HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44922

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2016-04-01

Amíg beérik a gyümölcs 6/3

Másnap reggel, amikor belép az osztály folyosójára, látja, hogy Irén és Tamara már osztja a reggelit. Katona Tamara volt a legjobb barátnője a csoportban. Most ő is keresztülnéz rajta. Mintha ott sem lenne. Senki észre sem veszi. Ezek szerint már mindenki tudja. Mindenki tudja, hogy ő megbízhatatlan, arra sem érdemes, hogy kiossza a reggelit... nem kap semmilyen feladatot.

Bemegy a tizenkettesbe. Lili dacosan, durcásan fekszik az ágyon, majd hátat fordít, amikor őt meglátja közeledni. Az éjjeliszekrényén még ott áll a tejjel telt pohár.
- Hogy vagy ma reggel?
- Hol voltál? - támad rá vádlón a kislány
- Most mások osztják a reggelit, de itt vagyok, futottam hozzád. Miért nem reggelizel?
- Mert haragszom rád! Apa azt mondta, hogy a gyereknek tett ígéretet be kell tartani. Ha megígéred, hogy mindig eljössz hozzám, akkor megiszom a tejet.
- Mindig jövök, ha tehetem. És nem csak a gyereknek tett ígéretet kell betartani... No, igyál szépen!
- Melinda, minden gyereknek van appendicitise? Vagy csak a lányoknak? - kérdezi a kislány egészen közel hajolva, miután felhajtja a pohár tejet.
Melindára a döbbenet erejével hat, ahogy a kislány kiejti ezt a latin szót, majd önkéntelenül a kórlapjára pillant.
- Ezt meg hol hallottad?
- A doktor bácsi mondta tegnap, hogy nekem alighanem appendicitisem van. - Melinda megtapogatja a homlokát, végig simít a hullámos fürtökön s elérzékenyülten nézi ezt a babaarcú kislányt. Csak nem vakbélgyulladása van mégis? Már egy hete itt fekszik szegényke és nem tudják eldönteni az orvosok, hogy mi a baj forrása.

Azután végigjárja a kórtermeket, minden gyerekhez van néhány kedves szava. Majd a vizit után visszamegy Bencéhez. A kisfiú mostanában nagyon erőtlen, még az olvasáshoz sincs ereje, csak fekszik mozdulatlanul.
- Akarod, hogy olvassak neked? - kérdezi, miközben odahúzza a széket a kisfiú ágyához. Látja, amint örömtűz lobban fel a gyerek szemében. Már nyúl is a vaskos mesekönyv után és lapozni kezd benne.
- Ezt olvasd el! - kérlelte - Jó hosszú, nem merek belekezdeni, mert elfáradok, nem tudom addig a könyvet kézben tartani.
Melinda délelőttje meseolvasással telik. Senki sem keresi, senkinek nincs rá szüksége. Egy alkalommal Bertalan doktor benyit, széles mosollyal közeledik Bence ágyához.
- Nos, hogy vagyunk, hogy vagyunk? Amint látom, nem unatkozol. Nem panaszkodhatsz kisöreg, amíg ilyen bájos tündér olvas neked tündérmeséket... - közben megtapogatja a gyerek pulzusát, elsimít egy hajtincset a homlokából, s már indul is kifelé. Még visszaszól - bocsánat, hogy megzavartam a mesét.

Délután Melinda felhívja régi barátnőjét, hogy kipanaszkodja magát. Még a gimiben volt Janka a legjobb barátnője. Mostanában ritkán találkoznak. Janka kozmetikusnak tanul, és anyja szalonjában dolgozik.
Nehezen telik a délután, bár jólesik sajnáltatni magát Jankával, mégis várja az estét, hogy találkozzon végre Tamással. Olyan rossz, hogy csak minden harmadnap találkozhatnak. Tamás sokat van úton, és mindig akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Este együtt vacsoráznak a Fácánban.

- Előbb egyél - Tamás a lány elé tolja a kenyereskosarat - majd aztán folytatod. Kenyeret is egyél hozzá, sovány vagy, mint egy gebe.
- Nem vagyok gebe - csattan fel Melinda - Martin szerint kivirultam, nőies lettem.
- Nem értek egyet a te Martin barátoddal. Úgy látszik nekem más fogalmaim vannak a nőkről.
Mire a pincér kihozta a vacsorát, addigra Melinda már Tamás nyakába zúdította az elmúlt napok eseményeit. Mindent, a legapróbb részletekig.
Tamás már be is befejezte a vacsorát, eltolta maga elől a tányért, megivott két pohár vizet, s nézte a lányt, ahogy dühtől kipirult arccal az ételt piszkálja. Melinda belelovalta magát ahogy a történetet mesélte, úgy élte újra, és csapott az egekbe a felháborodása.

