HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 5

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47091

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2016-10-06

Skandináv úti beszámoló, hatodik nap délelőtt

A hatodik nap reggelén a reggelit az óriási étteremben ettük meg, ezúttal büféasztalos reggeli volt.
Az asztalokon volt is minden mi szem-szájnak ingere, én azonban nem tudok reggel óriási adagokat megenni.
Bámulattal néztem a kínai vendégeket, akik óriási halmokkal megpakolt tányérokat egyensúlyoztak, amiken mindenféle - nem egymáshoz való étel - volt feltornyozva. A saláták keveredtek a felvágottakkal, gyümölcsökkel, süteményekkel, gyakorlatilag mindennel, amit csak felszolgáltak. Aztán leültek a tornyosra pakolt tányérjaik elé, és ettek belőle mindet össze - vissza, ahogy jött.
Még a látvány is rémes volt! Kész csoda, hogy bevette a gyomruk! Ha nekem kellett volna megenni, amit ők befaltak, tuti, hogy egész nap hánytam volna.
No, a mi útitársaink is eléggé elengedték magukat, főleg a buszon az előttünk lévő ülésen ülő mázsán felüli házaspár, a két mázsán felüli felnőtt fiukkal. Egy egész tálca csokis croissant tűnt el a mama hatalmas retiküljében, az egyik fiú öntötte bele a frissen kitett tálca egész tartalmát. Azon gondolkodtam, hogy ez erre a célra rendszeresített retikül, vagy csak a benne lévő szokásos dolgok tetejére önti a srác a kaját?

