HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48416

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-02-16

Fél év ajándékba

A nyári nap fülig érő szájjal nevetett azon a július végi napon, mikor megkaptam a letaglózó hírt: az öcsémnek talán még két hetet jósolnak az orvosok.
Jeges fuvallat dermesztett meg. A gerincem mentén csorgott lefelé, míg végül megállíthatatlanul rázkódni nem kezdett a testem. Nem lehet! Minden sejtem tiltakozott a lehetőség ellen. Hiszen alig múlt negyvenkettő! A fele életét élte meg, még nem mehet el!
Vastagbéldaganat. A rákos sejtburjánzás a gerince mellé ékelődött be, ott rágta, feszítette, iszonyatos fájdalomrohamokkal fitogtatva hódítását. Pár éve úgy tűnt, a teste megszabadult az erőszakos terjeszkedéstől, de a remény a végén csalókának bizonyult. A rák újból támadott, és győzött. Műthetetlen - mondták ki rá az ítéletet a sebészdoktorok.
A lábakból elveszett az erő, ami tartani tudta volna a testet. Az ember, akinek addig lételeme volt a mozgás, most tétlen ágyban fekvésre ítéltetett. A külvilágot az állandóan bekapcsolt tévé jelentette, a bezártság érzetét az éjjel és nappal résnyire nyitott erkélyajtó enyhítette.
Etettük, itattuk, pelenkáztuk, mosdattuk, mint egy kisgyereket. A majd százkilencven centis Picurkánkat. Néha így becéztem. Mellette maradtunk éjjel és nappal, váltva egymást mi hárman, a barátnője, a húgom, s én, a legidősebb nővér.
Tűrte, elfogadva természetesnek az elfogadhatatlant. Egyetlen nyűgös panaszszó nem hagyta el az ajkát, nem követelőzött, nem türelmetlenkedett. Ha rátört a fájdalomhullám, oldalára fordult, hogy ne lássuk a könnyeit, és némán szenvedett. Nem akarta, hogy sajnáljuk, de azt se, hogy miatta kényelmetlenül érezzük magunkat, mert segíteni nem tudtunk rajta. Majd mikor már vissza tudott fordulni, hálásan rámosolygott arra, akit akkor maga mellett látott, így köszönte meg, hogy nem maradt magára.
Soha nem mondta, de mi éreztük a szeretetét. Amire azelőtt a napi rohanásban nem maradt elég ideje, most sokszorosan ontotta ránk. Nem harsányan, nem tolakodva, színpadias gesztusok nélkül, de mi értettük. Egy pillantása többet mondott, mint életének addigi összes szava. Reménykedett, bizakodott, s minél több gyógymód mondott csődöt, annál inkább. Tervezgette a tolókocsis életét. Csak ennyit akart. Élni bárhogyan. Mikor már fogyott az ereje, akkor miértünk szedte össze a maradék életszikrákat. Szerettük. Nekünk a szép, mosolygós, okos öcsénk maradt, a barátnőjének a mindent jelentette.
Nem láthatta az őszi lombok színességét, az első hó fehérségét, a karácsonyi utcákat, a szilveszteri bolondságokat. De még itt volt köztünk, dacára mindennek. Az orvosok nem értették. Mi igen. Miattunk maradt még.
Január végén következett be a majdnem végzetes elzáródás. Kórház, életmentő műtét.
Ő már ezt nem akarta. Elég volt, hagyjatok meghalni - kérte. Mi nem engedtük. Kellett még nekünk. Kapaszkodtunk belé az utolsó lélegzetvételéig. Önzésünk nem látta, micsoda szenvedést jelentett ez neki. Küzdött, mert mi ezt akartuk.
Február elejére a bőre alól eltűnt az utolsó grammnyi hús is. Csontjára tapadt a feszes, fényes bőre. Csak a meleg barna szemei és a hihetetlenül szélessé vált szája mosolygott. Nem tudtam már ránézni. Zokogott a lelkem.
Menne már, de mi erőszakkal itt tartjuk - gondoltam akkor -, ragaszkodunk a jelenlétéhez, s ő nem akar szomorúságot okozni nekünk. Össze vagyunk kötve, s nélküle a csonkolt lelkünk szenvedését nehezen tudnánk elviselni. Micsoda önzés! Nincs ez így jól!
Gyertyát gyújtottam. Figyeltem a parányi libegő lángot, s mikor a szemem lecsukódott, és meditációba merültem, a tudatommal mentem, megkerestem őt. Beszéltem hozzá. Elmondtam neki mindent, mit még soha nem mertem, elmeséltem neki, eddig hogyan élt bennem, mit jelentett nekem emberként, testvérként. Megköszöntem a jóságot, szeretetet, szép pillanatokat, igaz értékeket, amit nekem adott. S mikor elfogyott a gondolatok árja, és a lelkem megkönnyebbülve üressé vált, elbúcsúztam tőle.
Elengedlek! Menj, ne törődj velünk, tedd azt, ami neked a legjobb!
Eszméltem. A majdnem tövig égett gyertya lángja az egekbe szökött. A nagy fényességben két vakító fehér folt emelkedett felfelé, vittek a magasba egy parányi emberi lényt. Lobbant a fény, és kihunyt.
A gyertya kanóca nem hamvadt el. Magzatpózba kuporodott csecsemő alakját vette fel. Vigasztalt a jel. Vissza fog jönni! Talán a lelke új testben ismét közöttünk lesz. Reméltem, hogy így lesz.
Másnap délután telefonáltak. Nem sírtam, a halála nem lepett meg. Tudtam, éreztem, hogy valahol most boldog. Itt hagyta a földnek a meggyötört testét, és nekünk a legszebb fél évet, mit vele, mellette átélhettünk.
Nélküle ma én sem lennék ugyanaz. Áldott legyen az emléke!

