HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44597

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2014-12-29

A majom farka, a misszionárius feneke X/3.

Koromsötét éjszaka borult Delohi lapos dombjára, masszív eső verte a misszióstelep apró házait és a sövénykerítésen túl elterülő trópusi dzsungel ősnövényzetét. A villámok fel-fellobbanó fénye lopakodó árnyalakot világított meg: Pablo settenkedett lefelé a part irányába, arra, ahol a csónakok pihentek fenn a magas-parton. Kövér cseppek kopogtak a kunyhók pálmatetején, az égbolt állandó morajlásába éles csattanások vegyültek. Hajnali négy óra volt. Senki és semmi nem mozdult, a fák lombjai nyögtek a szélben. Pablo, eltekintve egy-szál ágyékkötőjétől mezítelen volt. Minek egy indiánusnak ruha a trópusokon? Úgyis elázna. Vállán nagy, vízhatlan zsák lógott, a zsákban néhány szükséges holmi: spirituszfőző, lábas, tűzgyújtó-szerszám, szárított lasha, azaz manioka lepény, néhány húskonzerv, amit a konyháról csent el, kés, kisbalta, konzervnyitó, vízmerő-edény tökhéjból, zsinegek, halászháló, horgok, és egyebek. S volt még ott, a holmi tetejére begyömöszölve egy használt sátorponyva. Waika indiánok felesleges fényűzésnek tartották volna, de a waikák az őserdőben élnek, meztelenül járnak kelnek, nekik könnyű. Pablo azonban papok között nevelkedett, iskolázott, civilizált caboclo volt, sőt, génjeit tekintve, azt mondhatnók, csak fele részben volt caboclo, a másik felét tekintve "fehér" lett volna őkelme, ám, kalandvágyó természete arra hajtotta, hogy fúrton-furt az erdőt járja, mint bármelyik őslakos indián.
Bár sokat tanult a waikáktól és a piaroráktól, akik belakták az egész környéket a Casiquiaretől keletre és nyugatra az Orinoco, a Rio Negro a Caroni és a Rio Branco folyók által határolt mintegy 200 ezer négyzetkilométernyi területen, sose tudott teljes mértékben elszakadni bizonyos civilizációs behatásoktól, konkrétan: nem szeretett például úgy aludni, hogy közben felülről az eső csapkodja a pőre bőrét. Gondolta: éjszakára majd magára teríti a sátorponyvát, s védve lesz alatta.

Felvillanó fehér fény sisteregve vágja ketté a sötét égboltot, s mindjárt rá iszonyatos csattanás! A kikötő mellett álló mahagónifák egyikébe, talán a legnagyobbikba villám vág. Menydörgésszerű robajjal dől le az óriásfa, alig néhány méterre a csónakoktól, s már ég is zsíros, füstös, sistergő lánggal, a zakatoló eső sem tudja eloltani. Legalább lát Pablo. A fiúnak a szeme akár a hiúzé, éjszaka is kitűnően tud tájékozódni, azért persze az égő fa, mint fényforrás, most neki is jól jön. Olyan kegyetlen vaksötét, mint Amazónia dzsungeljeinek vaksötétje nemigen található még egy a Földön.