A reggeli után elindultunk megnézni Osló első nevezetességét, a Vigeland parkot.
Még elég korán volt, amikor a Frogner parkban kialakított szoborpark kapuján beléptünk. A szoborparkban Gustav Vigeland norvég szobrász több mint 200 alkotása áll, nagyon szép természeti környezetben, csobogó patakok, virágzó rózsák, és harsányan zöldellő fák között vannak a mester munkái.
Már a bejárati kapu is egy rendkívüli alkotás: az ívesen hajlított csipkeszerű kovácsoltvas és az egyszerűen csiszolt gránittömbök egymásba kapcsolódó összhangja teszi különlegessé. Ahogy bementünk rajta, egy fantasztikus kertben találtuk magunkat, olyan élethű szobrokkal, és szoborcsoportokkal, amik szinte életre kelnek, és kevés kivétellel meztelen embereket ábrázolnak. Vigeland egy kérdésre azt válaszolta, hogy azért meztelen minden szobra, mert így nem látszik, hogy ki szegény, ki gazdag, csak az egyetemes emberi érzések látszanak a szobrokon, társadalmi osztálytól függetlenül.
A szoborpark Osló városa és a művész közötti megállapodás alapján létesült.
Az egyezség értelmében a művész teljes ellátást, kényelmes lakást és műtermet kapott a várostól, ennek fejében az összes addigi, illetve utólag készített műve eredetijét a városra kellett hagynia. Vigeland tervezte magát a szoborparkot is, a már létező Frogner park egyik részébe állította fel a műalkotásokat, s az volt az óhaja, hogy a park nyilvános legyen, és bárki ingyen látogathassa.
Épp ezért a nap 24 órájában látogatható és a legjobb, hogy mindent meg szabad érinteni, sőt, a gyerekek még az óriási gránitszobrokra is felmászhatnak. Ettől lesz a park emberi és ettől lesz mindenkié.
A kapun belépve elsőként egy 100 m hosszú, 15 m széles hídon kell áthaladni, melyet kétoldalt 58 bronzból öntött szobor díszít.
Ezek az életnagyságú szobrok a családról szólnak, az anyaságról, az apaságról, a párkapcsolatról, különböző érzelmi állapotban.
Vannak közöttük, amik az idilli, boldog állapotot mutatják meg, a szeretetet, az önfeledt játékot, még más szobrok a nehézségeket, a kétségbeesést, az elutasítást, a magányt ábrázolják. Vannak a gyerekeiket boldogan magasba emelő apák, anyák, és vannak olyanok, akik bántják őket, elfordulnak tőlük.
A legismertebb bronzszobor a hisztiző kisfiú szobra, amelyről senki sem tudja, hogy miért is dühös, de mindenki kedveli, fényképezi és simogatja - hátha egyszer megnyugszik majd...
A híd végében két monumentális márványszobor az emberben lévő kettősség, a jó s a rossz örök harcát ábrázolja. A rosszat sárkány motívummal ábrázolja a művész.
Az egyik alkotáson egy asszony győz a sárkányon, vagyis a jó győzedelmeskedik, a másik alkotáson a sárkány már szinte teljesen elnyeli a férfit, vagyis a rossz győzedelmeskedik.
A hidat virágzó rózsakert köti össze a kicsit magasabban álló szökőkút platformjával.
A szökőkút a legkorábban elkészült szoborcsoportból áll. Vigeland egy másik térre, a norvég Parlament előtti térre tervezte eredetileg. Aztán újratervezte, majd kiegészítette újabb szobrokkal, domborművekkel, míg a mostani, végső formáját elnyerte.
Középen hat óriás tartja a nehéz gránitból készült tálat, melyből az életet adó víz szépen csordogál alá a kútba. Ennek káváján 20 darab életfát jelképező szoborcsoport áll, mintha csak a kút vizéből táplálkoznának. A fás csoportok távolról nagyon hasonlítanak egymáshoz, de közelebb érve látszik, hogy mindegyik más és más. A születéstől és gyerekkortól kiindulva az ifjúkoron, felnőtt- és öregkoron át a halálig minden életkort megjelenít sorban, gyönyörűen érzékeltetve a természettel való egységet, és az élet örökös körforgását.
A kút külső falán lévő 60 bronzplaketten ugyanazokat a motívumokat ismétli Vigeland, tovább árnyalva az élet különböző szakaszait, de itt már megjelennek az állatok és az ember hozzájuk fűződő kapcsolata is. Az utolsón a porladó emberi maradványokat apró kis gyerekek sokasága szedi össze és emeli magasba, azt jelképezvén, hogy minden ciklikus, a halálból mindig új élet fakad.
A park legmagasabb pontján áll a Monolith nevű 17 méter magas, 180 tonna súlyú egyetlen darab gránitból faragott obeliszk.
Az oszlophoz vezető lépcsőkön 36 masszív gránitszobor áll, melyek mindegyike egy-egy emberi érzést vagy kapcsolatot, örömet, haragot, önfeledtséget, barátságot, szerelmet, bánatot, erőszakot, vigasztalást, öregséget, szomorúságot jelképez.
Döbbenetes az a finomság, ahogy az ormótlan kőtömbök tolmácsolják a különböző érzéseket, a kapcsolatok sokszínűségét, itt van minden, ami lényeges, minden, amit egy ember az élete során átélhet.
Tulajdonképpen a szobrokat, és a szoborcsoportokat Vigeland nem egyedül alkotta meg. Az alkotásokat Vigeland tervezte és ő maga öntötte meg az eredeti méretű gipszmintákat is, de a gránit megmunkáláshoz szakképzett kőfaragókat alkalmaztak.
Csakúgy, mint a Monolith kifaragásához, melyen három mester dolgozott 14 éven keresztül nap, mint nap, hogy a 121 egymásba fonódó, egymásra támaszkodó, egymást segítő, vagy egymással küzdő emberi alakot megjelenítse. Az oszlop alsó részében többnyire közömbös, vagy magatehetetlen alakok vannak, majd feljebb haladva egyre dinamikusabb, életrevalóbb emberi figurák következnek, míg az oszlop legfelső részén egyre több és egyre apróbb gyermek jelenik meg.
Arról, hogy mit is jelképez pontosan a Monolith több elmélet is létezik, lehet, hogy a létért való küzdelmet, a spirituális felemelkedést, a ciklikus ismétlődést, vagy épp a feltámadást - mert egy korai vázlaton Vigeland így jelölte meg - pontosan nem lehet tudni.
Maga az alkotó így kommentálta: "A köröskörül álló szobrok az életet mutatják be. Az oszlop már a fantázia világához tartozik. A gránit csoportokat könnyű megérteni; a Monolith sokféle módon értelmezhető".
Az oszloptól tovább haladva egy mesterien megmunkált kovácsoltvas kapun túl kisebb térre értünk, itt egy napórát láttunk, melynek talapzatára az állatövi jegyeket faragták ki.
Innen kényelmes lépcsők vezetnek a legutolsó nagy alkotáshoz, az Életkerékhez.
Ez egy bronzból készült, 3 méter átmérőjű kompozíció, amelyben négy felnőtt és három gyerek köralakban egymásba kapcsolódó alakja úgy tűnik, mintha tényleg állandó forgásban lennének. Ez a szobor fejezi ki egyetlen alkotásba tömörítve mindazt, ami a lényeg, amit újra hangsúlyozni akar Vigeland: az egymásrautaltságot és az összetartozás erejét.
A második világháború alatt Vigeland a nemzetiszocialista eszmékkel rokonszenvezett, a németek mellett állt. A háború alatt 1943-ban meghalt, és a háború elmúltával ezt a meggyőződését nem forszírozták, nem törték össze a műveit, nem zúzták be, nem ásták el. Az oszlóiak és a turisták nagy örömére ma is ott állnak, ahová Vigeland megálmodta őket.

