HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48380

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-01-22

Jégvirágok (1.)

- Uram, add nekem az ellenségem!
- Neked adom. Mit teszel vele?
- Bosszút állok.

Merre a szem ellátott, hófehér lepel borított mindent. A nap fénye szikrákat vetett a megfagyott hó tetején. Lapos, mint a tepsi - gondolta Klára mindig, mikor gyerekként itt vendégeskedett. Az alföldi táj egyhangúan sík talaját csak itt-ott élénkítette néhány elszórt facsoport, egy-egy tanya bokra.
Amerre a madár se jár. Mikor ezt olvasta a mesékben, ez a kép jutott az eszébe. Erről a vidékről elmenekültek az emberek. Beköltöztek a falvakba, a közeli kisvárosba. Elhagyott tanyák, idősödő emberek emlékeztettek a régmúlt szebb napokra. Errefelé nem volt semmi. Nyáron a kemény aszály, télen a vastag hótakaró. A huszadik századot csupán a villanypóznák hosszú sora hirdette, mely Klára nagyanyjának tanyájáig tartott. Addig, és nem tovább. Ez a luxus apjának temérdek pénzébe került, és komoly összeköttetéseket kellett hozzá szereznie. Még párttitkárként sem ment könnyen.
De ez volt az egyetlen, melyet Nagyi megengedett a fiának. Mert a düledező tanyát a fél világért se adta volna, arról pedig, hogy elköltözzön, hallani se akart. Itt élte le az életét, miközben a fia egyetemre járt, diplomát szerzett, jó nevű ügyvéd, majd egy nemzetközi vállalat jogtanácsosa lett. Ide várta minden nyáron az unokáját, itt temette el a férjét, itt ismert minden fűszálat, minden barázdát, apró buckát, fát, bokrot, virágot, itt szárnyalt szabadon a lelke. Nyolcvanhat évesen itt búcsúzott el a földi léttől.
A kis tanya gazda nélkül maradt, kitéve az enyészetnek.
Akkor még Klára se gondolta, hogy fél év múlva a háromosztatú kicsiny parasztház lesz az egyetlen hely, ahol menedékre fog találni a világ elől. Itt kereste a megnyugvást, nagy csalódásában a vigaszt.
Teltek az évek, és lassan meg is találta.