Az öcsém emlékére

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-03-29 18:29:30

válasz Katica (2016-03-25 20:02:48) üzenetére
Kedves Katica!
Köszönöm! Nagy örömet szereztél az érdeklődéseddel, az együttérzéseddel, az elismerő szavaiddal!
Érezd jól magad a klubban!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
35
Időpont: 2016-03-25 20:02:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Új tagként most olvasgatlak benneteket, és rátaláltam az írásodra. Megrázó történet, aki még nem élt át ilyet nem is tudja elképzelni milyen lehet így elveszíteni egy családtagunkat. Szép írás a küzdelemről, a szeretet erejéről, az elengedésről.
Meghatódva olvastam, és Áldott legyen az emléke!
Szeretettel voltam itt: Katica
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-29 18:14:04

Amikor benne van az ember, eszébe se jut, hogy nehéz, tennie kell a dolgát, ez a lényeg.
Később letisztul, és a legnemesebb pillanatok maradnak meg.
Köszönöm a soraidat!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-26 20:32:29

válasz Futóinda (2016-02-25 22:11:24) üzenetére
Drága Inda!
A könnyekig meghatottál! Ennél szebben, pontosabban kifejezni nem is lehet... El sem tudtam eddig képzelni, hogy az általam leírtak ilyen hatást váltsanak ki.
Köszönöm! Tiszta szívemből!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-26 20:27:56

válasz zsarátnok (2016-02-25 20:40:44) üzenetére
Kedves István!
Ezt nagyon szépen írtad, megtisztelsz a véleményeddel. Köszönöm neked!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Futóinda
Regisztrált:
2010-05-16
Összes értékelés:
774
Időpont: 2016-02-25 22:11:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

..." mi van, mi a baj?--Kérdezi a párom, amint írásod olvasása után, kezemet összefogva, fejemen pihentetem, Ildikó kérdése után, kérdőn néz rám.

--Édes, olvastam egy írást, amelyben dübörög a viszály a beteg testvér visszatartásáról, elengedéséről, a lélek küzdelmét a döntések fölött. Ez játszódik le bennem most újra, és átélem az életbe való kapaszkodást, és az elengedés fájdalmát.

