A mennyei Pilvax ódikus fellegek
felhői közt Asgard hős mezőin lebeg.
Óh hősök csarnoka, oszlopid szilárdak,
mint vén pillérei ama kávéháznak!

Falaid, ha Pilvax beszélni tudnának,
mennyi anekdotát hagynának utánad,
mi minden hangzott el az ifjak ajkáról,
hány esküszót őrzöl hazánk oltalmáról!

A mennyei Pilvax igazi Valhalla,
magyarok szemében a hősök csarnoka,
ott találni őket, Petőfit, Vasvárit,
Tízek társaságát, közülük akárkit.

Eme oszlopcsarnok szabadság pillére,
mélyen be van vésve népünknek szívébe;
hogy talpra kell állni, ha szólít a haza,
ma is zeng fülünkben költőnk izzó szava!

Itt lett megvitatva a tizenkét pont is,
oszlopaid között hány sirám zengett itt
az ifjak ajkáról, s mennyi tüzes eskü,
s eme esküvéshez hány vértanú lett hű!

A mennyei Pilvax március idusán
mindenkor telt házzal vár nyitva ezután,
negyvennyolc ifjai újra velünk vannak,
oly erős emléke maradt eme napnak.

Népünknek lelkében örökké ott élnek,
nincs sorsunk kitéve bármiféle szélnek,
ők a fundamentum egy szebb jövő iránt,
s Magyarok Istene gondot visel miránk!