- Délután felhívtam Jankát! - szól teli szájjal Melinda.
- Ki az a Janka?
- Barátnő a gimiből. Fel volt háborodva amiatt, ahogy itt bánnak velem. Azt mondta, beszél az anyukájával, hátha fel tudnának engem is venni a szalonba. Itt hagyom ezt a lepratelepet és kozmetikus leszek. Te mit szólsz hozzá?
- Az nem fontos, hogy én mit szólok, tedd azt, amit te jónak látsz. Egyébként én azt hiszem, hogy holnapra kialuszod a mérgedet.
- Te nem is mondasz semmit? Neked nincs véleményed? Neked nem számít, hogy a Dunába ugrom, kozmetikus leszek vagy ápolónő? Neked teljesen mindegy? - dühösen hadonászik a késsel, villával. Tamás kiveszi kezéből az evőeszközöket, majd a tányérra teszi. Akkor veszi észre, hogy Melinda tányérja teljesen üres, mindent megevett az utolsó morzsáig.
- Magadnak kell döntened! - szól aztán csendesen.
Melinda tovább kiabál. Már mindenki őket nézi az étteremben, de most érdektelen számára. Bántja, hogy Tamásnak teljesen közömbös az ő sorsa. Úgy látszik Muhi Tamás még nem akar megnősülni. Még szerencse, hogy Pál Melinda sem óhajt férjhez menni.
- Kérek egy konyakot! - kiáltja.
- Igenis - harsogja a pincér - Két konyak.
- Csak egy - szól utána Tamás nyugodt hangon. Melinda egy pillanatig attól tart, hogy a fiú feláll és otthagyja.
- Tamás... - közelebb húzódik a fiúhoz - Miért nem akarsz megérteni?
- Egy konyak! - a pincér a fiú elé teszi a poharat, de Tamás határozottan a lány elé tolja.
- Parancsolj.
- Tudod jól, hogy nem kell - motyogja Melinda, most már szégyenkezve. - Csak tudnám, mi kifogásod van a kozmetika ellen?
- Nem a kozmetika ellen van kifogásom, hanem ellened. Miért nem vagy őszinte?
- Tamás, mit akarsz tudni? Mi történt a mosdóban? Nem tudom. Senki sem kérdezte, senkit sem érdekelt... Lemostam a térdemről a vért, megszédültem, forró volt a homlokom, a csempéhez szorítottam, hűtötte... tényleg nem tudom hogyan, de a földön ültem, amikor feleszméltem...
- Elájultál? Ezt miért nem mondtad el?
- Nem tudom, nem tudom mi történt. Különben senki sem volt rám kíváncsi... csak, csak úgy néztek rám, mint egy gyilkosra. Pedig nem történt semmi, ha tíz perccel később kapja Bence azt a transzfúziót, akkor sem lett volna semmi, csak felfújták...
Tamás a lány doboló ujjaira teszi a kezét.
- Nyugodj meg, holnapra elfelejtik, és remélem te is...
Melinda ráemeli szomorú kék szemeit. Most olyan jó lenne, ha Tamás megölelné.
- Holnap hív Janka, hogy mikor mehetek jelentkezni. Talán holnapután már be is léphetek. Majd fölhívlak, jó?
- Jó - bólint a fiú.

Már kinn sétálnak az utcán. Tamás átkarolja a vállát, hogy melegítse.
- Korán tavaszt csináltál. Nincs vastagabb kabátod?
- Nincs is hideg - szól még mindig dacosan. Szótlanul mennek egymás mellett, amíg Melinda vacogni nem kezd.
- Menj, mert megfázol.
Egy pillanatig állnak csendben egymással szemben, aztán Tamás megszólal.
- Anyádék tudják már?
- Majd ha már biztos lesz, akkor elmondom nekik.
- Menj, mert megfázol.
Kezet fognak. Egyik jobbra, a másik balra indul. Melinda futni kezd, aztán váratlanul megfordul és a fiú után kiált.
- Holnapra kialszom a mérgemet, ugye?

folyt. köv...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-06-08 11:02:05

válasz prince (2016-06-07 21:05:47) üzenetére
Kedves Zoli!

Örülök, hogy nem tudtad abbahagyni. Ez már felér egy elismeréssel. Köszönöm szépen.
Valójában, nem novella, inkább tekintem elbeszélésnek, csakhogy az nem szerepel a repertoáron. Regénynek kevés, nem tudtam hová soroljam, talán csak simán a próza kategóriába kellett volna sorolnom.
Örülök, és köszönöm.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1160
Időpont: 2016-06-07 21:05:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Még mindig nem tudom, hova tart a történeted, viszont az tetszik ahogy a jellemeket megrajzolod. A szöveg és a mondatok szerkezete kiváló. Nagyon választékos az írásod. Teljesen át tudom adni magam a történetnek. Igazából nem is novellaként inkább regényrészenként tekintek az egészre. Olvasom tovább. :)

Szeretettel

Zoli
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-18 11:28:07

válasz Finta Kata (2016-04-17 23:32:43) üzenetére
Drága Kata!