Azután visszaszálltunk a buszba, és elindultunk a Holmenkollen sísánchoz.
Megmondom őszintén, hogy a téli sportok igen kevéssé hoznak lázba, a síugrás számomra egy teljesen érdektelen világ.
Annyira, hogy amikor kimutattak a buszból, hogy ott van a sísánc, én csak a fejemet forgattam, hogy hol, hol? Pedig majd kiverte a szememet, egy hatalmas monstrum.
Amíg nem jött el az a nap az életemben, hogy elvittek egy sísánchoz /ahová én magamtól soha nem mentem volna/, azt képzeltem, hogy a síugrás egy magas hegy tetején van, ahol építenek egy indító állomást, aztán siklik lefelé a síugró a hegyről, aztán átugrik valami szakadék felett, és megérkezik a túloldalára.
Ilyen téves elképzelésekkel nem csoda, hogy azt a levegőbe vezető hídnak látszó, épített monstrumot nem azonosítottam egy sísánccal. Amikor kiderült, hogy az a nagy műanyag, és fém izé a sísánc, csak hitetlenkedve pislogtam. Legjobban egy óriási molylepkére emlékeztetett engem, így hó nélkül augusztusban.
Eredetileg fel sem akartam menni a tetejére, ahonnan a versenyzőket indítják, de aztán rábeszéltem magamat, hogy felmenjek a gyors lifttel.
Nem bántam meg, mert kicsit párás, de szép kilátás nyílt föntről Oslóra. A legmeglepőbb az a rengeteg fa volt, amik az épületek között álltak. Négy emeletesnél magasabb épületeket nem igazán láttunk, és a házak gyakran ki sem emelkedtek a fák közül. Egy zöld város Osló messziről, amikor benne sétáltunk, már nem volt annyira feltűnő a sok fa.
Tulajdonképpen érdekes volt maga a sísánc is, az itt - ott szakadozott műanyag borításával, és az is, hogy ott állhattam ahol a versenyzők is állnak, mielőtt elindulnak a síugráshoz.
Persze akkor havas a mesterséges hegyoldal, a mesterséges szakadék, és a túloldali pálya ahová megérkeznek, úgyhogy mégsem azt látják, amit én láttam.
Felálltunk a győztesek dobogójára, a férjem még onnan is videózott, én meg útitársainkkal együtt álltam a győztesek dobogóján.
Aztán lent még megnéztünk egy kis kiállítást kitömött jegesmedvével, kitömött rénszarvassal, és belekaroltam egy életnagyságú eszkimó bábuba.
A mindent árusító szuvenír boltban megvettem a meleg kötött sapkát, amiről Vadstenában álmodoztam, és összebarátkoztam egy óriási kitömött medvével, a férjem meg egy fából faragott Trollal.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2017-03-02 22:27:14

