HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47954

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2016-12-16

A függöny 8/1

A nő módfölött kedves teremtés volt, harmincas éveinek elején járt, erős volt és sugárzó, álmokkal, tervekkel, szándékkal teli. Meg is dobogtatta szívemet, amely már oly régóta nem tudott megdobbanni semmiért és senkiért. Az a furcsa, beteg szív minduntalan csak a múltba tudott visszadobogni, ahonnét mintha elhaló tam-tam üzenetek érkeztek volna hozzá zaklató folytonossággal. Mintha csupán azokat a jeleket hallaná, csak azokra felelt. De most itt volt ez a nő. Belépett a komfort- majd az intim zónámba, végül szívem udvarába. Mihez kezdjek?
A XXI. század remetéjévé váltam. A kezdetben kínzó magány végül életforma lett, s a kezdeti céltalanság lett az egyetlen cél. A körém nőtt szürke burok mindentől megvédett. Megvédett a hidegtől, a perzselő forróságtól, s megvédett az esőtől éppúgy, mint az aszálytól. Épp, mint egy halott... akit már semmi nem bánthat. Ki kérdi meg a halottat - akarsz-e feltámadni? Engem sem kérdezett senki. S én sem kérdeztem magamat...
Ő sem kérdezett, csak rám mosolygott.
Mosolya körülragyogta szívemet, s én valamiért fölálltam a kátyúból, amibe egykor belebotlottam, leporoltam magam, s megfogva felém nyújtott meleg kezét, indultam tovább a ki tudja, merre utamon. Pedig valóban nem tudtam, merre indulok, s hogy egyáltalán miért. De ő ment valahová, s én már a kezét fogtam. Mentem hát én is...
Szépen haladtunk, számomra ismeretlen tájakra tévedtünk, s ő olyan volt, mint egy idegenvezető. Én hagytam magam terelni, sodorni, nem kérdeztem rá semmire, s még inkább, nem kérdőjeleztem meg semmit. Nehéz lett volna eldönteni, hogy valójában utazó vagyok, vagy csupán egy utazótáska, aki magában hordoz bizonyos értéknek csúfolt javakat, s gondtalanul himbálózik a kézben, amely viszi, cipeli őt.
A táskát sem kérdezi senki - akarsz-e jönni? Csak fogják és viszik.
Kezdett meghódítani, s én, mint engedelmes, gyanútlan gyarmat terültem el lábai alatt. Mosolya lett a napsugaram, hangja lett a madárdal a fülemben, bőre selyme lett öltözete meztelen lelkemnek, s az ő szándékai lettek az én céljaim. Miért zavart volna mindez? Hiszen nekem nem voltak sajátjaim.
A hideg tél derekán mi tavaszt teremtettünk a világba, ahol csak mi láttuk a napsugár után forduló színes virágokat, csak mi éreztük az idetévedt május bódító illatait, s csak a mi fejünk fölött keringtek a kis szárnyas dalnokok, kik a felhőtlen égbe énekelték a mi boldogságunk titkát. De tél volt körülöttünk mégis... s ezt csak mi nem láttuk.
Megfejthetetlen, miért oly nehéz feladat olykor a boldogság.

Előzmények a Kapaszkodó c. novellában.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1577
Időpont: 2018-09-18 18:34:37

válasz Kőműves Ida (2018-09-14 19:12:40) üzenetére
Kedves Ida!

Azóta már kiderítetted, mi lett"ebből", mert látom, hogy végigolvastad. Mindenek előtt megköszönöm az ide szánt figyelmet, időt, energiát (mindig megemlékezem arról, mekkora dolog ez).
Minden kommentedet elolvasom, és az utolsónál jelentkezem, hogy örömmel válaszoljak, ha tetszett, vagy sírva kérjek elnézést, ha csalódást okoztam.

Még annyit, hogy nemrégiben jelezték felém, mennyire érezhetően más hangon szólaltam meg még akkoriban, amikor ez a kis mű is született. Helyt adok: tényleg más. Azóta sok minden változott.

Szeretettel: Laca
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5720
Időpont: 2018-09-14 19:12:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Ebből még bármi lehet. Szépen indul a történet és olyan szépen van megírva, hogy iszom a sorokat és nem lehet abbahagyni. :)

Szeretettel,
Ida
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1577
Időpont: 2016-12-19 18:18:50

Kedves Andi! Örülök, hogy továbbolvasásra indított.

Üdv: Laca :)
Alkotó
Hegedüs Andrea
Regisztrált:
2016-06-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2016-12-19 08:41:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép inditás.Olvasom is tovább.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy esős nap története című alkotáshoz

zsike bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Zsenál alkotást töltött fel A lejtő széle IV. címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egy esős nap története című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Március című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rémálom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)