HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 7

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: vörössapkásFeltöltés dátuma: 2015-01-19

A huszonegyedik...

Könnyű szeretni azokat, akik kedvünkben járnak.
De a szívedben akkor leszel gazdag, ha bántottak és megbocsátasz.
(Szatmári Delina)

Munkavédelmi ügyintézős koromban volt egy olyan esetem, ami miatt sokan nagyon butának tartottak.
Magam is sokat gondolkoztam azon, hogy mi lett volna, ha...?
Hogy is történt?
A pesti főnökömet, az igazgatóság munkavédelmi csoportjának vezetőjét bízta meg a Vasútigazgató, hogy jöjjön le Győrbe egy szerződéssel, melynek tartalma körülbelül az volt, hogy a MÁV Igazgatóság ad 300 000.- forintot Győr városának (akkoriban nem volt ez kevés pénz!), Óvoda- és Bölcsőde fejlesztésre.
Ennek fejében a Győri Tanács vállalja, hogy 20 vasutas gyermeket elhelyez Győrben óvodában, illetve bölcsődében.
K. Sanyi, aki a szerződést hozta, valamikor itt volt velem forgalmista. (Már említettem volt, hogy együtt majdnem leszoktunk a dohányzásról).
Megkért, hogy menjek át vele a Városi Tanács elnökéhez, aki akkor Csernitzki (valószínű Gyula) nevezetű volt. (a keresztneve, sajnos nem jut eszembe).
Átmentünk a Tanácsházára, ahol az elnök nagyon szívélyesen fogadott bennünket, főleg amikor megtudta, hogy mi járatban vagyunk.
Egy darabig elbeszélgettünk a világ dolgairól. Hogy megy a vasút, hogy fejlődik a város.
Azt mondta, ilyen még nem történt, hogy a MÁV pénzt adott volna bármire a városi Tanácsnak.
Olyan gáláns cselekedetnek tartotta, hogy nem hagyhatta viszonzás nélkül.
Belenyúlt a fiókjába és azt mondta: Itt van két tanácsi lakás, ezt neki adja két vasutas dolgozónak. Függetlenül a beosztástól, szociális körülménytől, azé legyen a két lakás, akit mi gondolunk. Ha úgy gondoljuk, legyen a miénk.

Az én hülyeségem itt kezdődött.
Sanyi azt mondta, hogy neki nincs rá szüksége, mert nemrégen kapott Újpalotán vasúti szolgálati lakást. Győrben is szolgálati lakásban lakott, ott, ahol én is majdnem kaptam egy lakást. Amikor felköltözött, akkor is felkínálták nekem az ő elhagyott lakását, de nem tartottam rá igényt, mert már készen állt a győrújbaráti házam.
Most is azt mondtam, hogy nem kell, mert van nekem házam Barátin.
Ahányszor az esetet elmeséltem valakinek, mindig azt kaptam, hogy de hülye voltál.
Írattad volna a lakást a gyermeked nevére (igaz, hogy akkor még csak 10 éves volt) és az ő későbbi lakása meg lett volna oldva.

Visszamentünk az állomásra és Sanyi a főnökre bízta a két lakás sorsát.
Ha feladnám találós kérdésnek, hogy mit gondoltok kié lett a két lakás?, száz közül kilencvenen eltalálnátok.
Az egyik a győri sétáló utcában, a Baross úton, a Hungária fölötti lett a Pártbizottság titkárának leányáé.
A másik, a József Attila lakótelepi pedig az állomásfőnök leányáé.
Hát így jártam egy lehetőséggel, amit elszórtam (elszúrtam) magamtól.
Az eset után néhány héttel, meséltem a M. Zoli barátomnak, akinek akkor volt a kislánya 4-5 éves, hogy mi állt a Szerződésben, amit a Tanácselnökhöz vittünk.
Hú, de jó lenne, mondja a Zoli, ha a leányomat én tudnám elhelyeztetni, a vasút által óvodába, nem pedig a feleségem helyezné el mindig a Rendőrségen keresztül, ahol dolgozott.
Megoldjuk Zolikám! Ígértem könnyelműen.
Felmentem a Pártbizottság titkárához és előadtam, hogy a szerződés alapján javaslom, hogy a Zoli kislányát helyezzék el egyik óvodában.
A P.B. titkár először nem is akart hallani ilyesmiről. Ő erről a szerződésről nem tud semmit és nem is akar ilyen ügyeket intézni.
A pumpa ment bennem felfelé, olyannyira, hogy meg mertem kérdezni, hogy a leánya hol is lakik? Persze, hogy semmi közöm hozzá - mondta.
Nem úgy van az. És elmeséltem, hogy a lánya (illetve ő), annak köszönheti a lakást, hogy én lemondtam róla, amikor a Cserniczkitől átvettük.
Egy percre megállt a szeme (szokták mondani, mint a sült halé), de hamar visszatért bele a felsőbb-rangúság és azt mondta, hogy nem tud semmit a 20 gyermek óvodában történő elhelyezéséről.
Nem hagytam annyiban és erőltettem, hogy nézzen utána, mert a Zoli kislányának bele kell férnie abba a 20 főbe, amit a Tanács ígért.
Ezek után elég viharos beszélgetésünk volt, aminek során elmondtam a véleményemet a beosztásával járó hatalmáról is.
Végezetül annyit mondott:
Vedd tudomásul, hogy a Zoli gyereke a huszonegyedik!
Lehet, hogy számoltam magamban tízig, hogy ne essek neki, de némiképp türtőztettem magam.
Mielőtt becsaptam az ajtaját úgy, hogy a titkárnője bepisilt ijedtében,( ilyen dolgot nem szoktak a főnökével tenni), még annyit mondtam neki, hogy ide sem teszem be többet a lábam.
A sors iróniája, hogy egy év múlva ez az ember lett a főnököm.
Ráadásul olyan tiszteletben álltam nála, mintha a fia lennék.
Az esetet nem említettem neki soha, de biztosan nem felejtette el a kitörésemet.
A Zoli kislánya persze el lett helyezve óvodába, csak már megint nem a Zoli, hanem a felesége által.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
vörössapkás
Regisztrált:
2014-08-02
Összes értékelés:
304
Időpont: 2015-01-21 18:13:33

válasz Finta Kata (2015-01-21 17:14:08) üzenetére
Talán azért látjátok így Kata, mert csakugyan így van. Köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel: István
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2015-01-21 17:14:08

Kedves István!

Életem során megtanultam, hogy mindig is voltak és - sajnos - ma is vannak kiskirályok, vagyis olyanok, akik annak képzelik magukat. S ők azok, akik nem másokra, hanem saját magukra, meg elvtársakra és saját maguk szűk körére gondolnak...
El tudom képzelni, mit éreztél az eset kapcsán.

Most látom, hogy előttem szóló Ica is így látja!
Szeretettel olvastam: Kata
Alkotó
vörössapkás
Regisztrált:
2014-08-02
Összes értékelés:
304
Időpont: 2015-01-21 12:34:15

válasz oroszlán (2015-01-20 22:17:43) üzenetére
Szia Ica: Igazad van. Akár ma is történhetne. Szeretettel köszönöm a gratulációdat: István
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7900
Időpont: 2015-01-20 22:17:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Tetszik a történeted kedves István!
Mintha csak ma történne...:)))
Szeretettel gratulálok: Ica

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 című alkotásho

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Tíz lépés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az alkony árján... című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A szívről című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Vágómadarak vitája című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)