A lélek érez, a szív, mint anyag ragaszkodik a másik ember kialvófélben lévő életéhez--melyik a jó döntés, melyik szabadít meg a félelemtől, és szabaddá tesz mind attól, ami földi, legyen az szenvedés, amelyet testvéri szeretet kapcsa köt össze, vagy a test elengedése a szenvedéssel együtt.

A szeretet embert emberhez köt, de ugyanakkor el is enged. Ylen erről írt, ezen az írásán gondolkodom most, végig kísértem őt döntése pillanatáig, mert akkor fogadta el tudata parancsát a szíve, és a lelke.

Ylen, az élet legyen veled !

Köszönöm, szeretettel, Inda.
Alkotó
Regisztrált:
2014-07-12
Összes értékelés:
154
Időpont: 2016-02-25 20:40:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen!

Nagyon szomorú, ugyanakkor nagyon szép. Benne van minden, ami emberré tesz bennünket. Tanítani lehetne az iskolákban, hogy miért is nevezed a legszebb fél évnek ezt, az egyébként tragikus időszakot.

Üdv: István
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-22 20:00:30

válasz Kőműves Ida (2016-02-22 19:48:17) üzenetére
Drága Ida!
Köszönöm! Talán a sok halál, amit előtte már fel kellett dolgoznom, felkészített erre. Mondják, mindennek oka van. De azt hiszem, a halál tényét lehetetlen a maga valóságában megérteni. Ember erre nem képes, nem érti.
Ölellek szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5763
Időpont: 2016-02-22 19:48:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ylen!

Könnyekig meghatott az írásod. Nehéz elfogadnunk az elfogadhatatlant. Hiszen értjük, hogy szerettünk már menne, viszont nekünk még nagyon kell. Elismerésem azért, hogy volt erőd elengedni.
Döbbenetes, ugyanakkor remekül megkomponált mű.
Elismerésem és együttérzésem.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-19 21:22:29

válasz eferesz (2016-02-19 08:33:43) üzenetére
Köszönöm!
Legyen!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-19 21:21:38

válasz Bödön (2016-02-18 19:57:52) üzenetére
Szia Laci!
Nem könnyű történet. Amikor elérkezik az idő, és szinte tollra kínálkozik, már könnyű leírni. Annyi hasonlót kellett már megélnem, hogy átértékelődtek a dolgok. Az élet összefüggéseit is másképp látom, mint az átlagember.
Köszönöm neked, hogy elolvastad:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-19 21:13:47

Köszönöm Marica, hogy így gondolod!
A nyelv élő, de érdekes, hogy versnél mindenki elnézőbb, mint prózánál. Van írói szabadság ebben is! Kell, hogy legyen!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2630
Időpont: 2016-02-19 08:33:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Legyen áldott!
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2016-02-18 19:57:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! Fájdalmas történet, nem könnyű elolvasni. Gondolom, megírni sem volt az. A személyes tragédiák a maguk valóságosságával sokkal megdöbbentőbbek az olvasónak, mint a kitaláltak. Azt most nem is említem, h milyen jól van megírva, -ebben a történetben nem ez a legfontosabb. Olyan dolgokról beszéltél, ami elgondolkodásra készteti az embert! Üdvözlettel: én
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-18 17:02:44

válasz antonius (2016-02-17 18:39:01) üzenetére
Kedves Antonius!
A jelzett helyesírási hibával kapcsolatban: mindkét általad javasolt megoldás esetén pirossal jelez a helyesírás ellenőrző program. Belefutottam ebbe, utána is néztem, mikor írtam.
Ágyban fekvés külön írandó. A bezártságérzet, mint összetett szó valóban egyben van, de itt birtokviszonyról van szó, a bezártságnak az érzetéről, s így külön írandó.
Örülök az ilyen észrevételeknek, mert a magyar helyesírás kutya dolog, és nem mindig egyértelmű.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-18 16:43:30

válasz Szalki Bernáth Attila (2016-02-18 08:53:25) üzenetére
Kedves Attila bá'!
Szívből örülök, hogy elolvastad, nekem ez igen megtisztelő!
A jelzett helyesírási problémán bevallom, igen jót kacagtam, mert észleltem ugyan, de olyan lényegtelen! A jó szándékot viszont mindig nagyra értékelem.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-18 16:39:02