Ahogy én ismerlek, hamar utoléred magad, s meglátod, nem minden az, aminek látszik...
Várlak szeretettel a következőknél is.

Ölellek szeretettel!
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-18 11:26:00

válasz ruca (2016-04-17 20:20:52) üzenetére

Köszönöm, hogy olvasol.

Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2016-04-17 23:32:43

Kedves Ida!
Szépen fonod a szálakat, tetszik, ahogyan írod a történetet. Érdekel, hogy mi lesz a döntés.
Nekem az olyan fiú nem tetszik, aki ilyen unottan bánik a barátnőjével, már ha jól gondolom, hogy barátságban vannak. Viszont a lány jogosan háborog, mert a munkatársai ennyire nem tudják megszívlelni, hogy mi történt vele tulajdonképpen.
Majd folytatom, szeretném utolérni magam.
Szeretettel olvastam: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-06-30
Összes értékelés:
777
Időpont: 2016-04-17 20:20:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
helo. ez is remek, jól alakul, szépen sodródik a történet.
r.
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-04 10:07:05

válasz efmatild (2016-04-03 14:12:14) üzenetére

Drága Matild!

Örülök, hogy felkeltette az érdeklődésed, és ennyire a szíveden viseled Melinda sorsát.
Köszönöm, hogy követed az eseményeket.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-04 10:04:00

válasz T. Pandur Judit (2016-04-02 22:46:45) üzenetére

Kedves Judit!

Reménykedjünk benne, hogy Melinda téved...
Egyébként, a férfiak sem mind egyformák, ennél sokkal árnyaltabb a kép. Igenis vannak, akik meghallgatják a másik gondjait, és sokszor már az is nagy segítség. Remélhetőleg Tamás is ezek közé tartozik. Ma jön a folytatás... :)

Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
364
Időpont: 2016-04-03 14:12:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Tetszik a folytatás. Melinda egy nagyon önérzetes lány, de öröm olvasni ahogyan a gyerekekkel bánik. Tamás szerintem igazán szereti, mert ritkaság az ilyen megértő férfi, nem szól bele az életébe. Megyek a következő részhez, mert kíváncsi vagyok, milyen nagy az elhatározása Melindának, hogy ott akarja hagyni az ápolónői hivatást.
Sok szeretettel. Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4418
Időpont: 2016-04-02 22:46:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Jól szövöd a történetet!
Ez a Tamás egy különleges példány a férfiak között. A férfiak - az én tapasztalataim szerint -általában nem szívesen hallgatják meg a női "sirámokat", hanem gyorsan küldenek egy "segítség bombát". Elfogadó megértés helyett fejest ugranak a problémába, és többé-kevésbé használhatatlan tanácsokkal "eltüntetni" igyekeznek azt. Nem meghallgatják a másik gondjait, hanem - úgy gondolják - egyetlen határozott mondattal meg is oldják őket. :)
Tamás még véleményt sem nyilvánít, hanem Melindára bízza a dolgot. Vagy nagyon bölcs, vagy nagyon közönyös. Melinda azt gondolja róla, hogy az utóbbi...

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-02 11:18:06

válasz Ylen Morisot (2016-04-01 22:09:16) üzenetére
Drága Ylen!

Alig tudtam kiolvasni: "leselehettenni"! Nagyon örülök neki. Most ezért a kiolvashatatlan szóért megkapjátok ma a következő részt, a másik kettő jövő hétre marad. :)
Majd szépen lassan mindenre fény derül... :)
Ölellek szeretettel!
Ida
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1619
Időpont: 2016-04-01 22:09:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!
Mi történt Melindával a mosdóban? Mesterien tudod felkelteni az olvasó kíváncsiságát!
Biztosan kialussza a mérgét...
Már olvasnám tovább. Olyan "leselehettenni" történetet írtál.
Ölellek szeretettel:
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-01 19:49:15

válasz hundido (2016-04-01 16:31:19) üzenetére

Örömmel tölt el, hogy tetszik, hundido. :)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2016-04-01 19:47:31

válasz Könyves (2016-04-01 11:26:51) üzenetére

Köszönöm, hogy olvasod, Könyves. :)
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
933
Időpont: 2016-04-01 16:31:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Itt vagyok megint és örömmel olvastam ezt a részt is. Tetszik, ahogy nyitogatod a történetet. üdv hundido
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-06
Összes értékelés:
93
Időpont: 2016-04-01 11:26:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Elolvastam az eddigi részeket, ígéretes történet! Kíváncsian várom mi sül ki mindebből!

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Közelít az ősz címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

Varjú Zoltán alkotást töltött fel ...és benned újra élek... címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 2. fejezet. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Baltazár című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ragadjon el címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)