HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44631

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2015-01-09

A majom farka, a misszionárius feneke X/4.

Egész nap evezett, minél messzebb akart kerülni a teleptől, mindentől, korábbi életétől. Attól nem tartott, hogy utánamennek, megkeresik és visszaviszik. Hol keresnék az irdatlan vad dzsungelben, a vízzel elárasztott selvában, ami Delohit körbeveszi?
Ha az ember kezébe vesz egy körzőt, s hegyét beleszúrja a missziós telep kellős közepébe, 150 mérföld sugarú kört rajzolhat köré, melyben egyetlen egy civilizált ember által lakott falu, vagy város sem található.
Az ősrengeteg, mint pókháló a legyet, megfogja a behatolót, s ott marasztalja. A 40 méternél magasabb óriásfák összeérő lombkoronája elzárja a fény útját. Az öles fatörzsek között a félhomályban a dzsungelvilág ezerféle növénye tenyészik, kaktusz és orchidea fajok, lián és sásfélék, pálmák, castanheriák, fügefafajták, felsorolni se lehet. Olyan sűrű ez a növényzet, hogy akármerre néz az ember, mindenfele csak zöld falat lát maga körül. Az igapo vize, mely elönti a dzsungelt, mozdulatlanul, feketén csillog az állandósult félhomályban, felszínén kusza növényszövedék lebeg, a huama, melyben elakad a csónak. A vízi-utat, már, ha vízi útnak nevezhető egyáltalán az árral elöntött őserdő, tuskók, cserjék, bozót, kidőlt, korhadó fák teszik hajózhatatlanná. Vannak helyek, ahol át lehet bújni a vastag törzsek alatt, máshol jókorát kell kerülni, de nem mindenhol engedi meg a terep a vargabetűt, a vakmerő hajós sok helyen belegabalyodik a víz alatti és vízfeletti élő és holt növényszövetbe, s beleragad, akár csirizbe a muslica. A kilátástalan küzdelem felőrli az ember erejét, kiszív a csontjából minden életerőt.
Egy teljes napi kimerítő evezés, és bozótvágás után mindössze csak 6-8 mérföldet tett meg Pablo, miközben 120 mérföldnyire volt az Aracá felső szakaszától, melyen keresztül szándéka szerint a Rio Negrora eljuthatott.

Volt-e elképzelése, terve, hová akar menni, mit akar kezdeni az életével?
Bizonyára volt. Nem látunk bele a fejébe, bár az írónak kutyakötelessége, hogy hőse fejébe belelásson, hiszen hát ezért író.
Tény és való, hosszabb ideje fontolgatta már, hogy otthagyja Delohit, s elmegy világot látni. Ethel iránt érzett szerelme tartotta vissza. Ez a gyengéd érzés az első pillanattól kezdve, hogy meglátta a lányt és az apját a motorcsónakból a partra lépni, hatalmába kerítette. Másféle szerelem volt ez, mint amit általában érez egy tizenöt éves. Tőle távol állt a korosztályára jellemző kelekótya ábrándozás. Az élet, amit az őserdőben élt, gyakorlatiassá tette gondolkodását. A szerelem az ő számára kézzelfogható dolgokat jelentett, egy lányt, akivel szeretkezhet, aki boldoggá teszi, s akit ő is boldoggá tesz majd. Igen testileg, elsősorban testileg. Akivel együtt mennek majd el messze innen kalandot keresni. Akivel együtt fognak élni valahol, távol a dzsungeltől, egy nagyvárosban, az utcákon autók, biciklik és motorkerékpárok járnak, van mozi, kávéház, strandfürdő és éjszakai lokál, és a levegőeget néhanapján repülőgép szeli ketté, ezüstös teste csillog a napfényben, amint mély, daráló zúgással tovahúz. Vagy a tenger mellett, kikötőre néz az ablak, a mólóknál óceánjáró hajók, és karcsú testű vitorlások. Csak a könyvekből ismerte a várost, még soha nem járt ott. Beteljesült szerelemre vágyott Pablo, nem másra.
Miért mondtuk fent mégis azt, hogy "gyengéd" érzés volt a Pablo érzése?
Visszakérdezhetnénk: hát tán a testi szerelem nem lehet gyengéd?
Na ugye!