válasz Kankalin (2016-02-17 21:12:32) üzenetére
Kedves Kankalin!
Köszönöm neked, hogy mások figyelmét is felhívtad az írásomra! köszönöm, hogy ilyen jó véleménnyel vagy róla!
Semmi neheztelés nincs bennem az itt kialakult levélváltással kapcsolatban.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-18 16:34:50

válasz Finta Kata (2016-02-17 21:18:11) üzenetére
Kedves Kata!
Semmi nincs ok nélkül, itt is voltak miértek, ha tárgyilagosan végig gondolom, de az egy másik történet.
Van gyógyulás a rákból, erre is van tapasztalatom, de nem kemoval.
Nekünk annyi volt a dolgunk, hogy mellette legyünk.
Hálás vagyok a soraidért!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1041
Időpont: 2016-02-18 08:53:25

válasz Kankalin (2016-02-17 21:12:32) üzenetére

Kedves Kankalin!
Fáradt öreg ember vagyok, örülök, ha jut energiám az
előfizetett orgánumokat elolvasni.De kérésedre elolvastam
Ylen írását. Megrázó, igen szomorú történet.
Egyébként nem tettem mást, hozzászólásommal mint Antonius...
Szeretettel Attila bá'
Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1041
Időpont: 2016-02-18 08:36:06

válasz antonius (2016-02-18 05:00:31) üzenetére

Kedves Antonius!
Azért tettem ezt szóvá, mert tenmagad is jeleztél
helyesírási problémát... Bocsánat.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2589
Időpont: 2016-02-18 05:00:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Szalki Bernáth Attila (2016-02-17 20:36:10) üzenetére
Kedves Attila!
Khm...izé...Szóval nem biztos. :) Mi több, biztos, hogy nem. :)
De ezt már Kankalin elmagyarázta Neked. Már mint a mélyen átérzös dolgot. (Àldja meg érte az Isten, s ha már nem tudom a német billentyüzetemre fogni a remeklésem, (pedig töprengtem eleget) köszönettel elfogadom a magyarázatot, és tisztelettel passzolom Neked.)
Olvasásra én is biztatlak, mert szép munka.
Ylennek is köszönet jár, amiért a magas labdát (velem eggyütt) nem gyilkolta a porba, hanem elegánsan elnézett fölötte. Kedves dolog volt.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12493
Időpont: 2016-02-17 21:18:11

Szóhoz sem tudok jutni, drága Ylen. Már az elején megrázott, mert sejtettem, nem élhet sokáig. Miért nem tudják kitalálni ennek a kegyetlen kórnak a gyógyítását? Végigsírtam a történetet, s tudom, mit jelent egy kedves testvétől örökre búcsút venni. Arra gondolok, hogy a Teremtő másképpen
adja vissza azt, ha ilyen korán elveszi az életet.
Nagyon szépen tudtad visszaadni fájdalmat és a szeretetet, amit átéltél.
Szeretettel: Kata
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6539
Időpont: 2016-02-17 21:12:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Szalki Bernáth Attila (2016-02-17 20:36:10) üzenetére
Kedves Attila bá'!
Remélem, véletlen megjelenésed alatt elolvastad az alkotást is, mert arról nem tettél említést egyetlen szóval sem.
Sajnálom, mert ez itt egy szentély, amit antonius is megtisztelt gondolataival, jelenlétével. Hogy véletlenül félrepötyögött néhány betűt, az talán amiatt történt, mert mélyen átérezte Ylen sorait, mint ahogy többen is ezt tettük.
Kérlek, hogy az ehhez hasonló javításaid belső levélben tedd, mert a művek alatt kizárólag azokról szabad szólni.
Szerintem mielőbb olvasd el Ylen gondolatait! Megrázóak, tanulságosak, könnyet fakasztanak.
Ylen, ennyit tehettem itt, nyilvánvaló együttérzésem mellett.
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Szalki Bernáth Attila
Regisztrált:
2009-11-17
Összes értékelés:
1041
Időpont: 2016-02-17 20:36:10

