátok, hogy ez maga az élet...