Déli irányt kellett tartania, arra folyt valahol a hegységen túl a Rio Negro sötét vize. Nem volt iránytűje, nem is volt rá szükség: az őserdei állatok ösztönös tájékozódó képességével találta meg a helyes utat. Teltek a napok, leperegtek, mint rokka orsóján a fonál. Először a száraz étel fogyott el, a poshadt, felpuhult penészes ízű lasha-lepény, aztán a konzervek. Két napig semmit nem evett, majd a harmadikon sikerült kihalászni a vízből egy apró ete-ete teknőst, amit az eső ellen magára borított takaróponyva alatt a spirituszfőzőn megfőzött.
Ezt követően csak gyümölcs került, azt is szűkmarkúan mérte az őserdő. Paradiót szedett egy fáról, néhány napig azt eszegette, aztán a lédús abiú csillapította éhségét. Víz volt bőven, az ég csatornái nem fukarkodtak vele. Csak meg kellett meríteni a tökhéjat a kenu aljában összegyűlt vízben, s már ihatott is. Ha az éhség farkasa marta belülről, vízzel csillapította az égető érzést. A koplalástól és a sok víztől a hasa felpuffadt és fájt. Az éhezés legyengítette szervezetét most már csak napi 3-4 mérföldeket tudott megtenni. Időnként vizionált, látomásai voltak. Árnyakat látott, az árnyak jöttek, mentek, lebegtek, táncoltak, énekeltek, s negédes mozdulatokkal hívogatták. Mielőtt teljesen elveszítette volna realitásérzékét egy figyelmeztető csengő szólalt meg benne, és egy hang azt mondta: állj meg, pihenj, próbálj vadászni, vagy halászni, mert így éhen veszel.
A hangban Jeromos atya hangját ismerte fel, aki Santa Christiben a gyóntatópapja és a tanítómestere volt, mielőtt a Delohi misszióra került Antonio keze alá. Több volt Jeromos, apja helyett apja volt.
Ez a huszonvalahányadik napon történt. Elvesztette időérzékét, nem tudta pontosan. A tizenötödik napig a kenu oldalába vadászkésével rovátkákat vágott, minden nap egyet. Utána aztán elfelejtett jelet tenni, vagy tán nem volt rá lelkiereje. Később már csak saccolni tudta mennyi ideje tart az utazás az igapón keresztül.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2017-03-07 08:30:20

válasz black eagle (2017-03-06 09:37:23) üzenetére
Kedves Sas! Fehér ember 3 nap alatt elpusztult volna, de P. erős, szívós és indián. Nem fogja olcsón adni az életét! Köszönettel: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
782
Időpont: 2017-03-06 09:37:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Üdv, Bödön!

Szegény fiú, ebbe jól belevágott. Ha így folytatja, nincs sok esélye. Kíváncsi vagyok a megoldásra.

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2015-01-13 09:20:58

válasz eferesz (2015-01-12 23:14:33) üzenetére
Pedig csípős:) Ott vannak a legyek és a szúnyogok. Néha jön egy kígyó vagy egy krokodil!:)
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2258
Időpont: 2015-01-12 23:14:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szeretek veled utazni!
:)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2015-01-12 12:29:10

válasz Rozán Eszter (2015-01-12 10:31:34) üzenetére
Szia Eszti!

Köszönöm, h itt jártál és elolvastad. Örülök, hogy tetszett:) Gyere máskor is!!!:)

Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7439
Időpont: 2015-01-12 10:31:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Párbeszédek nélkül is lehet érdekfeszítően írni, tetszik ez a rész is, mint ahogy a többi. Csak így tovább!

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7401
Időpont: 2015-01-09 18:13:40

válasz Susanne (2015-01-09 18:06:17) üzenetére
Szia Zsu! igen, ezekben az epizódokban Pablo őserdei bolyongásairól írok, s ezért itt kevesebb a párbeszéd. (Egyedül van az istenadta:)) Persze, h alapos, ott nőttem fel:)))) Köszönöm, h újra itt jártál, visszavárlak! Sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2015-01-09 18:06:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !
Nagyon alapos az ismereted, amely felhasználásával nekem ismeretlen helyre és környezetbe
varázsoltál. Érdekes volt olvasni ezt a részt, természetesen nagyon tetszett, attól függetlenül,
hogy párbeszédek nem tarkították, végig lekötötte a figyelmemet, tetszett ez a rész is.

Szeretettel: Zsu

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Veszteg című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Csillagpor című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/2. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK III/1. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata alkotást töltött fel Korabeli történetek - l/12 címmel

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rögtönzések (Szent Ivánkor) című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - I/10 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Többet ésszel, mint erővel! -mese- címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Nevelni egyszerűen is lehet. ( részlet ) címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)