válasz antonius (2016-02-17 18:39:01) üzenetére
Drága Antoniusom!
Véletlenül jártam erre.
Biztosan úgy kell írni a" szenvedé....el" - t ahogy írtad?
Napvilágos üdvözlettel Attila
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-17 20:13:19

válasz antonius (2016-02-17 18:39:01) üzenetére
Kedves antonius!
Szándékom volt tárgyilagosan és visszafogottan leírni, mindenféle hamis szenvelgés, hatásvadászat, érzelmi túlburjánzás nélkül. A lélek szerepéről, távozásáról akartam valamit megfogalmazni.
A véleményeddel megtiszteltél, köszönöm neked!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2589
Időpont: 2016-02-17 18:39:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mértéktartó szenvedéjjel, s jó izléssel megszerkesztett mondataid jól adják vissza azt lelki vihart, amit megéltél, megéltetek.

Azt gondolom, jól tetted, hogy kivártál és 9 év elmultával válalkoztál a csapdákktól nem mentes feladatra.

Tetszett a munkád.

Gratulálok: a

(A bezártságérzet és az ágybanfekvés egybe írandó.)
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-17 17:22:51

válasz T. Pandur Judit (2016-02-16 21:59:29) üzenetére
Kedves Judit!
Köszönöm! Már kilenc éve elment, de csak tavaly tudtam a történetét megírni. Ma már nem a szomorúság a legelső, ami eszembe jut vele kapcsolatban.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-17 17:20:02

válasz Selanne (2016-02-16 21:28:44) üzenetére
Kedves Selanne!
Akkor te nagyon is érted, miről van szó. A test lassú pusztulásával egy időben felerősödnek a lelki folyamatok, mindennek iszonyatosan nagy jelentősége lesz.
A legnagyobb elismerésem a tiéd, hogy ezzel foglalkozol nap, mint nap! Nagyon nehéz!
Köszönöm a soraidat:
Ylen
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2016-02-16 21:59:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Nagyon szomorú történet! Fogadd őszinte részvétemet.
Szépen írtad meg.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2016-02-16 21:28:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Ylen!

Oly fiatal volt ő. Sajnos, a munkám során végig kísértem az elkerülhetetlent. Sokat megtapasztaltam, és az utolsó percekben, pillanatokban ott voltam, vagyok, amikor kell. Amennyire lehet könnyíteni, az ember megpróbál mindent elkövetni annak érdekében, hogy a legnehezebb pillanatokban támasz tudjon adni.
Nehéz! Mindannyiszor átélem, egy apró csillag kihuny bennem. Legyen bármelyik embertársamról is szó. Őrizd őt mindörökké.

Szeretettel: Selanne





Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-16 18:10:36

válasz sailor (2016-02-16 18:03:23) üzenetére
Kedves Sailor!
Nem a szomorúság, a szépség és a szeretet maradt. És egy hihetetlenül fantasztikus meditációs (?) élmény.
Köszönöm neked!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3816
Időpont: 2016-02-16 18:03:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Minden szó felesleges!

Együttérzésem!!!!!!

Szeretettel:sailor
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1833
Időpont: 2016-02-16 17:59:32

válasz Kankalin (2016-02-16 17:50:32) üzenetére
Kedves Kankalin!
Most én hatódtam meg.
A Mécs László Társaság Lélek ünnepe irodalmi pályázatán ez volt a kettő közül az egyik próza, amiért a 2. díjat kaptam.
Ennek a történetnek a leírása nagyon kikívánkozott belőlem.
Szívből köszönöm, hogy megírtad a véleményed!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6539
Időpont: 2016-02-16 17:50:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen!

Csak annyit tudok mondani, hogy eleredtek a könnyeim, mert minden pillanatát átéreztem.
Elsőként olvastam el, azonnal szólni akartam az érzésről, amit kiváltott belőlem.

Szeretettel: Kankalin

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 03. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 06. címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)