Jobbra a stég körvonalai sejlenek fel, balra a csónakok, kenuk és pirogák nyújtóznak a parton. Odamegy az egyik kenuhoz, ez van a legközelebb a vízhez. Ledobja a válláról a zsákot, leteszi kezéből az íjat és a nyílköteget rejtő cubyját a földre, megragadja a csónak orrát, felemeli. Csúszik az átázott sáros talajon a lapos csónak-fenék. Csúszik Pablo meztelen talpa is. Elesik, teljes hosszában végigvágódik a sárban. Feláll, újra nekiveselkedik. Erőlködve emeli, s tolja lefelé a meredek partoldalon. Benn van végre az átkozott kenu a vízben. Egyik kezében a hosszú kikötőkötéllel felmászik a csomagért. Újra elesik, tiszta sár mindenütt, a feje búbjától a lába ujjáig. Lefele már a hátsófelén utazik, úgy biztosabb. Bezúdítja a zsákot az orrba, elhelyezi az íjat és a cubyját a fenékdeszkán, fél lábát berakja, s elrúgja magát. Feketén, mint az éjszaka veszik bele az indiánkenu a sötétbe, nyom nélkül tűnik el szellem-utasával. Villámok foszforeszkáló fényében kísértetiesen hajladozó fák adják a hátteret, dühöngő őrültként tombol a szél, özönvíz-szerű eső zúdul a sertaora. A kenu lassan elsodródik Delohi lapos dombja alól, körbeveszi a vad, titokzatos, járhatatlan dzsungel. Csobog a palánk mellett a hullám, taraja átvág a peremen. Az evezőcsapások egyre távolabbra hajtják a törékeny vízi-járművet. Május 24.-e van, hajnali 5 óra.
Senki nem látta viszont Pablot a misszión többé, és a kenu is, ami nagy érték volt, az is örökre elveszett.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2017-03-07 08:23:31

válasz black eagle (2017-03-06 09:26:49) üzenetére
Kedves Sas! Igen, itt most van egy kis váltás, Pablo sztorija következik, mielőtt visszatérnénk újra Ethelhez. Remélem ez se lesz uncsi! :) Köszönettel: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
759
Időpont: 2017-03-06 09:26:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Üdv, Bödön!

Kicsit zavarba jöttem, nem találtam a X/1-et és a X/2-t. És a történetben is mintha szakadás és ugrás történt volna. De hamar rájöttem, egy másik szálon fut most tovább a történet, s kicsit visszamentünk az időben. S látom a h.sz.-ekből, hogy csak elírás. OK! Lássuk hát, Pablo történetét!

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-12-31 12:42:26

Jaj, jaj, bocsánatot kérek mindenkitől eltévesztettem a számozást! Ez a X/1. !!!! Majd javítom:)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-12-31 09:17:55

válasz Susanne (2014-12-30 19:18:52) üzenetére
Szia Zsu! Izgalmas részek következnek, nem könnyű egy 15 éves fiúnak tök egyedül az őserdőben kóborolni! De Pablo erős, és ismeri a dzsungelt. A szerelmi csalódás, lám mire sarkal egy férfiembert:)???? BUÉK! Sok szeretettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-12-31 09:14:10

válasz Klára (2014-12-30 19:18:43) üzenetére
Szia Klári! Most néhány epizód Pablo kalandjairól szól majd, hogy mi történik vele a vad dzsungelben. Köszönöm, h olvasod! Üdvözlettel: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2014-12-30 19:18:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Remélem Pablo előkerül, ezt a részt is élvezettel olvastam.
Békés, boldog új esztendőt kívánok :)
Szeretettel: Zsu
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2115
Időpont: 2014-12-30 19:18:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szegény Pablo :( Remélem, nem halt meg, csak újabb kalandokra vágyik. :)

Üdv: Klári
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-12-29 16:04:25

Itt most egy új fejezet kezdődik. Kicsit otthagyjuk Delohit, Ethelt, Antoniot és Julianna nővért. Visszatérünk arra a napra, amikor Pablo megszökött, és meggondolatlanul útnak indult a vízzel elárasztott őserdőben. Vajon túléli? A fejezet végére kiderül:)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-12-29 16:01:17

válasz eferesz (2014-12-29 13:30:00) üzenetére
Szia Eferesz! Én úgy emlékszem, hogy csak egy, a legutóbbi. De bepótolhatod, fenn van:) Köszönöm, h továbbra is kitartasz a történet mellett, Köszönöm! -én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2253
Időpont: 2014-12-29 13:30:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Most kicsit össze vagyok zavarodva, mert érzésem szerint kimaradt egy pár rész a történetből, de ennek ellenére így is érdekes.
Üdvözletem!

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Simogató címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Lázadozós címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Rítusok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A hegymászó hócica címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűnöm csak szótlan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor majd elmegyek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)