HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49063

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2016-02-28

Vízesés 41.

Ahogy letértek az autópályáról, elég siralmas kép tárult elébük. A falvak, szerény házakból álltak, semmi cicoma, semmi szépség, amolyan összevisszaságot tapasztaltak. Komor színek, rengeteg gaz, félig befejezett házak lógtak ki a szinte fákká felnövő növényekből. Porosnak tűnt minden.

-Azért az ájulás kerülget, ettől az összevisszaságtól. Semmi rendezettség, hogyan lehet így élni? Esztétikai érzékük lehetne attól, mert nem Nyugat. Szeretik a koszt? - sopánkodott, Ági.
A sok szemetet kupacokba hordta a szél. Egyedül az munkálkodta, össze. Egy pillanatig kedveszegetté vált, lehangolta a látvány.
-Sajnos ez fog bennünket kísérni még egy darabig, majd amikor közelebb érünk a tengerhez, változni fog a kép. Nyugi.

- Nyugodtnak nyugodt vagyok, csak mellette ledöbbent is. Nem ehhez szokott a szemem. - felelte Ági, előszedett egy kis kekszet, vigasztalásként, ropogtatni kezdte.

Úgy is lett. Ahogyan egyre, és egyre közelebb értek, már látható jelei lettek, a változásnak. Bár, itt is rengeteg félbe hagyott nyaraló, némelyik szállodának akart volna felépülni, mert monstrum volt, de azért aránylag szép épületek is sorakoztak egymás után. A káosz, azért még mindig uralkodni látszott, mintha nem lettek volna képesek a telkeket szakszerűen kimérni. Ami még furcsa volt, hogy kerítés szinte sehol. Egybefolyt minden.

A tenger pedig még nem látható.. Majd egy bő fél óra autókázás után, egy hosszabb emelkedő végén, eléjük tárult a Fekete tenger.

- Istenem, végre!- kiáltott fel Ági. Most kezdek csak igazán lázba jönni. Vajon mikor lógathatom bele a lábaimat? Ilyenkor már türelmetlen vagyok.
Veszem észre, és akkorát kiabálsz itt mellettem, hogy akik pihennek is kiugranak az ágyukból, mert odáig szól.
Bánom is én, ki hová ugrál!- nevetett. Tapossunk, aztán mihamarabb érjünk oda.

Várnát érintve csupán tizenhét kilométer és célba érnek. Ági előkotorászta a névjegykártyát, ha esetleg nem találnak oda, akkor legyen kéznél a segítség, a megadott telszámon. Golden Rainbow a szálloda. Egyre jobban érzékelhető lett, hol is járnak tulajdonképpen.

A Nap hét ágra sütött, a járókelők strandruhákban, papucsban, sétálgattak, vagy éppen bevásárolni indultak a reggelihez. Ölükbe pottyant az, amire vártak. A színek, a nyaralók, a szállodák, a kisebb panziók, a magánvillák, és minden, ami szükséges ahhoz, hogy a megelégedettség elhatalmasodhasson. Keveredtek ide-oda az utcákban a kikötő felé, a centrumban, és a GPS jelezte, a célhoz értek.

Csakhogy itt, semmiféle szálloda nem volt. Mindenféle üzlet, étkezde, patika, kicsit odébb egy hatalmas játszótér az igen.
-Intézkedem mindjárt, és a telefonszámot pötyögtette be. Természetesen újból, csak kicsenget, de az égvilágon senki nem vette fel.
-Frankó! Itt dekkolunk a semmiben. Függetlenül attól, hogy biztosan még nem áll rendelkezésünkre a szoba, de azért jó lenne már ott lenni teljességgel. - mondta a magáét Ágnes.

Kiszállt, körülnézett, és pár embert megpróbált szóra bírni, merre található a szálloda. Attila csak azt észlelte, hogy széttárják a karjukat a megkérdezettek. Visszasétált, és az autónak támaszkodva újból csörgetett. Pillanatok alatt beleszóltak, és sikerült egyeztetni, hogy jó helyen állnak, a támpontot megadva, még két utca jobbra, és onnan balra, majd egyenesen tovább, és a szállodát meg fogják pillantani. Szinte bevágódott örömében az autóba, és navigált innentől.

Óvatosan kellett haladni innentől, mert itt már szinte mindenki gyalog közlekedett, az élet itt megállt, olyannyira, hogy senki nem sietett, családok gyerekekkel, hónuk alatt a matracok, kezekben a strandtáskák, sétáltak, ki a partra, ki éppen reggelizni, sétálni.

Leállította Attila az autót, és elindultak a recepció felé. Az épület hatalmas. Barna, és vajszín jellemzi, esztétikus, a szobákhoz tartozó erkélyek félkör alakban helyezkednek el, kovácsoltvas megmunkálással, díszítéssel. Ez az első, ami a szemük elé tárul. Szép, modern, hat emeletes szálloda.

Bent, sokan várakoztak, nagy volt a nyüzsgés. Ilyenkor, turnusváltáskor láthatóan, és érezhetően kicsit feszültebb a hangulat. Kinek azért mert az indulás előtti drukk, kinek azért, mert a fáradtság jelei megmutatkoznak érkezéskor. Attila is nagyokat ásított, a fotelben ülve. Ági beállt a sorba négyen várakoztak előtte. Felfigyelt közben egy kreolbőrű fiatalemberre, aki Magyarul társalgott egy családdal, és kifelé invitálta őket. A helyiségben, egyébként sok Magyar szót hallott, és Németet.

