HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1907

Írás összesen: 50386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-06-07 10:08:07

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2016-02-01

Segíteni fogok, ígérem. 1.

Sétálni indultam, a kora őszi idő kicsalogatott a szabadba. Az aranysárga levelek olykor-olykor megperdülve potyogtak alá. Némelykor megcsillantotta a Nap fénye őket, és olyanok voltak, mint a hulló krajcárok. A pillanatnak akartam élni, és lehunytam a szemeimet, miután helyet foglaltam egy útszéli padon.

Arra riadtam fel, hogy valaki megérinti a karom. Kinyitottam a szemem, kezemet a szemem elé raktam, mert a Nap sugara hunyorgatásra késztetett. Egy nő alakja rajzolódott ki előttem. aki egy kislány kezét fogta. Már, az első pillanatban ismerősnek tűnt, de próbáltam elhessegetni a borús gondolatot, hogy esetleg a Klári áll előttem. Ez egy pillanatig tartott csupán, mert a hang, amely megsúrolta fülem, ismerős lett.

-Megismersz, még, mondd megismersz? - kérdezte Klára kedvesen. Hogyne ismernélek meg, feleltem, és akaratlanul végigpásztáztam a tekintetemmel. Ami a szemem elé tárult, mindennél jobban fejbe vert. Az ápolt, csinos nőnek, nyoma sem volt, helyette csapzott hajkorona, valami ballonkabátszerű takarta felsőtestét, aminek világos színét fedte a piszok. Egy nadrág, és egy ormótlan cipő, amelyben előttem állt.

Azt hittem képzelődöm. Azt hittem, a lélegzetem is eláll. A kislány viszont a viseltes ruhája ellenére tiszta volt, és két szép szempár ragyogott felém.
Egy pillanatra zavarba estem, hogy mit tegyek most? Kérdezősködjem? Szégyelltem megbontani az örömöt, amelyet megpillantottam az arcán, miután felfedeztük egymást. Féltem attól, megbánthatom, féltem attól, rám zúdulnak a gondjai, és amitől még inkább, hogy a kislányban is szomorúságot indítok el. A mosoly jelentette számomra azt, most jól érzi magát, ebben a pillanatban.

Inkább úgy döntöttem, hivatkozom egy pár perc múlva indulásra késztető momentumra, és egy elérhetőséget kérve, kibújok ebből a hirtelen megérintő helyzetből. Hogy miért? Mert az egyből átfutott a fejemen, itt segítenem kell. Viszont sem a hely, sem a pillanat nem adta meg ezt a lehetőséget, pontosan azért, mert nem akartam ajtóstul a házba rontani. Szépen lassan, megfontoltan, az idő erre éppen elegendő. Hiszen, ha nem gyönyörködöm ma az Őszben, lehet, hogy sosem találkozunk. A sors elém terelte, mint a hulló faleveleket.

Abban biztos voltam, hogy az élete megbicsaklott valamikor, valahol. Sosem voltam kíváncsiskodó, sosem voltam előítéletekkel teli, és fájdalmat okozott minden esetben más vesztesége is. Ez egy olyan érzés, amit, az az ember érez, akinek lelke van. Egy sóhaj hagyta el ajkamat, és hálát adtam a teremtőnek, hogy nekem könnyebb. Nem probléma mentes, de egyelőre stabilnak mondhatóan, szerény.

Telefonszámot sajnos nem kaptam, mert semmi eszköz nem volt, sem mobil, sem vezetékes telefon, de szeretettel meghívtam őket vasárnap délutánra hozzám, egy teára. Nem akartam én odatolakodni a szegénységbe, pontosan amiatt, hogy ne kelljen zavarba jönnie miattam. Az is ráér még véleményem szerint, hogy kölcsönös legyen a látogatás.
Én egyedülállóként semmi zavarba ejtő körülményt nem fogok produkálni. Egy szép délután, nekem is jól fog esni.