válasz Susanne (2017-02-23 11:59:42) üzenetére
Kedves Zsu!

Látom hosszasan időzöl velem Skandináviában! :)
Amikor hozzászólsz, én is elolvasom újra, amihez hozzászólást írtál. :)

Elvagyunk Oslóban is. ;)

Judit
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5537
Időpont: 2017-02-23 11:59:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia kedves Judit !

Jövök amikor tudok:)
Tudod ebben mi a jó ? Hogy az előző részt is visszaolvasom, kettős élvezet :)
Oslo Gyönyörű város, az írásod vagyis a beszámolód pedig nagyon szép.
Örömmel olvaslak és szeretettel : Zsu
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-11-17 18:39:51

válasz oroszlán (2016-11-15 15:15:56) üzenetére
Kedves Ica!

Valóban boldog vagyok, hogy eljutottam oda. Nem is reméltem, hogy valaha lehetőségem lesz erre az utazásra...
Úgy gondoltam másnak is érdekes lehet mit láttam, mit tapasztaltam, ezért tettem fel a beszámolót.
Örülök, hogy kedvedre való volt elolvasni.

Judit
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7174
Időpont: 2016-11-15 15:15:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Megnéztem Skandinávia képeit a neten, így sokkal látványosabb az elbeszélésed. Nagyon tetszett, néhol beleképzeltem a képeket, a házakat és a tengert. Nagyon szép ország, boldog lehetsz, hogy eljutottál oda. Persze a múzeumok csodáit csak te tudtad vissza adni és milyen részletességgel! Köszönöm szépen!
Szeretettel: Ica
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-11-05 00:01:29

válasz Finta Kata (2016-11-04 23:33:25) üzenetére
Kedves Kata!

Örülök, hogy megtaláltad a nagyítót, így már könnyebben lehet olvasni a feltett alkotásokat. :)
Írtam a kis unokáim nyári élményeiről is beszámolót, ha vége a skandináv úti beszámolónak, majd felteszem azt is.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11982
Időpont: 2016-11-04 23:33:25

Kedves Judit!
Itt nagyon sok szépséget láthattál. Érdekes lehetett szobrásznak a rengeteg munkája, s az az elgondolás, hogy azért meztelenek az emberei, hogy egyformák legyenek... Osló pedig szép város lehet, valahogy természetesebb az, hogy nincsenek Égig-érő házai. Az nekem nagyon idegen.
Együtt örülök Veled, hogy végre rendesen jól lehetett lakni a kapott ételekből. Jót nevettem a mázsás, duplán-mázsás családról, meg a kaja-gyűjtés módjára. Eszembe nem jutna! Különfélék az emberek, vannak, akik csak azért élnek, hogy sokat zabáljanak (bumm!)
Jó volt ezt a részt is olvasni. Azonban Nagymama és Nagypapa nagyon hiányozhat a kicsi unokának. Vagy ki tudja, már nem is olyan kicsi, hiszen ők is "öregednek"...
Szeretettel: Kata
Végre megtaláltam a nagyítót!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-10-14 22:38:15

Kedves Ylen!