Ropogott a hó csizmái alatt. Hóna alatt zörgősre száradt lucernaköteg, vonszolta a szín alá. Szétbogozta a csomót, s a kéve szétbomlott. Belemarkolt. Néhány szál beleakadt lyukas kötött kesztyűjének felbomló szálaiba. Kinyitotta a nyúlketrec ajtaját. Nagy, tömött bundás fehérséggurult elő a sarokból, orrát mókásan mozgatva szimatolt és mohón falni kezdte az illatos szálakat. Klára úgy gügyögött neki, mint kisbabáknak szokás, miközben végigsimított a bundáján. A nyuszi lelapult, tűrte, rubinszemei csillogtak, és rágcsált tovább. Klára sorra nyitogatta a többi ketrecet is, mindenhová bedugott egy maroknyi ennivalót. A fehér, szürke, drapp, barna színű állatsereglet örvendezve fogadta, körbe-körbe szaladgáltak a drótháló mentén.
- Egyetek csak, drágaságaim, van itt elég, bőven jut mindenkinek!
Bundás, a szürke korcs, lábához dörgölőzött.
- Nyugi, te is mindjárt sorra kerülsz! - nyugtatta meg, de a kutyának valószínűleg más járt az eszében, mert rekedt vakkantásokkal nekiiramodott.
Klára megszokottan tette tovább a dolgát. Apró edényekbe kevés vizet öntött, s a ketrecek oldalához rögzítette. Akkor már ő is hallotta a komótos, öreg léptek roppanását a fagyos hóban. Kijött a szín alól, kezével leárnyékolta az arcát, de még így is káprázott a szeme a vakító fényben. A korhad kerítés mellett idősödő ember vágta a csapást, s próbálta elzavarni a lábatlankodó bundást.
- Csiba te! Szemtelen kutyája! Levered az embert a lábáról!
- Hozta isten, Feri bácsi! - Indult Klára a vendég felé. - Bundás, ülsz le mindjárt!
A megszólított négylábúnak esze ágában se volt engedelmeskedni. Csak akkor hagyta abba az örvendezést, mikor megpillantott egy elkószálni készülő tyúkot. Akkor aztán nekiiramodott, mert tisztességes kutya volt, és tudta, mi a kötelesség.
Az öreg rátért a házhoz vezető ösvényre, ahonnét Klára már ellapátolta a havat. Csizmáját jól odaverte a fagyos földhöz, hogy lerázza a rátapadt hó nagyját. bal lábát húzta egy picit. Kezében csomagot cipelt.
- Kemény tél lesz az idén, Klára lányom - bölcselkedett. - Régen volt már fehér karácsonyunk! Hanem mondom is, miért jöttem. Itthon voltak a fiamék, disznót vágtunk, hoztam egy kis kóstolót.
Nyújtotta a tömött gyékényszatyrot.
Klára meghatódott. Még mindig nem tudta megszokni az errefelé élő embereknek ezt a szokását. Zavarta, hogy nem tudja viszonozni. Mikor idekerült, el se akarta fogadni, mert ő még idegentől önzetlenül nem kapott semmit, mindenki viszonzást várt mindenért. Akkor Feri bácsi olyan megbántottan nézett rá, és azt mondta, biztosan azért nem fogadja el, mert jobbhoz van szokva, hogy nem tehetett mást, engedett, és zavart bocsánatkérést motyogott.
- Köszönöm, Feri bácsi! Jöjjön, melegedjen meg! Most sült ki az almás kalács, azt igazán meg kell kóstolnia! - invitálta a házba az öreget.
- Na, ennek nem tudok ellenállni - mosolyodott el dérlepte bajusza alatt. - Megboldogult nagyanyád tudott finom kalácsot sütni, még mindig érzem a számban az ízét.
Feri bácsi nyolc évesen árvaságra jutott, s akkor Klára nagyanyja ellentmondást nem tűrve magához vette a kisfiút. Hat éves fiával együtt nevelte, nagy szeretettel, mint édes gyermekét. Életének legboldogabb két évét élte a kis Ferike. Ám akkor előkerült egy rokon, és magának követelte a fiút. Kellett a munkaerő. Hiába tiltakozott, a gyámja magával vitte. De felnőttként visszatért a tanyára, itt gazdálkodott egész életében. Közel ahhoz az asszonyhoz, akit anyjaként szeretett, s akiről azt gondolta, örökre adósa maradt.

1996 karácsonya és szilvesztere közt, átírva most

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-04 17:17:22

válasz oroszlán (2016-02-03 22:42:25) üzenetére
Örülök, kedves Ica!
Az egész történet ott játszódik a tanyavilágban, azt az életformát próbálom felvillantani.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7515
Időpont: 2016-02-03 22:42:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem igazán értem rá prózákat olvasni mostanában kedves Ylen, de igyekszem bepótolni.
Érdekel a tanyavilág, gondolom lesz róla is bőven szó.
Szeretettel olvasom: Ica
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-03 21:14:57

válasz eferesz (2016-02-03 19:14:12) üzenetére
Kedves Szabolcs!
Örülök neki! Jó szórakozást!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2629
Időpont: 2016-02-03 19:14:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Végre nekifogtam, számomra most jött el az ideje!
:)
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-02 17:16:06

válasz Finta Kata (2016-02-01 19:09:12) üzenetére
Kedves Kata!
Nagy elismerés ez nekem, hogy olvasod ezt a kisregényt. Annak különösen örülök, hogy beleolvastál, és így kaptál kedvet hozzá. Én is így szoktam válogatni a könyvek közt. ha a kiragadott részletek közül egy is megfog, már felébred a kíváncsiságom.
Remélem, találsz benne majd sok neked tetsző részt!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12481
Időpont: 2016-02-01 19:09:12

