HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1847

Írás összesen: 46526

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Németh IstvánFeltöltés dátuma: 2015-07-02

Játszótér

- Kapj el, ha tudsz!

Peti megismerte a hangot, azonnal odafordította a fejét. Kriszta hintázott, de messze tőle, és a homokozó is köztük volt. Peti nem mozdult, ha nem is tudatosan, de az esélyeit latolgatta. Kriszta nyugodtan, a lábait lóbálva hintázott, semmiféle jelét nem mutatta annak, hogy ő most el akarna szaladni. A mozgó hintából kiugrania is viszonylag sokáig tartana. Peti azonban jól ismerte Krisztát, tudta, hogy nagyon ügyes, fürge kislány. Azonkívül neki át kellene futnia a homokozón, ami lelassítaná őt, vagy meg kellene kerülnie, ami még lassabban menne.

- Miért kapnálak el téged? - felelte Peti, majd visszafordult a barátjához, akivel beszélgettek az imént.

Peti és Kriszta közel laktak egymáshoz, az óvodában egy csoportba jártak, most, kisiskolásként is egy osztályba kerültek. Kedvelték egymást, sokat játszottak együtt, sokszor fogócskáztak ezen a játszótéren. Érdekes, hogy csak egymással fogócskáztak, mással sosem. Kriszta mindig csak Petit cukkolta, Peti pedig nyugodt természetű gyerek volt, nem szerette a fogócskát. Saját maga sem tudta megmondani, hogy Kriszta mivel veszi rá erre.

- Kapj el, ha tudsz! - hangzott megint a hinta felől.

Peti most tudatos lassúsággal, kimért méltósággal, peckesen fordította oda a fejét. Arra gondolt, hogy nem szeret fogócskázni, most nem is fog! De amint meglátta Kriszta arcát, mindenféle gondolkodás nélkül, rögtön meglódult, sebesen futni kezdett feléje.

Volt Krisztának egy kacér, kihívó mosolya, amiről ő maga sem tudott, és mindig csak akkor jelent meg az arcán, ha Petivel akart fogócskázni. És Peti ennek a mosolynak soha nem tudott ellenállni. Ez történt most is.

Petit - éppen ahogyan gondolta -, lelassította, méghozzá jelentősen lelassította a homokozó. Közben Kriszta fürgén, szinte már-már kecsesen kiugrott a hintából. De futni nem kezdett el, figyelte, hogyan csetlik-botlik Peti a homokozóban. Peti nem volt ügyetlen, de furcsa, esetlennek tűnő mozgás jellemezte. A homokozón gyorsabban átárt, mint a vele egykorú srácok szoktak, de mégis eléggé mókás volt a jelenet, nemcsak Kriszta, hanem mások is megmosolyogták. Amikor Peti átért rajta, Kriszta csak akkor kezdett el szaladni, de oldalirányba, a mérleghinták felé. Emiatt Petitől nem távolodott, ezért Peti azt érezhette, hogy könnyen el tudja kapni Krisztát. De ez csak látszat, Kriszta legalább olyan fürge volt, mint Peti, és ezt tudta is.

Játszott Petivel. A mérleghintákat először nem kikerülte, hanem elfutott köztük párszor, Peti pedig követte, mert tudta, hogyha átugrana valamelyiken, az utat rövidítve, akkor Kriszta nem köztük futna tovább, hanem akkor más fele szaladna. De egyszer csak mégis megunta, átugrott az egyiken. Vidám kacaj volt a válasz, majd amikor Kriszta látta, hogy Peti nem akar tovább fogócskázni, akkor megállt. Nem szólt semmit, de amikor Peti feléje fordult, akkor megjelent az arcán a "kapj el, ha tudsz" mosoly.

Peti most sem tudott ellenállni, ismét elkezdődött a fogócska. A mászókák, majd a játszótér szélén álló fák közt is eljátszották, megismételték azt, ami a mérleghinták közt történt. Amikor Kriszta megunta, akkor egyszerűen hazaszaladt, Peti pedig ott állt kifáradva a játszótér mellett.

Visszaballagott a barátjához, aki eddig csak nézte őket. Már többször látta, ahogy fogócskáznak egymással, most érdeklődve kérdezte Petit:

- Mondd csak, sikerült már valaha elkapnod Krisztát?

- Nem, soha - válaszolta Peti.

Eltelt pár év, mindketten érett fiatalokká váltak. Kriszta elkerült otthonról, az iskola befejezése óta nem látták egymást. De mivel közel laktak egymáshoz, és Kriszta gyakran szokta látogatni a szüleit, a kettejük találkozása nem várathatott magára sokáig.

Szép nyári nap volt, amikor ez végre bekövetkezett. Pont a játszótér mellet futottak össze, barátian üdvözölték egymást, majd vidáman elkezdtek beszélgetni arról, hogy mi minden történt velük, amióta nem találkoztak.

Hosszan beszélgettek, amikor Kriszta egyszer csak a játszótér felé nézett:

- Emlékszel, mennyit fogócskáztunk?

Amikor visszanézett, a pillantásuk találkozott. Kriszta arcán megjelent a "kapj el, ha tudsz" mosoly.

Peti most sem tudott ellenállni.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2015-01-25
Összes értékelés:
193
Időpont: 2015-07-04 10:22:44

válasz Ylen Morisot (2015-07-04 07:21:55) üzenetére
Szia Ylen!

Köszi a dicséretet! Vannak nagy mesélők, akik akármiről is fűzik a történetet, a hallgatók mindig szájtátva, csodálattal figyelik. Örülök, hogy valami hasonlót tudtam felidézni benned.

Remélem én is, hogy sikerül még hasonlókat írni.

Üdv: István
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1807
Időpont: 2015-07-04 07:21:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves István! Sokadszorra olvasom, és nem tudom megunni. Varázslatos, ahogyan a két ember közti mágneses vonzerőről írsz. A történeteid felidézik bennem a finom vörösbor melletti mesélések hangulatát. Nekem a tieidről mindig újabbak jutnak az eszembe. Sok ilyet kívánok még!
Ylen

Legutóbb történt

Ritcs bejegyzést írt a(z) Néma levél fiamnak című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Kortárs szó-net című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Helene Branco: A nap s az ibolyácska címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Címtelen című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Darázscsípés című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Hűha címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 44. fejezet című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kortárs szó-net című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Velencei-tavi körkép címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Programhiba című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hársfa-virágzás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hársfa-virágzás című alkotáshoz

Daniel bejegyzést írt a(z) Ez nem vers című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 44. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)