HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51266

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: ZarzwieczkyFeltöltés dátuma: 2015-02-24

Istenek válaszúton

Zeuszt nem érdekelte az idő múlása. Úgy vélte,- talán jogosan - hogy őt személy szerint nem érinti. Hiszen ott volt a Héra hozománya, a Heszperiszek kertje, az örök fiatalságot tápláló almáival. De az állandóan változó világgal alkalomadtán szembesülni kényszerült.
- Be kell látnom: manapság a jelentőségem egyre inkább, az apró emberi lények hitének függvénye - dörmögte elmélkedve. Héra csak feszülten figyelt, mert a Pánhelléniosz szavai mögött furfangot sejtett. Lehet, hogy e tettetett befordulni látszó közönnyel, újabb hűtlenségét próbálná palástolni. Így volt ez szinte minden alkalommal, amikor férje félrelépett. Azzal kezdte, hogy sürgős gondokkal álcázta csábítási szándékait. Emlékezett az estre, amikor Gaia jajveszékelve megjelent a hírrel, hogy Phaeton felelőtlenül elkötötte apja, Héliosz tüzes- fogatát, nagy károkat okozva a Földnek. Zeusz ekkor is hosszasan elmélkedett, amíg aztán elhatározta, hogy villámcsapással sújtja a törvényszegőt. Héra megtudta, hogy ezt követően kísértette meg, hattyúsan úszkálva a spártai király, Tündareiosz feleségét, Lédát .
"Csak addig létezünk"- elmélkedett tovább magában a főisten- "amíg az emberek foglakoznak velünk és félnek minket. Akkor irányíthatjuk sorsukat és beleszólhatunk az életükbe."
Arra gondolt, hogy a poliszok bukása óta a hellének hegemóniája legyengült. A világ napnyugati felén inkább latinul fohászkodnak hozzá, és Jupiterként emlegetik. " A hellén közeledés inkább a kedvemre való. Elvégre azért vagyok Pánhelléniosz" -gondolta.
-Látom, egyre csak rágódsz - mondotta aggódást tettetve Héra. Tudta férjéről hogy ilyenkor kiszámíthatatlan. Szerette volna kifürkészni rejtett gondolatait. - Mit szólnál - folytatta - ha egy időre mindent magunk mögött hagyva, elvonulnánk kikapcsolódni a Heszperiszek kertjébe.
- Marhaság! - dörögte Zeusz. - Hogy egész nap nézzem a Moirák savanyú képét? Hogy hallgassam Atlasz nyögdécselését? Nem hinném, hogy ez most egy jó megoldás.
- Akkor menjünk Euboia szigetére, hisz háromszáz év után ott lettünk házasok, - érvelt az asszony. Éljük át újból, eredetiben az Ég és Föld tavaszi találkozását. Zeusz tétován hümmögött. Ezt a helyzetet hírtelen nem tudta kezelni. Héra nem tétovázott, csak nekilátott készülődni és közben morfondírozott. " Ebben az állapotában nem szabad semmilyen szemrevaló női teremtménnyel találkoznia! Legyen az istennő vagy akár halandó. Ilyenkor saját magának bizonyítana. Csak úgy fogja magát elemében érezni, hogyha hódit." Zeusz hiába volt főisten, nős főisten volt. A családi állapot kötelezte. Jobbnak látta, ha isteni életterében békét teremt, de akkor most mennie kell. Olykor-olykor, rágódott saját, mások előtt be nem ismert gyengeségén. Önmaga vigasztalására már gondolatban megkörnyékezte a gyönyörűséges Ió-t, az argoszi