Kedves Ylen!
Pontosan, szépen, szabatosan fejezed ki magad, a gondolataidat nekünk, olvasóknak úgy adod át.
Élvezettel jártam végig (igaz, én nem elől, hanem hátulról, a 7.-ről kezdtem olvasni), ígérem, hogy bepótolom. Kissé lemaradtam, mert sokáig rozoga géppel írtam, gyakran le kellett állnom.
Szeretem a természetet, s ezért olvasni is azokat szeretem, s az egyszerű, tanyai élet mindig érdekelt.
Ha nem is tanyán, de kicsi faluban születtem és éltem addig, amíg kinőttem az általános iskolát, és városban folytattam tanulmányaimat.
ezért szeretem az ilyen történeteket olvasni. Biztosan sok élményben lesz részem továbbra is, majd igyekszem a többit is olvasni.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-01-26 17:15:52

válasz efmatild (2016-01-26 14:05:48) üzenetére
Kedves Matild!
Ezek azok a szokások, amelyek elmúlnak, ilyen-olyan okok miatt. Ha valaki ebben az életben nő fel, belé ivódnak a mozzanatok kitörölhetetlenül.
Köszönöm, hogy olvasod!
Szeretettel:
Ylen
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
454
Időpont: 2016-01-26 14:05:48

Kedves Ylen!
Nagyon hitelesen és szépen írod le a régmúlt tanyasi életet, az ember szíve belesajdul...
Bár nem tanyán éltem, de a falusi élet sem sokban különbözött az akkori időkben. Eszembe juttattad a régi disznóvágásokat, a disznótoros kóstoló vitelét a közeli rokonok, szomszédok között. Megyek a folytatáshoz!
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-01-25 16:48:45

válasz T. Pandur Judit (2016-01-24 21:47:43) üzenetére
Kedves Judit!
Még később derül ki minden. Nagyon örülök, hogy olvasod!
Köszönöm!
Ylen
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2016-01-24 21:47:43

Kedves Ylen!

Vártam, hogy kiderül, miért is került Klára az általa nem nagyon kedvelt tanyára végül?
Megyek olvasom a második részt, hátha abból kiderül.

Judit
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-01-24 14:45:31

válasz Bödön (2016-01-24 09:59:03) üzenetére
Szia Laci!
Az, hogy hitelesnek tartod, minden dicséretnél többet ér nekem! Köszönöm!
Üdv:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-01-24 14:44:12

válasz Rozán Eszter (2016-01-24 09:56:15) üzenetére
Kedves Eszti!
Nagyon örülök, és köszönöm, hogy írtál!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-01-24 14:43:20

válasz Kőműves Ida (2016-01-23 09:14:26) üzenetére
Drága Ida!
Tudom, jártál is az eszemben, hogy vajon majd mit szólsz hozzá!
Ölellek:
Ylen
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2016-01-24 09:59:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Ismerem a tanyasi életet, rokonaim éltek/ élnek tanyán. Nagyon hiteles. Jól indul a történet, kíváncsian várom a folytatást! Üdv: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2016-01-24 09:56:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Élvezettel olvastam, várom a folytatást!


Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5742
Időpont: 2016-01-23 09:14:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Ylen!
Annyira érzékletesen láttatod ezt a tanyasi világot, hogy igen felbolygatta a lelkemet, ugye tudod? Nagyon jól írsz, és jól indul a történet is, legalábbis az én lelkem szárnyal...
Alig várom a folytatást. :)

Ölelésem
Ida

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 36b. SZONETTKOSZORÚ - Hajnalokban kerestelek című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Ötven éves találkozó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)