In der Fremde

Andre Seen, andre Auen -
Längst verschwunden Strand und Meer,
Rings wohin die Augen schauen,
Auch kein Plätzchen kenn ich mehr.

Andre Menschen, andre Herzen,
Keiner gibt mir frohen Gruß,
Längst verschwunden Spiel und Scherzen,
Längst verschwunden Scherz und Kuß.

Aber wenn der Tag geschieden,
Dunkel liegen Tal und Höhn,
Bringt die Nacht mir stillen Frieden,
Wenn die Sterne aufergehn.

Schaun aus ihrer blauen Ferne
So vertraut herab zu mir! -
Gott und seine hellen Sterne
Sind doch ewig dort wie hier.
_____________________________________


Idegen földön

Más a tó, a rét, a minden,
Rég tűnt partok, tengerek,
Bár ellátok messze, nincsen
Hely, mit én itt ismerek.

Más a nép, és más szívében,
Vígan rám egy sem köszön,
Tréfa, játék eltűnt régen,
Csók, vidámság kéz-közön...

Ám a napnak végeztével
Jő hegy-völgyre jó setét,
Békét, csendet küld az éjjel,
Csillag gyúl ki szerteszét;

Kéklő messzeségből Isten
Rám ilyenkor letekint,
Csillagai fenn és itt lenn
Fénylenek örökre mind!

* * * * *