Megegyeztünk, a december ötödikében, és egy ötórai teázás fog összehozni bennünket az alkonyi órában.
Megöleltem búcsúzás képen, a kislánynak végigsimítottam bársonyos arcát, és programra hivatkozva elsiettem.

Otthon a kanapéra huppanva, kezeimet az arcomba temetve, lázasan gondolkodni kezdtem. Kerestem, kutattam, hogyan induljak el, a segítség útján, miként közelítsem majd meg úgy, ezt az egész dolgot, hogy nyertesként jöjjünk ki belőle mindannyian. Amit biztosan tudtam, nem, nem egyszeri hapyra gondolok, hanem folyamatos hosszú távú segítségre, ami engem sem renget meg anyagilag, hiszen nem is jutna rá, és nem szeretnék varázspálcás jó tündérke lenni.

Eldöntöttem, most a könyvolvasás, az egyéb pihentető dolgokat kicsit félreteszem, és elindítok egy gépezetet, ami egy idő után anélkül, hogy nap, mint nap kontrollálnom kellene majd, szépen beindul.

Folyt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8305
Időpont: 2016-02-03 09:08:01

válasz oroszlán (2016-02-02 15:49:02) üzenetére

Kedves Ica!

Örülök, hogy nálam vagy, és olvasol! :-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8464
Időpont: 2016-02-02 15:49:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Tetszett a bevezető írásod, amelynek várom a folytatását!
Szeretettel: Ica
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8305
Időpont: 2016-02-02 10:10:34

válasz Bödön (2016-02-02 08:27:20) üzenetére

Elindítani sem könnyű valamit, hogy az érdeklődés fennmaradjon az olvasónál. Ha ezt el tudtam érni, akkor jó dolog. :-) A folytatásban kiderül minden.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8305
Időpont: 2016-02-02 10:08:33

válasz T. Pandur Judit (2016-02-01 22:22:09) üzenetére
Igeeen? Hiányoztak a Mariettás írások? :-) Ez aztán egy szép meglpeetés, köszönöm szépen! Írogattam én, ezt fel is pakoltam egyszer, aztán leszdtem, mert nem volt időm éppen akkor befejezni. Van sok belekezdett munkám. Most ezzel készen lettem,és itt is van.

Szeretettel :Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8305
Időpont: 2016-02-02 10:05:39

válasz Finta Kata (2016-02-01 19:43:38) üzenetére
Kedves Kata!

Örülök, hogy itt vagy, és olvasod! A segítségnyújtás szép dolog. Pláne, ebben a nehéz világban kincset érhet bármilyen apró tett is.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9056
Időpont: 2016-02-02 08:27:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Marietta! Jól indul, bevezető képek kíváncsivá tettek. Az ugye kiderült, h régről ismerik egymást, talán valamikor barátnők voltak, vagy iskolatársak? Na, nem találgatok, megvárom a folytatást! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5235
Időpont: 2016-02-01 22:22:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!

Örülök, hogy gyakrabban publikálsz! Ugyan én sem tudok sokat lenni az oldalon, de most volt egy kis időm, és lehetőségem Téged olvasni.
Hiányoztak a Mariettás írások!
Most egy újabb érdekes történetet kezdtél, nagyon kíváncsi vagyok arra a beinduló gépezetre, ami hosszú távon segíteni tud a rég nem látott ismerősnek.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12577
Időpont: 2016-02-01 19:43:38

Kedves Marietta!

Örömmel olvastam soraid. Nagyon érdekel, hogy mi lesz a folytatás. Kedves Tőled mindenképpen, hogy egy ismerősödet, akivel találkoztál, igyekezel valahogyan bajaiból kisegíteni. Gondolom , érdekes lesz a folytatása, ezért várom, hogy majd olvassam.

Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Hogy jól induljon című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Több mint barátság, félig sem szerelem címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Barna Pillecukor című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Barna Pillecukor című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Velencei-tónál címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Elsőre ez című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) szemed tengerén keresem magam című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Hogy jól induljon című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Barna Pillecukor című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Barna Pillecukor című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)