HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48380

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2015-11-25

Karma kereke

A pesti doktornő gyereket várt. Nem a férjétől. A nemes vitéz méltóságos úr hallani se akart róla, ezért az újszülött egy vidéki parasztportán látta meg a napvilágot. Ott is maradt az idegen családnál.
A cseperedő kisfiút nagy nyugtalanság űzte, többet bóklászott az utcán, mint a ház kertjében. Néha napokra eltűnt. Egy nap begyűjtötték a többi tekergő árvával együtt. A parasztcsalád könnyű szívvel lemondott róla, mivel a városi nagysága egy idő óta nem jelentkezett. Nevelőintézetbe került a zabigyerek.
Ötvenötben a négyéves, csenevész, szöszke kisfiú hitetlenkedve nézegette az előtte guggoló ismeretlent. Nem hitte el, mikor szóltak neki, hogy itt az anyja. A gyerekotthonban senkinek sincs anyja. Hogy-hogy neki mégis van?
Figyelte a néni arcát, a szemét, egy kendővel a tarkóján kontyba kötött barna haját. Majszolta a csokoládét, amit tőle kapott. Életében először evett ilyet. A kép örökre az agyába vésődött.
- Nekem van anyám! Nekem van anyám! - kiabálta naphosszat, mikor elment. A többiek eztán úgy nevezték: "Akinekvanannyja".
Egyszer még meglátogatta az asszonyság, azután már soha többé.
Az otthont rövidesen másik helyre költöztették.
Az asszony nem láthatta többé balkézről született, titkolni való gyermekét, mert belekeveredett az ötvenhatos eseményekbe. Olyan embereket mentett meg és ápolt a kórház pénzén, gyógyszereivel, eszközeivel, akiket rövidesen a haza ellenségeinek neveztek. Remélte, jobbá lehet tenni a világot. Tévedett. Később cselekedetéért letartóztatták.
A doktornőt ötvenhét decemberében felakasztották, mint hazája árulóját.
Egy fiatal katonában ébredt csak részvét iránta, aki ott volt az elfogatásánál és a kivégzésénél is. Nem tiltakozhatott, el se fordulhatott, mert a parancsot teljesítenie kellett. De szánta nagyon a szerencsétlent.
A férfi rövidesen leszerelt, hazament az alföldi falujába. Soha nem mesélt senkinek se az akkori eseményekről. Mikor az idegrendszere úgy-ahogy rendbejött, megnősült. Ötvennyolc szeptemberében lánya született.
Mert törvény: aki életet vesz el, annak életet kell adnia.
A lány mindig tanítani akart. Hogy a világ jobb legyen.
Hatvan év múlva, kétezer-tizenötben, a megőszült hajdani négyéves kíváncsian nézegette az előtte ülő asszony ismerős vonásait. Ez volt a legelső találkozásuk. Az álla vonala, a szeme, tekintete, termete valaki mást idézett. Még a haját is kontyban hordja. Akár az anyja - ha valóban a szülője volt a múltbéli emléklény.
Valami nagyon erős érzés kötötte a nőhöz attól kezdve, mikor először jött vele szembe az áruház hömpölygő tömegében. Szerelem első látásra. A nagy világcsavargó, az országutak vándora sosem hitt ennek a létezésében. Most hozzá akart tartozni, szeretni akarta, s rettegett, hogy elveszítheti.
Megint elveszítheti.
Nem is értette, honnan jött ez a fura gondolat.
Kétezer-tizenötben a régi kislány, aki azóta már özvegy lett, fáradtan hallgatta az öreg gyermeteg fecsegését. Vén kobold! - gondolta szeretettel, és nem értette, mi fűzi ehhez az ismeretlenhez. Megnevelni szeretné, mintha a fia lenne, megölelni, gondoskodni róla, ezt érzi, nem szerelmet. Bosszantja sok minden, amit tapasztal, de nem tud neki nemet mondani.
Nem érti.
Egyikük sem értette. Mindig veszekedtek, vitatkoztak, semmiben sem értettek egyet.
A nőt végül már fárasztotta a sok értetlenkedés, gyerekes butaság, és megunta. Beteg is lett. Egyre többet fájt a torka, mintha láthatatlan kötél szorítaná.
Befejezte, véget vetett a kapcsolatuknak. Párt akart magának, akire támaszkodhat öregségében. Nem maradt már energiája felnőtt gyereket nevelgetni. Elzárkózott a férfi szerelme elől.
Az öreg tovább járta a nagyvilágot. Egy országúton élte meg az utolsó pillanatát. Akkor is az asszony arcát látta. Vagy talán az anyjáét?
Az öregasszony az unokáját tartotta a kezében. Libbenő szöszke tincseivel parányi angyalnak tűnt. Az emberke kinyitotta szemeit, a nagy kerek kékség az ismeretlen arcot vizsgálgatta. Majd széthúzta a száját, szakasztott úgy, mintha győzelemittasan mosolyogna:
Na, szeretsz végre?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-03-28 10:39:57