Rettentően impozáns a Vigeland park. A nap 24 órájában nyitva, a szobor emberek sokasága körül élő emberek sokasága, sétálnak, piknikeznek, nézelődnek, miközben az egész életük minden lehetséges pillanata műalkotásokba öntve néz le rájuk. Gigászi erővel, ideges szenzibilitással ábrázolják az embert örömében és bánatában, szerelmi mámorában és fájdalmában.
Remélem még lesz olyan a beszámolómban, amikor a helyemben szeretnél lenni! :)

Judit
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1836
Időpont: 2016-10-13 21:13:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
A Vigeland-park szobrain már elég sokat elspekulálgattam, nagyon sokféle olvasatúak. Most szívesen lettem volna a helyedben!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-10-13 00:33:07

válasz efmatild (2016-10-11 12:47:58) üzenetére
Kedves Matild!

New Yorkról beszámolót biztosan nem olvasol tőlem, mert nem vágyom oda. Egy kedves barátnőm járt ott az idén, és az volt a véleménye, hogy erősen túl van értékelve New York, mint turista látványosság.
Az amerikai filmekben meg már annyit láttam, mintha magam is jártam volna már ott.
Osló egy emberi léptékű, barátságos, és szép város. Mindenütt nyugalom, és elképesztő tisztaság van.
A Vigeland park valóban páratlan látványosság, és a maguk nemében nagyon tanulságosak, és elgondolkodtatóak a kiállított alkotások.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-10-11 23:15:11

válasz Zagyvapart (2016-10-11 10:44:49) üzenetére
Kedves Feri!

A Vigeland park olyan gyönyörű, és annyi benne a látnivaló, hogy nem tudtam rövidebben bemutatni. Nehéz dolog leírni olyan dolgokat, amiket inkább látni kellene.
Találtam róla egy rövid videót:
https://www.youtube.com/watch?v=j8XupZttFZk


Judit
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
440
Időpont: 2016-10-11 12:47:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Csodálatos lehet Oslo a sok zöld növénnyel, és az tetszik még benne, hogy négyemeletesnél magasabb épület nincs. Amikor New-York felhőkarcolóit látom, szörnyülködöm, és magamban arra gondolok, hogy lehet ott élni? Nagyon szép délelőttötök volt, és a Vigeland parkot, gondolom nem felejtitek el egyhamar. Látom feltöltötted a délutáni részt is, megyek oda.

Matild
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2016-10-11 10:44:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Az oslói epizód is érdekes volt, különösen a Vigeland park, bár egy kicsit prospektus jellegűre sikeredett, mindent összevetve tetszett.

feri.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2016-10-07 23:20:23

válasz Kőműves Ida (2016-10-07 16:53:04) üzenetére
Kedves Ida!

Örülök, hogy megnézted a neten a Vigeland parkot, igazán nagyon szép, és érdekes.
Már csak maga az ötlet is különleges, hogy egy szobrásznak ilyen kivételezett lehetőséget biztosítottak Norvégiában.
Arról beszélgettünk a férjemmel a Vigeland park megnézése után, hogy Magyarországon mit szólna a többi szobrász, ha egynek ilyen lehetőséget biztosítana az állam, mint Vigelandnak?

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5555
Időpont: 2016-10-07 16:53:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

A Vigeland park elbűvölt. Bevallom, sajnálom, hogy nem élőben járhattam be ezt a különös szépséget. Itt aztán minden adott volt, a csodálatos szobrok, a remekül kimunkált szoborcsoportok, és a természet adta szépségek is. Ez a csoda után, a sísánc már nem nagyon hozott lázba.
Köszönöm neked a kalauzolást, a neten meg láthattam fotón a legapróbb részletekig, így már majdnem olyan volt, mintha magam is ott lettem volna. Nagyon élveztem!

Ida

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: Kár nevetned címmel a várólistára

aphrodite alkotást töltött fel Vasutas-szerelem címmel a várólistára

aphrodite bejegyzést írt a(z) Szerelem-érzés című alkotáshoz

aphrodite bejegyzést írt a(z) A HR-es dal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Nyárvégi éj című alkotáshoz

sankaszka alkotást töltött fel Mediterrán Visszatérés és egymásra találás címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/9 címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)