Közben odaért a pulthoz, ahol szintén magyarul tudtak beszélni. Ez egy jól eső gesztus volt. Csak később tudta meg, hogy a vendégek zöme Magyar. Átadta a visszaigazolásról szóló dokumentumot, és a személyi okmányokat. Attila is mellette állt már, várakozott, aláírni a papírokat.

-A szoba, még nem áll rendelkezésre, éppen takarítás alatt van, ami eltart körülbelül 11-ig. Addig ott hátul, az épület alatti parkolóba be lehet állni, - mutatott a recepciós, és miután ez meg van, visszajön a kísérő és körbeviszi önöket a szálloda területén, megmutat, és elmond minden fontos dolgot. A szobakulcsot azért átadta. 502-es tengerre néző szoba, a negyedik emeleten.
- Kellemes pihenést kívánok önöknek. -búcsúzott.

- Hűha! Meg van a tengerre néző álom szoba. - suttogta Ági, és örömében finoman, egyet belecsípett Attila karjába.
Az autóval beálltak a parkolóba, megkeresték az ő placcukat, ami ugyanaz a szám volt, mint a szobaszám, csupán a biléta színe volt más.

- Akkor egy időre kívánjuk jó éjszakát az autónak. Egyelőre, ő is szabin lesz.
- Én is hulla fáradt vagyok, és hol van még 11 óra, mire bepakolhatunk a szobánkba. -sóhajtott Attila.
- Addig sem unatkozunk, elmond, megmutat mindent a srác, iszunk egyet, aztán eltelik szépen az idő.
-... és akkor nekem addigra kapufa lesz. Ha én egyszer vízszintesben érezhetem magam, az maga lesz a kánaán. Úgy érzem, végem. Nagyon elkapott.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5137
Időpont: 2016-03-01 16:16:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!

Nagy érdeklődéssel olvasom a regényedet. Időnként jól elfelejtem, hogy ez nem egy úti beszámoló, hanem egy regény, így aztán az interneten jól megnéztem a Golden Rainbow szállodát. Gyönyörű! Jó helyre vitted a hőseidet, ha Te nem is jártál ott.
Kontrasztként leírom, hogy 1990-ben mi nem is tudtuk, hogy hol fogunk lakni pontosan. Befizettük a szállást, és az útiköltséget egy bolgár utazási irodában, akik odaadták a vonatjegyeket, és adtak egy vouchert, amit megérkezésünkkor Pomorie-ben az ottani utazási irodában kellett leadni, ahol majd megmondják hol van a szállásunk.
A román, bolgár határon rengeteget váratták a vonatunkat, tudtuk, hogy a pomoriei utazási iroda hatkor bezár, és mi ott leszünk szállás nélkül három kisgyerekkel. Végül Burgaszból taxival mentünk Pomoriebe, és a férjem a távfutókat megszégyenítő sprinttel az utolsó pillanatban esett be az utazási irodába a címért. Kalandos volt, már a megérkezésünk is!

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8463
Időpont: 2016-03-01 07:54:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Selanne (2016-02-29 15:20:33) üzenetére
Ha gondolod, szívesen segítek benne, átnézem ilyen szempontból, mielőtt feltennéd. Persze én se vagyok csalhatatlan, sőt! -én
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2016-02-29 15:20:33

válasz Bödön (2016-02-29 09:33:07) üzenetére

Köszi, a figyelmeztetést, van benne hiba sajnos, amikor ezzel a fejezettel készen leszek, átbogarászom az egészet újra. Az még lesz egy nagy meló. :-) Vagy átnézetem valakivel, és akkor megúszom. :D

Üdvike :Marietta

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8463
Időpont: 2016-02-29 09:33:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Megérkezni a tengerpartra, mindig nagy öröm. Szépen, érzékletesen írtad le, felidézte bennem a mi tavalyi Sottomarina-i (Olaszország) megérkezésünket. Ilyenkor már fáradt az ember a hosszú utazástól, szívesen inna egy italt, vagy fürdene már a tengerben!:) A "magyarul társalgott", "magyar szót", "németet" kis betűvel kell írni, gondolom elütés! Tetszett ez a rész is! Mi lesz még velük? Üdvözlettel: én
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2016-02-29 09:02:37

válasz sailor (2016-02-28 18:04:35) üzenetére

Csak minden esetben, hagyatkozz, a megérzésedre! :-)

Kitartó vagy, köszönöm!

Szeretettel:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4303
Időpont: 2016-02-28 18:04:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Selanne!

Ez a rész is nagyon tetszett!
Benne minden,ami az elvárásokat illeti és a ´kapott´-at!
...csak ezután fog kiderülni,ÉRDEMES volt e odamenni!

Érzem,igen!

Szeretettel:sailor

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nyelvem címmel

mandolinos bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

marioatreides alkotást töltött fel Az aranyszőrű nyulak címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Averzió. Hogy miért? címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Vihar címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Eltaposott patakok címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kis lak címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)