Egyre csak forognak az őrült örvények..
A sólyom nem hallja a solymász szavát.
A lét szétesik, a középpont összeroppan,
s anarchiába süllyed a világ.
Vérfolyam hömpölyög, míg az ártatlanság
szentségét aljas kezek fojtják vízbe.
Hitét veszti mind, kit tiszta, ám a legaljasabbak
vad, szenvedélyes áhítatba merülnek.

Valami nagy változás közeledik...
Biztosan a Második Eljövetel közeledik.
A Második Eljövetel! Alig mondatik ki e szó,
s a Világ Lelke máris hatalmas, kaotikus
festményként tárul szemem elé: valahol
a sivatag homokjában egy oroszlántestű,
Emberfejű sziluett néz maga elé könyörtelen
tekintettel, akár a nap, kinyújtóztatva lomha lábait,
míg körülötte sivatagi madarak cikáznak őrült árnyakként.
A sötétség ismét lehull, ám most már tudom jól,
hogy húsz évszázad kőbe zárt álom csupán lidércnyomásba
fordult át a bölcsőben szunnyadva.
Itt az idő, de vajon miféle pokolfajzat tart
Betlehem felé, hogy megszülethessen?



Eredeti angol szöveg:

The Second Coming

Turning and turning in the widening gyre
The falcon cannot hear the falconer;
Things fall apart; the centre cannot hold;
Mere anarchy is loosed upon the world,
The blood-dimmed tide is loosed, and everywhere
The ceremony of innocence is drowned;
The best lack all conviction, while the worst
Are full of passionate intensity.

Surely some revelation is at hand;
Surely the Second Coming is at hand.
The Second Coming! Hardly are those words out
When a vast image out of Spiritus Mundi
Troubles my sight: somewhere in sands of the desert
A shape with lion body and the head of a man,
A gaze blank and pitiless as the sun,
Is moving its slow thighs, while all about it
Reel shadows of the indignant desert birds.
The darkness drops again; but now I know
That twenty centuries of stony sleep
Were vexed to nightmare by a rocking cradle,
And what rough beast, its hour come round at last,
Slouches towards Bethlehem to be born?