Fél lemondás, fél remény,
lennél vajon az enyém?
Fél szavakkal kérdezem,
mit válaszolsz én nekem?

Félúton rád gondolok,
leszünk együtt boldogok?
Mert a két fél egy egész,
négy szem közt, mely szembe néz.

Leszek én a hű feled,
aki soha nem feled!
Melletted úgy érezem,
tiéd egész életem!

A szerelmes fél bolond,
nincsen ezzel semmi gond.
Látod együgyű vagyok,
tőled egyet akarok...

Életedbe belépni,
veled kettesben élni,
kéz a kézben, boldogan,
osztozni a sorsodban.

Együtt sírni, nevetni,
szeretni, csak szeretni,
megosztani az ágyat,
felébredni te nálad!

S ha mindenről lemondtam,
tartanálak karomban,
mert egymásé vagyunk rég,
mint a csillag és az ég!