királylányt. Legalább addig sem gondol a földéhes rómaiakra. "Ez a kapzsi sáskahad felhabzsolja az egész Mediterániumot, nem gondolva arra, hogy ennek ódiuma: az új idegen istenekkel való szembesülés. Nemrég görögföldön felbukkant ez a tarsusi zsidó hitszónok. Ez a töpörödött Saul. Valami új, egy istenről regél és annak fiáról. Ez utóbbit, állítólag farizeusként Damaszkuszig üldözte. Ma már a követője, gondolatainak magyarázója és az én nimbuszom rombolja Theszaloniki szerte."
Az isteni pár útra kelt. Héra tudta, hogy valami váratlan, különös eseménynek nézhet majd elébe. Látta férje felhőket igéző borús tekintetét. Szólni nem szólt, mert annak értelmetlenségével tisztában volt. És persze, nem akart feszültséget sem. Várakozott. Zeusz alkotta, vastag felhőtakaró fekete paplanként borította be a látóhatárt.
- Menj előre - javasolta az asszonynak. - Valamit tennem kell ezekkel a felhőkkel. Nem szeretném, ha egész úton zavarnának.
Héra szó nélkül engedelmeskedett, de abban már biztos volt, hogy valami váratlan most fog bekövetkezni. "Vajon most kire vásik a foga?" Közben Zeuszt elnyelte a sötétséggel átitatott messzeség... Az általa provokált sötét felhő- takarta nászágyában végre egy kicsit felszabadultnak érezte magát. Végre kiengedhette a gőzt, nem törődve a hálátlan világgal és a konkuráló új istenekkel. Ió aranyos volt és kedves. Odaadó és szenvedélyes. Mi kell ettől több egy férfinak, aki mellesleg egy magába roskadtságából menekülő főisten. Felszabadultságának efemer érzését beárnyékolta felesége esetleges machinációira irányuló gondolatai. Tudta: Héránál senki sem ismeri jobban. Tisztában volt azzal is,hogy Héra, szokásához híven most is egyfolytában gyanakodik, mert sejtései vannak. Csak azt nem tudja, hogy kivel... Aléltságából, Zeusz sötét felhők közt eszmélt, amikor az állandóan hiperaktív feleségének közeledtét érzékelte. Utolsó ötletként, a rettegései közt vergődő Ió-t, üszővé változtatta. - Nyugodj meg kedvesem, egyenlőre mindkettőnknek ez a jobbik megoldás. Héra, legalább egy tucat mártír, szenvedő képét magára öltve közelített. - Minek neked egy fehér tehén?- Nagyon szép jószág. Mit akarsz vele kezdeni? - Nem is tudom.... - Nekem is adhatnád..- kapott az alkalmon a lelki sajgásait titkoló istenasszony.
Zeusz beleegyezett, hiszen nem volt más választása. Felesége elvonult, a fehér üszőt vezetve, jobbjában a királyi pálca és ő, dühöngve eloszlatta a sűrű felhőtakarót az égről. Visszafojtott dühében a derült égből, fenyegető villámokat szórt. Sírt a kérges isteni lelke, sírt a király, Ió apja. Héra keserű megdicsőülésében vezette a fehér tehenet az olimposzi ösvényeken. - Most aztán megkeserülöd azt is, hogy megszülettél -súgta gonosz hangon a tehén fülébe, jelezvén hogy megfejtett minden fondorlatot. Végül, a százszemű Argosz gondjaira bízta s közben azon tűnődött, hogy a zseniális Főisten ezek után mit fog lépni?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2015-02-25 12:21:47

Kedves Judit!
Köszi hogy itt jártál.Nem szándékoztam tovább írni,de sohasem lehet tudni.
Pusszantás:Jenő
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5243
Időpont: 2015-02-24 19:02:03

Kedves Jenő!

Élvezettel olvastam az elbeszélésedet, bár kezdetben egy ideig azt hittem, hogy a jelenben játszódik a történet, és Zeusz mostani helyzetéről írtál. Végül nem az lett a történet, amit feltételeztem, de így is jól szórakoztam rajta.
Eszembe jutott róla Antonio Correggio festménye, ahol Ió-t egy nagy fekete felhő képében öleli Zeusz. :)
Kár, hogy nem írtad meg a továbbiakat, Zeusz hogyan szabadította ki Ió-t Argosz fogságából, és Héra hogyan üldözte tovább, amíg a tehénátjárón /Boszborusz/ átment Egyiptomba, és szült egy fiút Zeuszutól. No de ez már Ió választása volt, nem az isteneké.

Judit

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Merengő lombhullatás című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Bikavers címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: Eljöttem köszöntésedre... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

C E Shepherd alkotást töltött fel Té mint Tündér (tudományos cikk) címmel a várólistára

Madár bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Imádság (helyett) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ábránd című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Čezare Paveze: Doći će smrt i imaće tvoje oči című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)