válasz Piper (2016-03-27 21:55:32) üzenetére
Szia Piper!
Több olyan élmény ért, amikor a jelenkori életem szereplőire "ráismertem", és álmokban, víziókban "láttam", kik voltak, ki voltam a múltban. Lehet, csak a túltengő fantáziám eredménye, de ki tudja? Szepes Mária se véletlenül írta meg a Vörös Oroszlánt.
Örülök a véleményednek, és köszönöm!
Üdv:
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-21
Összes értékelés:
29
Időpont: 2016-03-27 21:55:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mindig érdeklődve fordulok a reinkarnációs témájú írásokhoz, filmekhez, személyem szerint hiszek is benne, de nem is. Általában mindenki mond mindent róla, sokszor egymásnak ellentmondó, buta tényként közlik a nagyokosok, hogy miként is van ez, meg hogyan, aztán kicsit már meg is untam, mert mindig az jut eszembe, hogy egy újabb alkotás a témában, ami majd jó nagy blődségeket soroltat fel, és röhejes lesz az egész...
A te írásod, kedves Ylen igazán velősre sikeredett, kicsit meg is rázott, de hát a lélekvándorlás már csak egy ilyen dolog: nehéz felfogni és megérteni.

Örülök, hogy olvashattam! Ütős volt a vége, de nagyon tetszett.

Üdv: Piper
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-11-26 18:18:07

válasz oroszlán (2015-11-26 09:51:25) üzenetére
Kedves Ica!
Boldoggá tett a véleményed, az elismerésed. Szívből köszönöm!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-11-26 18:16:27

válasz eferesz (2015-11-26 09:28:48) üzenetére
Kedves Szabolcs!
A lecke megtanulással tökéletesen egyetértek. Az életem egyértelműen megmutatta, hogy addig térnek vissza a hasonló események, míg nem tudatosodik bennem a megoldás. A szabad akarat is igaz, mert akár el is napolhatom a tanulást.
Örülök, hogy olvastad!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-11-26 18:13:27

válasz Kőműves Ida (2015-11-26 09:01:41) üzenetére
Drága Ida!
Mindig megörvendeztetsz a véleményeddel!
A történet 90%-ban valós. Lehet, hogy téves logika alapján fűztem az eseményeket össze, de akár igaz is lehet. Ki tudja? Jó játék volt megírni.
Ölellek szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2015-11-26 18:09:28

válasz Bödön (2015-11-26 08:30:38) üzenetére
Szia Laci!
Nem tudjuk, mi az agy, és hogyan hozza létre a képeket. Egy elmélet szerint aki ismerősnek tűnik, az is, egy másik életből. Mindenkinek vannak ilyen élményei. Volt, hogy utána álomsorozat vitt vissza az időben, és megmutatta, régen ki volt ő, ki voltam én. Lehet, csak fantázia.
Annak viszont igazán örülök, hogy olvastad és tetszett. Köszönet a véleményedért!
Üdv:
Ylen
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7515
Időpont: 2015-11-26 09:51:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Érdeklődéssel olvastam a történetedet. Remekül írsz, izgalmas, érdekes.
Szeretettel gratulálok: Ica
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2629
Időpont: 2015-11-26 09:28:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
A leckét Mindenkinek meg kell tanulnia, mert ez a lecke JÓ, csak szabad akarattal tanulható.
:)
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5742
Időpont: 2015-11-26 09:01:41


Drága Ylen!
Szerintem is nagyot csattant a befejezés. Beleborzongtam.
Szerencsére, mindenki abban hisz, amiben akar, s a lélekvándorlás is éppen úgy megáll a realitások talaján, mint akármi más. Tetszett az írásod, mert bírom a stílusod, és nem tudok szó nélkül elmenni mellette. :)
ölelésem
Ida
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2015-11-26 08:30:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Néha van olyan érzésem, h ez, vagy az, az ember régtől fogva ismerősöm, egy korábbi életemből, -s ezért érzek iránta rokonszenvet. Tudom butaság, csak képzelődés az egész, az agy fura játéka, mint a halál utáni képek...:)
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2015-11-26 08:27:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Hát ez nem semmi! Nagyot csattant a befejezés! De létezik ilyesmi? Sokan hisznek benne. Minden dolog létezhet, s minden dolognak az ellenkezője is. Bizonyíték rá a fény, vagyis inkább a Fény, ami egyszerre korpuszkuláris, vagyis tömeggel rendelkező valami, s ugyanakkor hullám-természetű. A kettő kizárja egymás, és mégis, a fény ilyen is, és olyan is! Szóval lélekvándorlás? Tetszett, jó stílusban megírt novella, olvasmányos! Üdv: én

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 36b. SZONETTKOSZORÚ - Hajnalokban kerestelek című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Ötven éves találkozó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)